Ma Gedeon, Johanna névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Köztörvényes hazafiak
Szerbhorváth György
„Szerdától Szlovákiában road-show-znak a temerini fiúk. A szerbverésből (politikai) üzlet lett.” Szerbhorváth György blogja (Paraméter):
A Jobbik Magyarország Mozgalom felvidéki tagjai (?!) és a komáromi Borozó (?!) szervezésében szerdától Tornán, Komáromban, Dunaszerdahelyen és Dunamocson vendégszerepel két vajdasági magyar celeb, akiket a szervezők „már szabadlábon lévő magyar hazafiakként” reklámoznak. Gondolhatnánk, forradalmárok ők, de nem – köztörvényesek.
Horváth Árpád és Szakáll Zoltán nyolc évet ült le, három társuk viszont még mindig börtönben ül. Összesen az öt temerini fiú 61 évet kapott, miután 2004-ben városkájukban megvertek egy amúgy tökrészeg és drogos szerb férfit, sörösüveget dugtak a seggébe, aki minden bizonnyal nemzetiségi alapon provokálta őket (vagy nem, s már ha tudta, mit beszél). Az eset természetesen éjszaka történt. Akkortájt a magyar verésektől volt hangos a (magyar) sajtó, a szerb hatalom, illetve a bíróságok azonban a magyar fiúkon statuáltak példát, ekkora büntetést háborús bűnösökre nem szabnak ki a régióban, szerbekre magyar verésért meg többnyire semmit, legfeljebb valami bírságot, felfüggesztettet. És miközben gyilkosokat engedtek ki amnesztiával, hármójuk még mindig a börtönben rohad. Azt is elhisszük, hogy kegyetlen tortúrának és megaláztatások sorának voltak és vannak kitéve a fiúk a sitten. De már ettől is nemzeti hőssé válhat valaki?
Mert a temeriniekből nem csak szimbólum, de hősök is lettek. Íme, most majd a Felvidéken mondják el a magukét szponzorok támogatásával, és ez egy szinten még rendben is van – hisz nyilatkoztak már akkor is a sajtónak, amikor még a börtönben voltak, vagy épp hétvégére kiengedték őket. A maguk igazát elmondani jogukban áll a nyilvánosságban, az őket ért jogtalanságokról beszélni meg kell is, sőt, ha lehet, jogi ellenlépéseket tenni. Az ügy kétségkívül zavaros. (Az áldozat időközben kábítószer-túladagolásban meghalt.)
Ha valakit meghurcolnak, az mártír akkor lehet és lesz, ha a közeg azt csinál belőle. A bűnös megbűnhődik, s utána jogában áll normális életet élni, tanulni, dolgozni, családot alapítani. Ám itt szar került a ventilátorba, hisz a Jobbik rászállt az ügyre – kihelyezett vajdasági tagozatával egyetemben -, s ez már undorral tölthet el bennünket. A fiúk talán azt sem tudják, kikkel-mikkel állnak most össze. A börtönben a magyarságuk miatt is alighanem megalázott fiúk dühét még megérthetjük, azt is, ha a sittes szerb szélsőségesek akár fizikai bántalmazásait is elviselve a szélsőjobboldalra sodródtak, de egy valamit tudniuk kellene, és úgy a szüleiknek, mint vajdasági és nem vajdasági pártfogóiknak tudatosítaniuk kéne bennük: köztörvényes bűncselekményüket most fordítják át teljes mértékben olyasmivé, ami nem az. Nagyon is tévúton járnak, ha azt hiszik, hogy szenvedéseik miatt immár jó fiúk lettek.
S már miért is lennének ők hazafiak? Anno Temerinben egyáltalán nem volt jó híre a fiúknak a magyarok körében sem, persze ma már ez szinte lényegtelen, azaz nem voltak tipikusan azok a jó gyerekek. És hazafiak sem, legalábbis nem tudjuk, mi révén gyarapították volna a hazát (avagy a nemzetet). Erős a gyanúnk, semmivel, és inkább a rendetlenkedés terén alkottak maradandót, no persze, nincs ebben semmi különös, ha erejük teljében lévő tinédzserekről, húszévesekről van szó. Előbb ütnek, aztán kérdeznek, mint a rendőrök.
Ám ahelyett, hogy azok, akik közülük már szinte harmincévesen szabadlábra kerültek, életüket visszaterelnék a normális kerékvágányba (uh, de ronda szókép ez), ők politikai körútra indulnak. A mártírok, az áldozatok, a hazafiak. De a reklámhadjáratból az kimarad, hogyan is kezdődött az egész. Amire most megint azt mondanák: a részeg szerb magyarságukban sértette meg őket. Hát igen, van ilyen. Engem is magyaroztak már le, de nem dugtam az alak, egy montenegrói altiszt seggébe sörösüveget, nem csak azért, mert gyáva vagyok és magam lettem volna, nem öten egyre, hanem mert inkább hülye baromnak tartottam őt magamban, és úgysem tehettem semmit, hát hallgattam. De ettől nem lettem sem hazafiatlan. S pláne nem hazafi, mert megsértettek.
