2021. december 4. szombat
Ma Borbála, Barbara, János névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Dolgozni menjen Horvátországba, ne nyaralni!

Bódis Gábor
Bódis Gábor
Dolgozni menjen Horvátországba, ne nyaralni!
(kudja92 fotója)

„Spórolósabb életvitel mellett kifejezetten megérheti az ott keresett pénzt Horvátországban elkölteni.” Nagy Gergő összeállításából (hvg.hu):

„Hétfőn Horvátország csatlakozik az Európai Unióhoz. Bár a legtöbb uniós ország nem engedi be a horvátokat a munkaerőpiacára, Magyarország kivételt tesz, ami azt jelenti, hogy magyarok is szabadon vállalhatnak munkát Horvátországban. Márpedig átlagkeresetek terén déli szomszédjaink jobban állnak, mint mi. Megéri a magyaroknak a horvátoknál dolgozni, vagy érdemes inkább másfele venniük az irányt?” (…)

„A horvát gazdaság 2003 és 2007 között lépett stabil növekvő pályára, a korábban 22 százalékon tetőző munkanélküliség 2007-re 10 százalék alá csökkent. Az ország GDP-je pedig 2001 és 2008 között 40 százalékkal nőtt, amiben jelentős szerepe volt az évente 10 milliónál több vendéget fogadó turizmusnak. A gazdasági világválság Horvátországot sem hagyta érintetlenül, déli szomszédunk gazdasága gyakorlatilag 2008 óta recesszióban van. Eközben az államadósság is igen komoly mértékben növekedésnek indult, 2014-re elérheti a 44 milliárd eurós GDP 62,5 százalékát, ami két év alatt mintegy 10 százalékos növekedést jelentene. A költségvetési hiány a tavalyi 3,8 százalékról idén 4,7-re ugorhat, emellett pedig a munkanélküliség is újra növekszik, áprilisban 18 százalékon állt a mutató.”

„Gazdasági fejlettség területén alulról a harmadik helyet csípték el tavaly a horvátok az uniós átlag (PPS – vásárlóerő paritáson) 61 százalékával (Magyarország Lengyelországgal holtversenyben 66 százalékon áll). Bár a gazdaság minden bizonnyal recesszióban marad idén is, és a munkanélküliség jelentős csökkenésével sem lehet számolni, a bérek – és kissé az árszínvonal – területén a horvátok már előttünk járnak. Július 1-jétől nem csak a horvátok számára nyílik meg a magyar munkaerőpiac, hanem a magyarok is korlátozások nélkül vállalhatnak munkát a mediterrán országban – hazánk nem él az uniós jogszabályok adta restrikciók lehetőségével –, így felvetődhet a kérdés, hogy vajon megérné-e a magyaroknak Horvátországban munkát keresniük.” (…)

„A nemzetgazdaságok egészét tekintve a nettó átlagkeresetek 2010-ben Magyarországon 132 ezer forint körül alakultak, míg Horvátországban a kuna akkori árfolyamát alapul véve átszámítva 207 ezer forintot tett ki egyhavi nettó átlagbér. 2012-re Magyarországon a havi nettó átlagkereset 144 ezer forintra nőtt, eközben Horvátországban a nettó átlagbérek már 215 ezer forint környékén jártak az akkori árfolyamot alapul véve.”

„Magyarországról már most is jönnek Horvátországba vendégmunkások, itt a tengerparton az építőiparban lehet pár szakmunkással találkozni – mondta a hvg.hu-nak Hamar Aranka turisztikai szakember, aki Zadarban magyar turisták üdültetésével is foglalkozik. Szerinte a megnyíló horvát munkaerőpiacon az építőiparban rejlenek lehetőségek a magyarok számára, mivel Dalmáciában a turizmushoz kapcsolódó ingatlanberuházások még a válságban sem álltak le, folynak a fejlesztések, így szükség van szakemberekre is.” (…)

