2024. március 2. szombat
Ma Lujza, Ágnes, Henrik névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

A nemzet kalapácsa

Bódis Gábor
Bódis Gábor
A nemzet kalapácsa
Klinghammer István

„Bárhol bármikor tud olyan marhaságot mondani, amely komolyságnak tűnik és a hallgatóságnak is tetszik.” Braun Róbert blogjából (hvg.hu):

„Winston Churchill hatvanöt éves koráig igazi lúzer volt. Bukott politikus, csatavesztő admiralitás első lordja, kudarcos pénzügyminiszter és monomániás öregember, akit párttársai is elnéző jóindulattal tartottak számon, mint valaha volt fontos, de immár megvénült és alkalmatlan embert. Majd megnyerte második világháborút, kapott irodalmi Nobel-díjat, meg-, majd visszaszerezte a miniszterelnökséget, alkotó része volt az új világrend kialakításában. A XX. század legnagyobb alakjává vált, élettörténete a nyugdíjkorhatár és a hagyományos életpályamodell legnagyobb cáfolata. De ez nem mindenkire vonatkozik.”

„Klinghammer István például ifjabb korában nem sokat tett le a tudomány asztalára. Idegen nyelvű publikációi, idézetsége elenyésző, tudományos hatása (impact faktora) nulla. Egy kontraszelektált világban ez persze nem akadályozta meg, hogy egyetemi tanár, rektor és akadémikus legyen. Ezekben a funkcióiban nagy bajt nem okozott, igaz, jót sem tett.”

„Most ő szegődött arra, hogy megváltoztassa a felsőoktatás rendszerét, hatvanötön, sőt hetvenkettőn túl. Ebből viszont nagy baj lesz. “A mai világban a természettudományok és a műszaki tudományok értéktermelők. A humántudományok, a kultúra nagyon fontos, de nem értéket teremtenek, hanem az embereket gyönyörködtetik, boldogságot adnak.” – mondja. Ez persze egyszerű butaság, de nem ez a legnagyobb baj vele. Azt mutatja, hogy Klinghammernek egy pár dologról az ég világon semmi fogalma nincs. Ez az “értéktermelés”, a gazdaság működés, a természet és műszaki, valamint a humán tudományok mibenléte és persze a boldogság. Ez nem baj akadémikus rektorként, de nagy baj államtitkárként. A választók előtt csak az menti, hogy mindezekről Orbán Viktornak sincs sok fogalma, csak ő ügyesebben fogalmazott a napokban: “A műszaki értelmiségnek egyre inkább kulcsszerepe van az ország felemelkedésében, és ez a szerep erősödni fog a jövőben.” Ő azonban rendelkezik azzal a képességgel, hogy bárhol bármikor tud olyan marhaságot mondani, amely komolyságnak tűnik és a hallgatóságnak is tetszik.”

2013. június 14.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

„Rendtevés” vagy megúszni vágyás?

Sokba került a vajdasági magyaroknak Pásztor, Lovas és a VMSZ felsőoktatási ámokfutása. A számonkérhetőség a néhai >

Tovább

Lovas Ildikó “bukása” kapcsán

Ez a poszt főleg a vajdasági magyar barátaimat érinti, bár összmagyar politikai vonatkozása is van. Mit >

Tovább

Válaszút előtt a VMSZ: a közösségi érdek vagy a családi Kft.?

Alapos elemzés és felelősség-megállapítás nélkül a párt nem léphet tovább. Ezt minden rendes pártban el szokták >

Tovább

„Hallatni a másik oldal hangját”?!

A Magyar Szó nevű napilap kiadója, a Magyar Szó Kft., amely totális pártirányítás alatt működik. A >

Tovább

Janicsárok: Pásztor után Juhász?

Juhász Bálint (1982, Szabadka) nyilatkozatából – aki eddig a VMSZ pénztárnoka szerepben és Pásztor István szófogadó, >

Tovább

Topolya fejlődésének krónikása

Vele Topolya krónikása távozott az élők sorából. Az az ember, aki a kamera objektívján keresztül megmutatta, >

Tovább

DUPLA POFON A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK!

Gál Kinga, Deli Andor és Kovács Elvira képviselőkhöz nem méltó módon próbálják csökkenteni az EP határozatainak >

Tovább

A Himnusz

Éjfél előtt Nagy Imréről beszéltek a Szabad Európa rádióban majd következett a magyar Himnusz. A szobában >

Tovább

A csendes esthablishment

Egyedül csak az ejti gondba a mai középnemzedéket, hogy miként ítélik meg őket azok az egyelőre >

Tovább

Vajdaságban 53 százalék az őslakos

Az előző tíz évhez viszonyítva (2011-2022) Vajdaságban 32,5 százalékkal kevesebb horvát, 27,4 százalékkal kevesebb magyar, 21,4 >

Tovább

Üres populizmus, vak nacionalizmus

Ehhez hasonló gondolatokat ma ritkán hallunk a kormánypárti politikusok szájából. Német László mindeközben hivatkozik a szörnyű >

Tovább

Jegyrendszer korszaka

Sokan már hírből sem ismerik, szerencsére. Én még emlékszem a jegyrendszerre. Valahol az ötvenes évek közepén. >

Tovább