2019. augusztus 17. szombat
Ma Jácint, Réka, Hetény névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Krisnások a könyvhéten

Szerbhorváth György
Szerbhorváth György
Krisnások a könyvhéten

Mert jöttek a krisnások, önfeledten mulatva, akár egy falusi lakodalmas menet, táncikáltak, ugrabugráltak. Szerbhorváth György blogja (Paraméter):

Ültünk a Vörösmarty téren, és a könyv heti programot figyeltük: íróbarátunk beszélgetet egy másik íróbarátnőnkkel. És sasoltunk is volna, ám egyszerre másokra kellett felfigyelnünk – előbb csak halkan szólt az ének, a dobok, aztán egyre erősödött a zeneszó. Mert jöttek a krisnások, önfeledten mulatva, akár egy falusi lakodalmas menet, táncikáltak, ugrabugráltak. De az eszükbe sem jutott, hogy a könyvhét mégsem zenei fesztivál – bár a megnyitón mindig megjelenik a tűzoltózenekar. És az sem jutott el az agyukig, csak amikor páran szóltunk, jeleztük nekik, hogy az emberek nem azért ülnek a színpad előtt, mert úgy kényelmes, hanem épp egy beszélgetést hallgatnak. Vagy hallgattak volna, ha a krisnás lármától ez lehetséges lett volna. Igaz, ami igaz, a menet elhalkult végül, de csak egy ideig, aztán ugyanúgy folytatták. Mit érdeklik őket az írók, a könyvek? – pedig maguk is előszeretettel árusítják kiadványaikat, sőt, direkt marketingjük elég agresszív.

 Mármost a krisnásokkal egyébként nekem semmi bajom sincs, ifjúkoromban még a Bhagavad Gitát is olvasgattam, bár számomra fölöttébb misztikus (értsd: kb. érthetetlen) világ a krisnásoké. De két barátom is „megtért”, és még szimpatikus is volt az egész – különösen az indiai kaják. Sőt, rémlik, hogy a rockritmusban játszott krisnás zene is megfogott, aztán néha a bulin is nyomtuk a Hare Krisna, Hare Krisnát. És az is fölöttébb dicséretes, hogy a krisnások ételt osztanak a hajléktalanoknak, mert a magyar állam és társadalom, híres-hírhedt keresztény egyházaink javával egyetemben tesz a szegényekre, a rendőrség meg újabban épp az ételért sorban állókat igazoltatja. Mert ugyebár rontják az ország imázsát.

De ezúttal a krisnások is leszerepeltek, legalábbis előttem. Van abban valami perverz, hogy azok, akik még egy hangya véletlen eltaposását is erkölcsi kérdésnek találják (bűnnek, merthogy netán mi magunk is egy hangyaként reinkarnálódunk következő életünkben), és abszolút erőszakmentes hitet hirdetnek, maguk nem tartják szimbolikus erőszaknak azt, ha mások életét zavarják meg. Most épp a kulturális életet, a könyvhetet, ahová az emberek a könyvek meg az írók miatt mennek, legalábbis reméljük, nem pedig akármilyen zenét hallgatni. Ám mint a legtöbb vallási mozgalom, íme, még az egyik legtoleranciapártibb is megzakkan, és képtelenek felfogni, hogy mi illik és mi nem illik. És még nekik áll feljebb, ha szólunk nekik, mert természetesen saját erkölcseiket, viselkedésüket, kultúrájukat tartják a legigazibbnak, az egyedüli üdvözítőnek.