„A horvátországi magasabb bérek egyrészt a tradícióból, másrészt a gazdaság szerkezetéből fakadnak. A régi Jugoszlávia idején a horvát vendégmunkások jelentős összegű német márkát küldtek haza, ahol ez árfelhajtó hatással bírt. Jugoszláviában akkor sokkal erősebben működtek a piaci tényezők, mint az árakat mesterségesen alacsonyan tartó szocialista Magyarországon. Másfelől az, hogy Horvátország a világ top20 turisztikai desztinációi közé tartozik a Lonely Planet szerint, szintén magasabb árszínvonalat eredményez. Emellett az ország az "osztrák-olasz olló" nyomásában is fekszik: egyfelől Ausztria, másfelől Olaszország magasabb árai is hatással vannak a horvátországiakra.”

„A magyarok számára egyelőre nem tudni, hogy milyen lehetőségek nyílnak, még akkor sem, ha egyes munkahelyek esetében a horvát nyelvtudás szükségességéről sem szabad elfeledkezni. De ha egy magyar munkavállaló üres pozíciót talál, érdemes elgondolkodnia a váltáson. Spórolósabb életvitel mellett kifejezetten megérheti az ott keresett pénzt Horvátországban elkölteni. Mindamellett a magas munkanélküliség, amely a 25 éven aluliak körében eléri az 51 százalékot, visszatartó erővel bírhat. Így mindent összevetve alaposan meg kell fontolni a horvátországi munkavállalást.”

2013. június 28.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Vitatott szobor

A VMSZ megalkuvó, a magyar közösséget több esetben is megalázó politikájának része, hogy az SNS-t mindenben >

Tovább

Az antifasizmus szerbiai módra

Erre azért is kénytelen vagyok utalni, mert az elmúlt években egyre több fasiszta jelvényt látok Újvidéken >

Tovább

„Megveszem az unokáimnak ezt a csokoládégyárat!”

Annyi bizonyos, hogy a vállalat székhelye átkerült Belgrádba, csak a gyárcsarnokok maradtak Szabadkán. A tulajdonosa és >

Tovább

Lenin álma helyett Sztálin valósága

Közvetlen környezetemben is tapasztaltam, hogy a kisebb vagy a nagyobb ortodox pártfunkcionáriusok minden belső vívódás nélkül >

Tovább

Kihalófélben levő kentaur

Jugoszlávia nincs többé, ám a „jugoszféra” kulturális tere ma is izgalmas, bár nyilvánvaló, hogy ez a >

Tovább

Nincs részarányos foglalkoztatás!

Ökrész Rozália parlementi felszólalása egyenesen botrányos. Nem, hogy számon kérte volna az illetékesektől, hogy a foglalkoztatásban >

Tovább

Sajtószabadság-akadályozók (2.)

A KJI konferenciájáról szóló riport közlése a Vajdasági RTV Napjaink c. november 22-ei műsorának végén nem >

Tovább

A mi papunk

 „Itt nyugszik a cigány Matyi” – ez volt a sírfelirat. Ez a nagyapám sírkövére köpött szöveg >

Tovább

Sajtószabadság-akadályozók

Hajnal Jenő és az MNT Tájékoztatási Bizottsága 2019. február 28-án el is utasította az új szerbiai >

Tovább

Méregből kábítószer

Az unoka útja annak a partizán komisszárnak a lányához vezet, aki a nagyapa kínszenvedéseit is okozza. >

Tovább

A Magyar Mozgalom azonnali tájékoztatást követel

A sajtót és a lakosokat sem hívta meg Pásztor Bálint a NIS-szel szervezett értekezletre a palicsi >

Tovább

Aki a-t mond, mondjon b-t is

Olyan vajdasági magyar közösséget kell teremteni, ahonnan a fiatalok nem elmenekülnek, hanem ahol elégedettek, lehetőségeket látnak >

Tovább