Ma Ulrik, Erzsébet névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Kik vagyunk, mit akarunk
Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >
Napi ajánló
Dolgozni menjen Horvátországba, ne nyaralni!
Bódis Gábor
„Spórolósabb életvitel mellett kifejezetten megérheti az ott keresett pénzt Horvátországban elkölteni.” Nagy Gergő összeállításából (hvg.hu):
„Hétfőn Horvátország csatlakozik az Európai Unióhoz. Bár a legtöbb uniós ország nem engedi be a horvátokat a munkaerőpiacára, Magyarország kivételt tesz, ami azt jelenti, hogy magyarok is szabadon vállalhatnak munkát Horvátországban. Márpedig átlagkeresetek terén déli szomszédjaink jobban állnak, mint mi. Megéri a magyaroknak a horvátoknál dolgozni, vagy érdemes inkább másfele venniük az irányt?” (…)
„A horvát gazdaság 2003 és 2007 között lépett stabil növekvő pályára, a korábban 22 százalékon tetőző munkanélküliség 2007-re 10 százalék alá csökkent. Az ország GDP-je pedig 2001 és 2008 között 40 százalékkal nőtt, amiben jelentős szerepe volt az évente 10 milliónál több vendéget fogadó turizmusnak. A gazdasági világválság Horvátországot sem hagyta érintetlenül, déli szomszédunk gazdasága gyakorlatilag 2008 óta recesszióban van. Eközben az államadósság is igen komoly mértékben növekedésnek indult, 2014-re elérheti a 44 milliárd eurós GDP 62,5 százalékát, ami két év alatt mintegy 10 százalékos növekedést jelentene. A költségvetési hiány a tavalyi 3,8 százalékról idén 4,7-re ugorhat, emellett pedig a munkanélküliség is újra növekszik, áprilisban 18 százalékon állt a mutató.”
„Gazdasági fejlettség területén alulról a harmadik helyet csípték el tavaly a horvátok az uniós átlag (PPS – vásárlóerő paritáson) 61 százalékával (Magyarország Lengyelországgal holtversenyben 66 százalékon áll). Bár a gazdaság minden bizonnyal recesszióban marad idén is, és a munkanélküliség jelentős csökkenésével sem lehet számolni, a bérek – és kissé az árszínvonal – területén a horvátok már előttünk járnak. Július 1-jétől nem csak a horvátok számára nyílik meg a magyar munkaerőpiac, hanem a magyarok is korlátozások nélkül vállalhatnak munkát a mediterrán országban – hazánk nem él az uniós jogszabályok adta restrikciók lehetőségével –, így felvetődhet a kérdés, hogy vajon megérné-e a magyaroknak Horvátországban munkát keresniük.” (…)
„A nemzetgazdaságok egészét tekintve a nettó átlagkeresetek 2010-ben Magyarországon 132 ezer forint körül alakultak, míg Horvátországban a kuna akkori árfolyamát alapul véve átszámítva 207 ezer forintot tett ki egyhavi nettó átlagbér. 2012-re Magyarországon a havi nettó átlagkereset 144 ezer forintra nőtt, eközben Horvátországban a nettó átlagbérek már 215 ezer forint környékén jártak az akkori árfolyamot alapul véve.”
„Magyarországról már most is jönnek Horvátországba vendégmunkások, itt a tengerparton az építőiparban lehet pár szakmunkással találkozni – mondta a hvg.hu-nak Hamar Aranka turisztikai szakember, aki Zadarban magyar turisták üdültetésével is foglalkozik. Szerinte a megnyíló horvát munkaerőpiacon az építőiparban rejlenek lehetőségek a magyarok számára, mivel Dalmáciában a turizmushoz kapcsolódó ingatlanberuházások még a válságban sem álltak le, folynak a fejlesztések, így szükség van szakemberekre is.” (…)
„A horvátországi magasabb bérek egyrészt a tradícióból, másrészt a gazdaság szerkezetéből fakadnak. A régi Jugoszlávia idején a horvát vendégmunkások jelentős összegű német márkát küldtek haza, ahol ez árfelhajtó hatással bírt. Jugoszláviában akkor sokkal erősebben működtek a piaci tényezők, mint az árakat mesterségesen alacsonyan tartó szocialista Magyarországon. Másfelől az, hogy Horvátország a világ top20 turisztikai desztinációi közé tartozik a Lonely Planet szerint, szintén magasabb árszínvonalat eredményez. Emellett az ország az "osztrák-olasz olló" nyomásában is fekszik: egyfelől Ausztria, másfelől Olaszország magasabb árai is hatással vannak a horvátországiakra.”
„A magyarok számára egyelőre nem tudni, hogy milyen lehetőségek nyílnak, még akkor sem, ha egyes munkahelyek esetében a horvát nyelvtudás szükségességéről sem szabad elfeledkezni. De ha egy magyar munkavállaló üres pozíciót talál, érdemes elgondolkodnia a váltáson. Spórolósabb életvitel mellett kifejezetten megérheti az ott keresett pénzt Horvátországban elkölteni. Mindamellett a magas munkanélküliség, amely a 25 éven aluliak körében eléri az 51 százalékot, visszatartó erővel bírhat. Így mindent összevetve alaposan meg kell fontolni a horvátországi munkavállalást.”
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
„le tudtad-e írni e leírhatatlan érzést”
A nagyszabású formátlanságban megtalálni azt a bizonyos minimális, legkisebbre redukált formát, aminek viszont pontos jelentése és >
Egy lovasszobor története
Ne pazaroljátok rájuk, mármint (az albánokra) a lőszert, karókkal verjétek őket agyon, adta ki a parancsot >
A széplelkek apokalipszise
Kezdek félni a “bátraktól,” azoktól a farizeus írástudóktól, akik a páholyban ülve másokat küldenek harcba, miközben >
Mennyire „történelmi” a VMSZ választási sikere?
Egy szabadnak és tisztességesnek távolról sem mondható, bojkott által övezett választáson sikerült a VMSZ-nek hatalmi pozícióból, >
Amikor a kakas korán kukorékol
Mindez megerősíti, hogy a háború utáni legnagyobb választási csalásnak/hamisításnak vagyunk tanúi. Már előre lehetett látni, hogy >
Európai hatalmi vákuum
Gyáni Gábor a Nagy Háború utáni amnéziáról beszél, holott a XX. század akkor nyerte el a >
Nevidljivi neprijatelj u Kriznom štabu
Sada još više, jer je i broj zaraženih svakim danom sve veći… I dok se zaraza >
A hágai matt
Így múlik el a világ dicsősége: Szerbiának és Koszovónak egyedülálló, történelmi esélye adódott volna, hogy ha >
Itt minden a párté
Az alattvalói magatartás a kulturális élet minden területén visszaköszön, tehetséges újságírók válnak pályaelhagyóvá, de aki marad, >
Churchill, a rasszista
Pár – általában művészileg értéktelen – szobor lerombolásával (vagy megtartásával) semmi sincs elintézve. És akinek mindenekelőtt >
A szavazás vesztese a demokrácia
Most már csak abban lehet reménykedni, hogy a „tél” nem fog négy évig tartani… Ehhez azonban >
A szabadkai kudarc után
A Napló észak-bácskai tudósítója, jól értesült forrásokra hivatkozva, azt jelentette, hogy Pásztor István a szabadkai fiaskó >