Hasonló intoleranciát egyébként épp Jeruzsálemben tapasztaltam, abban a városban, melyet három világvallás is a magáénak hisz és tud. A szeretet jegyében aztán már évezredek óta üldözik egymást, de nem mennék most vissza a keresztes háborúkig. Mert elég morbid az is, ami ma történik ott. Például a Via Dolorosán mendegélnek a keresztény csoportok, viszik mondjuk a tinédzser lengyel lányok a vállukon a keresztet a keresztúton, és közben énekelnek. Aztán, mivel az út java Jeruzsálem óvárosának arab negyedén át halad, amikor az arab boltosok hallják, hogy jönnek a keresztény éneklők, egyszerűen felhangosítják a rádióikat, hagy üvöltsön az arab zene és elnyomja a keresztények énekét. Miután elhaladt a menet, akkor aztán lehalkítják, saját vendégeiket, kuncsaftjaikat és önmagukat mégsem vegzálnák. Vagy áll az ortodox zsidó a városfalnál, és mert hát rájött a szükség, lehugyozza a falat. Persze a keresztény negyed falát, mert neki ezt is szabad, miközben ott hömpölyög a tömeg. Képzeljük csak el, mi történne, ha egy keresztény vizelné le a Siratófalat, vagy épp a Sziklamecsetet – helyben meglincselnék. De szombaton nem szabad fényképezni a siratófalnál, mert a fényképezőgép elektronikus készülék – mintha az Ószövetség idején már erre is gondoltak volna… És így meg egy az ott körbe-körbe, mintha ezen a módon akarnák megjelölni a terepüket, akár a kutyák. Mindegyik közösség elvárja, hogy betartsuk az ő szabályaikat, de mindegyik magától értetődőnek tartja, hogy ők a másik szabályait nem tartják be.

Persze, tisztában vagyok azzal, hogy a krisnások zenés felvonulása nem a világ vége, és egy beszélgetés megzavarása nem őrült kultúrbotrány. De kíváncsi lennék, mit szólnának ők, ha a vegetáriánus ételeik osztogatásakor odasomfordálnék a bográcsukhoz, és belekarikáznék egy rúd kolbászt, mondván, a hajléktalanok közt bizonyára sokan ennének kolbászt. Gondolom, a fejemre öntenék az egészet, mert megsértettem őket. És lehet, igazuk is lenne, de legalábbis nem panaszkodhatnék.

2013. június 11.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

De mily lángot is gyújthassunk, amit el nem oltana ez a szél?

Az Új Symposion munkatársai, szerkesztői az utóbbi időben sokat nyilatkoztak, főleg saját érdemeikről, még a kocsmázások >

Tovább

Nincs szó

Amikor „kurvaanyázok”, nem is rájuk gondolok! Hanem mindazokra, akik úgy vélik, hogy kizárólagos, kirekesztő eszmék, faji >

Tovább

Nem ismerem a magyar vidéket...

Az elvándorló magyar értelmiségiek nagy része jobban kötődik a Vajdasághoz, többek között a szerb kultúrához is, >

Tovább

Egy csókoltatás népies diplomáciája

Persze a fővadász és főnöke még biztonságban van, jól bélelt bundákban és terepjárókkal járnak ők vadászni, >

Tovább

Ólomévek

Az egyik napról a másikra, meséli Tolnai, a hatalom jó és rossz fiúkra osztott fel bennünket. >

Tovább

„Út a keresztény szabadság korszakába”?

A haladó VMSZ képviselőinek tusványosi – minden valós elemzést és politikai meglátást nélkülöző – felszólalásai is >

Tovább

Száz év vendégszeretet

Hiszen mi másról is tanúskodik majd a száz esztendővel utánunk élőknek Jinglak Sinavatra egykori thaiföldi miniszterelnök-asszony >

Tovább

Az úri Magyarország visszatérése

A pesti centralizmus maga alá gyűrte a felvidéki autonómia eszméjét. Amig a Felvidék Csehszlovákiához tartozott, kívánatos >

Tovább

A demokráciákat a szavazófülkékben verik szét

Évtizedeken át reménykedtem a demokráciában, most belátom, hogy az autoriter rendszerekhez szabad választásokkal kikövezett út vezet. >

Tovább

A kisebbségek pápája is...

Elismerem, hogy a pokolba vezető út is hamis keresztekkel van szegélyezve, ám ezúttal nem a pártpapokra, >

Tovább

Hívd fel egy barátod

Az, hogy „A korrupció öl” (ez volt a Colectiv tűzesetet követő országos tüntetések és tiltakozások központi >

Tovább

Az új osztály és a múltgyalázás

A múltgyalázás az új kleptokapitalista osztály politikai terméke, az új osztály ezzel kompromittálja az egyébként is >

Tovább