Ma Árpád, Árpádina, Damazusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Kik vagyunk, mit akarunk
Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Dolgozni menjen Horvátországba, ne nyaralni!
Bódis Gábor
„Spórolósabb életvitel mellett kifejezetten megérheti az ott keresett pénzt Horvátországban elkölteni.” Nagy Gergő összeállításából (hvg.hu):
„Hétfőn Horvátország csatlakozik az Európai Unióhoz. Bár a legtöbb uniós ország nem engedi be a horvátokat a munkaerőpiacára, Magyarország kivételt tesz, ami azt jelenti, hogy magyarok is szabadon vállalhatnak munkát Horvátországban. Márpedig átlagkeresetek terén déli szomszédjaink jobban állnak, mint mi. Megéri a magyaroknak a horvátoknál dolgozni, vagy érdemes inkább másfele venniük az irányt?” (…)
„A horvát gazdaság 2003 és 2007 között lépett stabil növekvő pályára, a korábban 22 százalékon tetőző munkanélküliség 2007-re 10 százalék alá csökkent. Az ország GDP-je pedig 2001 és 2008 között 40 százalékkal nőtt, amiben jelentős szerepe volt az évente 10 milliónál több vendéget fogadó turizmusnak. A gazdasági világválság Horvátországot sem hagyta érintetlenül, déli szomszédunk gazdasága gyakorlatilag 2008 óta recesszióban van. Eközben az államadósság is igen komoly mértékben növekedésnek indult, 2014-re elérheti a 44 milliárd eurós GDP 62,5 százalékát, ami két év alatt mintegy 10 százalékos növekedést jelentene. A költségvetési hiány a tavalyi 3,8 százalékról idén 4,7-re ugorhat, emellett pedig a munkanélküliség is újra növekszik, áprilisban 18 százalékon állt a mutató.”
„Gazdasági fejlettség területén alulról a harmadik helyet csípték el tavaly a horvátok az uniós átlag (PPS – vásárlóerő paritáson) 61 százalékával (Magyarország Lengyelországgal holtversenyben 66 százalékon áll). Bár a gazdaság minden bizonnyal recesszióban marad idén is, és a munkanélküliség jelentős csökkenésével sem lehet számolni, a bérek – és kissé az árszínvonal – területén a horvátok már előttünk járnak. Július 1-jétől nem csak a horvátok számára nyílik meg a magyar munkaerőpiac, hanem a magyarok is korlátozások nélkül vállalhatnak munkát a mediterrán országban – hazánk nem él az uniós jogszabályok adta restrikciók lehetőségével –, így felvetődhet a kérdés, hogy vajon megérné-e a magyaroknak Horvátországban munkát keresniük.” (…)
„A nemzetgazdaságok egészét tekintve a nettó átlagkeresetek 2010-ben Magyarországon 132 ezer forint körül alakultak, míg Horvátországban a kuna akkori árfolyamát alapul véve átszámítva 207 ezer forintot tett ki egyhavi nettó átlagbér. 2012-re Magyarországon a havi nettó átlagkereset 144 ezer forintra nőtt, eközben Horvátországban a nettó átlagbérek már 215 ezer forint környékén jártak az akkori árfolyamot alapul véve.”
„Magyarországról már most is jönnek Horvátországba vendégmunkások, itt a tengerparton az építőiparban lehet pár szakmunkással találkozni – mondta a hvg.hu-nak Hamar Aranka turisztikai szakember, aki Zadarban magyar turisták üdültetésével is foglalkozik. Szerinte a megnyíló horvát munkaerőpiacon az építőiparban rejlenek lehetőségek a magyarok számára, mivel Dalmáciában a turizmushoz kapcsolódó ingatlanberuházások még a válságban sem álltak le, folynak a fejlesztések, így szükség van szakemberekre is.” (…)
„A horvátországi magasabb bérek egyrészt a tradícióból, másrészt a gazdaság szerkezetéből fakadnak. A régi Jugoszlávia idején a horvát vendégmunkások jelentős összegű német márkát küldtek haza, ahol ez árfelhajtó hatással bírt. Jugoszláviában akkor sokkal erősebben működtek a piaci tényezők, mint az árakat mesterségesen alacsonyan tartó szocialista Magyarországon. Másfelől az, hogy Horvátország a világ top20 turisztikai desztinációi közé tartozik a Lonely Planet szerint, szintén magasabb árszínvonalat eredményez. Emellett az ország az "osztrák-olasz olló" nyomásában is fekszik: egyfelől Ausztria, másfelől Olaszország magasabb árai is hatással vannak a horvátországiakra.”
„A magyarok számára egyelőre nem tudni, hogy milyen lehetőségek nyílnak, még akkor sem, ha egyes munkahelyek esetében a horvát nyelvtudás szükségességéről sem szabad elfeledkezni. De ha egy magyar munkavállaló üres pozíciót talál, érdemes elgondolkodnia a váltáson. Spórolósabb életvitel mellett kifejezetten megérheti az ott keresett pénzt Horvátországban elkölteni. Mindamellett a magas munkanélküliség, amely a 25 éven aluliak körében eléri az 51 százalékot, visszatartó erővel bírhat. Így mindent összevetve alaposan meg kell fontolni a horvátországi munkavállalást.”
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Lesz-e Vajdaságban intézményes kisebbségkutatás?
Amennyiben egyáltalán megalakul egy ilyen intézet, nem lenne elfogadható – de az emberi valamint a nemzeti >
A színház az új CEU
Így tehát az ilyen harcokban nem az a tét, hogy jön a konzervatív váltás, hanem hogy >
Einstand. Avagy a Viktor utcai fiúk
A cím maradhat? A címmel nincs semmi baj. Ennél jobb címet mi sem találhattunk volna. A >
Mengyán: A Magyar Szó és a Hét Nap „mélyrepülésben van”
Tanulmányozni kellene, hogy a közpénzek iránti ilyen – felelőtlennek is nevezhető – viszonyulásban (meg)vannak-e a gazdasági >
Szerpentin a Kárpátokban
Akármennyire is lehangoló ma a román politika távlattalansága, az erdélyi magyar közvélemény figyelmét ismét rá kellene >
A szájzár és a nemzet
Az ellenzéktagadásnak nevezhető meggyőződés, amelyről azt mondtuk, hogy fertőzésként terjedt el, itthon gyakorta még azzal a >
„Egy ilyen országban, amelynek, sajnos, nem látjuk a jövőképét”…
itt egy formálisnak is alig nevezhető kulturális autonómia létezik, ami egy (költséges) pénzelosztó és (döntő többségében) >
Most már komolyan veszem...
Akkor talán én is megmosolyogtam volna ezt a mondatot. Most azonban komolyan kellene venni. Nem vágyni >
„Vajdaságban nagyon jó a helyzet”?
A Vajdaságban a nemzeti kisebbségi jogok az ún. joghurtforradalom előtt valóban példa értékűek, európai szintűek voltak. >
A balkanizálódástól a posztfasiszta kísértésekig
A kelet-közép-európai régió egy-két évtizeden belül balkanizálódott. Ezt a „jövőt” Szerbiában könnyebb volt felismerni, mint a >
Fontosabb a kirakat?
A nyilvánosságnak nem kell értesülni a nemzeti kisebbségek oktatási problémáiról? Csak arról, amit Vicsek hangoztatott, hogy >
Két bácskai katolikus pap, aki a háború idején Horvátországban szolgált
Egyszer arra lettem figyelmes, hogy az 56-os sorszámú után a 200-valahányas engedély következett. Másnap egy újabb >