2020. szeptember 23. Szerda
Ma Tekla, Líviusz, Ila névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

A székesfehérvári véleményvezérek

Szerbhorváth György
Szerbhorváth György
A székesfehérvári véleményvezérek
(Parawan fotója)

„De a királyok és Orbán városában mér lenne valakinek is fantáziája, mér tudna fogalmazni?” Szerbhorváth György blogja (Community.eu):

„Utálom hallgatni mások beszélgetését a vonaton, utálom, hogy nem hagynak olvasni. Nem élvezem, ha mások megírják, mit hallottak a vonaton. Mégis, mit lehet tenni? A vox populi följegyzése krónikási feladat.”

„Székesfehérváron utaztam át, a haverom lakásán megláttam a Rubicont – a városról szól a legfrissebb szám, a polgármester, ha jól érzékelem, mindenkinek kipostázta (amúgy nem agitprop kiadvány, helyes). Mellékelték hozzá dr. Cser-Palkovics András polgármester levelét, legalábbis ő írta alá. Nem tudom, elolvasta-e, ha igen, ő is a szavak mestere, akárcsak az, aki írta. Az első mondat ugyanis így hangzik: „Minden székesfehérvári elgondolkozik néha azon, hogy az egykor királyaink által járt utcákat rója nap mint nap munkába menet, vagy éppen a nemzeti emlékhely mellett elhaladva tér haza családjához.” – Csak épp azt nem mondja meg, min gondolkodik el a székesfehérvári? Azon … Így írtok ti. Különösképp szép még ez az „utcákat rója nap mint nap munkába menet” típusú, szocreál kép… De a királyok és Orbán városában mér lenne valakinek is fantáziája, mér tudna fogalmazni?”

„Aztán fölülök a vonatra, két nyugdíjas hölgy beszélget, a barnára szoláriumozott viszi a prímet a helyzetelemzésben. Előbb jön a szokásos, ki hogy aludt, de lassan jön a felvezetés: az angol királyi család kastélyok fűtetlen szobáiban alszik, így nevelik utódaikat is, íme, mit csikorognak az emberek? És nehéz becsukni a vonatajtót? Nem nehéz. Az emberek csak magukra figyelnek. Semmi közösség. És innen már a sűrűjében vagyunk: az emberek csak a pitiáner kis dolgokat nézik, semmi közös cél, ország, nemzet. Hol az összefogás? De az összefogás mégis van, mert Orbán csinálja, a Margitka is kivitte a kis fasírtját, és sírva mesélték, hogy összefogás van, és Orbán Viktor kiment lekezelni, emezek meg fanyalognak. Micsoda egy ember! – nappal a gátakon heteken át, este meg az ország ügyeit intézi, mint úgy rendesen bármikor.”

„A kiskertek nyugtató hatása kapcsán pedig már ott is vagyunk a földtörvénynél. Ez az Ángyán meg mit akar? A másik néni paslog, látszik, nincs képben. Ő nem is gondolkodik, se azon, se ezen, gondolkodásának nincs tárgya, a másikat hallgatja, elfogadja, hogy a földtörvény jó. Miért ne kaphatna a külföldi földet, ha itt él? És megmondotta a Fidesz, hogy kis- és középbirtokosok kellenek, nem nagybirtokosok, és a külföldi is vehessen pár hektárt, ha itt van. (Érdekes, én mostanság csupa párszáz hektáros birtokon voltam riportozni, ezek működnek. Hárman-négyen ötszáz hektárt művelnek, oszt jónapot. De az én tapasztalataim, ugye, mások.) Tehát a földtörvény szuper, a Fidesz meghozta, azé’. És nem az van, hogy Ángyánnak ne lehetne véleménye, mindenkinek meg van engedve, hogy legyen véleménye, de Ángyán meg kicsoda itten? Nem azért van a vélemény, hogy csak úgy na, hát nem? Másik néni egyezik, ellenvélemény nincs. Én kussolok.”

„Valaki rácsörög a hölgyre, a téma nem világos – valami szerveződik –, csak annyi: “Te, én úgy utálom őt (valami férfinevet mond), hogy legközelebb, ha okoskodik, megverem. No jó, nem verem meg, de nagyon összeveszek vele.”

2013. június 25.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Botrány Újvidéken

Szerbia ezúttal kiállította saját igazolványát, az osztályzaton nem csodálkozom. Ellenben miért hallgatnak a polgárok? Félnek? Tudják, >

Tovább

Menekülés a magányból a forradalomba

A Menj és szenvedj te is, című, a Nyugatban megjelent naplójegyzetei elárulják, hogy semmiképpen sem az >

Tovább

Javasasszonyok és politológusok

A szerb kormány szerint Vučić történelmi jelentőségű győzelmet aratott. Mások szerint úgy ült a fotelén gőgösen >

Tovább

Kettős nyomás alatt

Nem kell azonban szem elől téveszteni a tényt, hogy Szerbiában a médiák új tulajdonosai a hatalmi >

Tovább

Örömünnep Szerbiában

Nem irigylem a szerbiai politikusokat sem. Hogyan lehet kormányozni egy nemzetet, amelynek lelkében ilyen mély ellentmondások >

Tovább

Konformizmus-vita

Nos, a vereség lehelete már ekkor érződött, ám a folyóiratot, amelynek indulása 1968 előszelét is jelezte, >

Tovább

Örök hála Bosnyák Istvánnak

Magától értetődő volt minden egyes mondata. Most azonban arra gondolok, hogy a lehetetlenre vállalkozott. Csak abban >

Tovább

Szaxofon

A szomszéd, a gimnázium igazgatója, Uroš bácsi szóvá is tette édesapámnak, hogy „eladtuk a kutyánkat, hogy >

Tovább

Alternatíva nélküli kor

Hobsbawm szerint az a veszély fenyeget bennünket, hogy felülkerekednek „a jobboldali, demagóg, idegengyűlölő, nacionalista rendszerek, amelyek >

Tovább

Bret Easton Ellis: “a beszari nemzedék”

A kapitalista rendszerben érvényesülő kapitalista értelmiségi elitet nem kínozza a lelkiismeret. Úgy látszik azonban, hogy a >

Tovább

Laudáció Márti néni tiszteletére

Végülis kettejükben (a megjelenésükön kívül) abszolút van valami közös: mindketten csak hiszik magukat valaminek: egyik főszerkesztőnek, >

Tovább

Mozaik vagy periféria?

A kisebbségi kultúra és közélet lélegeztetőgéppel Budapestre van csatolna, a közösség egyre inkább szigetszerűen működik. A >

Tovább