Itt viszont az az ábra, hogy a hazafisághoz már ez is elég. Ki nem szarja le, hogy még az ősi szabályokat is megszegték, mert csak a gyávák mennek öten egyre, a nagyszájú hősök, akik aztán az első puskalövésre elszaladnak. Erről sem esik szó, csak arról, ami utána történt. Persze, beszéljünk arról is, sőt, tényleg jó volna, ha tisztázódna, mi történt a bíróságon, a börtönben, hajítsák ki a bírónőt, aki szerb nemzetiségűek esetében feltűnően elnéző stb. De először a saját portánkon söpörjünk, és főképp szóljunk a fiúknak, hogy ácsi: ha ti a Jobbikkal parádéztok, mulatoztok, most épp a Felvidéken, ne várjátok azt, hogy a társadalom újfent normális emberekként fogad be benneteket. Ha ti ebből akartok megélni, lelketek rajta. Mert ez ugyanolyan gyomorforgató, ahogy a győztes forradalmak után jönnek a forradalmárok, a mártírok (rokonai), akik ebből akarnak megélni, mert úgymond ez jár nekik, hisz áldozatot hoztak a társadalomért, a szebb jövőért.
A temerini fiúk nem hoztak áldozatot semmiért, sem a hazáért, sem a nemzetért. Rohadtul buták és agresszívak voltak egy részeg hajnalon, nagyon megszívták, jobban, mint mások hasonló esetben. De ezt hőstettként ünnepelni, hogy majd a magyar történelem arany lapjaira kerüljön a temerini eset – hát, ezért tartunk ott, ahol. A magyarnak az a hazafi, aki köztörvényes bűncselekményért került börtönbe, nem az, aki épít, alkot, házat, családot, regényt. Nem, a magyar vonzódik a morbidhoz, a véreshez, de mivel per pillanat csak a fülkeforradalom zajlik, vég nélkül, és még egy 56 sincs, hát keresünk egy ilyen esetet, ami nem jöhetett volna létre egy sörösüveg és egy véres segg nélkül. Mondjuk, lehetne ez a magyar címer. Ha már a temerini fiúk a hazafiak.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Hitler elégedetten bólogat a sírjában
A kormányközeli Magyar Nemzet szerint a náci fasizmust veszélyétől többé nem kell tartanunk, mert „letűnt a >
Pártideológiát szolgál a színház (is)?
Most ismét két színházat biztosított be magának újabb négy évre a pártírónő, a „mi Miránk” (Mirjana >
Amikor már késő elutasítani a cinkosságot
El is utasíthatja, teszi hozzá „jóságos” arckifejezéssel, miután tudtára adta, hogy zsarolható. Ekkor már késő elutasítani >
A nemzeti kisebbségi nyelvek kiszorítása?
Az MNT-nek nincs mersze állást foglalni ebben a kérdésben sem? A Ljudevit Mičatek díjas, a Magyar >
Megalázott nemzeti ünnep
Visszatetsző az is, hogy a Magyar Újságírók Országos Szövetsége Aranytoll életműdíjjal tüntette ki a Magyar Szó >
- Micsoda nap van ma?
A költőt és csapatát nem állította meg a nyomda portása (mai szóhasználatban: az őrző-védő kft. alkalmazottja), >
Szerbia – „részben szabad ország”
Az biztos, hogy a jelenlegi állami vezetés hozzáállása a délvidéki magyarsághoz jobb, mint Trianon óta bármikor >
Mi történik a magyarokkal?
Ott várom be Anikót, aki lehangoltan meséli, hogy alig voltak egy tucatnyian a misén. Előzőleg a >
A Zoran
Életem legkeményebb élő adása volt. Szerkesztettem és vezettem a Szabad Európa Rádió délután 14 órakor kezdődő >
„A jogok érvényesítésében vannak még gondok” (?)
Kovács beszédéből akaratlanul is kiviláglik a VMSZ politikájának a csődje – a nemzeti közösségi oktatás, a >
Ilyenek vagyunk!
Mindennapos olvasmányaim közé tartoznak Teofil Pančić, Dejan Ilić, Saša Ilić, Ljubomir Stojadinović és még számos bátor >
A Nemzeti Együttműködés Rendszerének (NER) csődje
Olyan értékelések is vannak, miszerint „ijesztő a vajdasági (és nem csak vajdasági) magyar közvélemény uniformizálódása, a >