2019. október 16. Szerda
Ma Gál, Margit, Hedvig névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

A fasiszta biznisz felvirágzása

Tormay Cécile Bujdosó könyvének legfrissebb kiadásáról

Bódis Gábor
Bódis Gábor
A fasiszta biznisz felvirágzása
Tormay Cécile

„Tormay Cécile büszkén vallotta, hogy már akkor fasiszta volt, amikor Mussolini még fel sem tűnt a láthatáron.” A Magyar Narancs blogjából:

(…) „Márpedig az írónőnek az 1918. évi őszirózsás forradalom és a bukását követő Tanácsköztársaság idejét megörökítő visszaemlékezéseit valamiért mégis érdemesnek tartotta megjelentetni a szegedi Lazi. Annak ellenére, hogy a Trianonban elvesztett területek fegyveres visszavételét sürgető, először 1920-ban napvilágot látott műnek mára jó pár kiadása van. Az angol és francia fordításokat nem számolva már 1928-ban az ötödiknél tartottak. A II. világháború közepe táján is megjelent belőle egy harcra buzdító rövidített változat, aztán a szocializmus alatt betiltották. A könyvtári példányokra "ZA" feliratú címkét ragasztottak: kizárólag a korszak kutatói által olvasható "zárt anyag" lett. Eszméi ekkor Clevelandben éltek tovább, ahol 1977-ben a Tormay Cécile Emlékbizottság jelentette meg.” (…)

„A dzsentri származású Tormay antiszemitizmusát a háború utáni válság tapasztalatából fakadó félelem motiválta. A krízist természetesen saját osztályára, az elszegényedő, ráadásul a trianoni békével további súlyos vagyoni veszteséget szenvedő nemességre tartotta veszélyesnek, amit régi feudális tradíciót követve a magyar nemzettel azonosított. (A fogalomba beleértette a nekik alárendelt parasztságot és a hivatalnokká vált réteget is.) Úgy érezte, a nemzet vétlen áldozattá vált, tehát védelmezésére bármilyen eszköz megengedett. A könyv lapjain beszámolt a "polgári" oldal szervezkedéséről, melyben ő is aktívan részt vett, hogy a jobboldali és szélsőjobboldali politikusokat egy táborba gyűjtse. Abban reménykedett, hogy felkelés tör ki a "nemzet leigázására törő zsidók" és a fő cinkosuknak tekintett "hazaáruló" Károlyi Mihály "korrupt" és "tolvaj" szocialista, illetve liberális kormánya ellen, s az ellenforradalom visszaállítja a tekintélyen alapuló rendet. Aminek változatlan megtartását kívánta, arra a "magyar" címkét aggatta, ami nem tetszett, azt "zsidónak" minősítette.”

„Tormay Cécile büszkén vallotta, hogy már akkor fasiszta volt, amikor Mussolini még fel sem tűnt a láthatáron. Igazat mondott. Gondolkodásának fenti jellemzői - a mindent eluraló válság érzete, aminek leküzdésére az áldozatnak tekintett csoport védelme érdekében a törvények áthágása is megengedett; az erőt és tekintélyt sugárzó állam utáni vágy; az erőszakos módszerek elfogadása és a felelősnek tartott "idegenek" kirekesztése - a fasizmus kutatásában új eredményeket felmutató történész, Robert O. Paxton szerint (lásd: The Anatomy of Fascism, Penguin Books, 2005) együttesen a fasiszta ideológia alapelemei. Tormay Cécile korai fasiszta könyve igazolni látszik Paxton ama feltevését, miszerint az európai fasizmusok egymástól függetlenül alakultak ki - Magyarországon sem náci import volt. Ami a bizniszt illeti, a Lazi jó lóra tett. A Bujdosó könyv négy újabb kiadása közül az első hármat a könyvtárak még legfeljebb egy-egy példányban szerezték be, a frissen megjelent kötet esetében viszont már nem bátortalankodtak. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 19 fiókjában tartanak belőle kölcsönözhető példányt, s az olvasók tényleg viszik, mint a cukrot. Vannak, akik nem értik, hogyan terjedhetnek a fasiszta eszmék ilyen sebességgel két elvesztett háború után is Magyarországon. Hát így.”

2013. május 30.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

„Érvényesülnek vagy csorbulnak a kisebbségi jogok?”[1]

Annak, hogy egy magyar jelentéstevőt választott az EP bizottsága, még örülni is lehetne. Kovács helyzetét – >

Tovább

Tisztelet a magyar népnek

Doktrinális értelemben nem szigorú tisztasággal, egyértelműen, bár passzívan, de a magyar nép nemet mondott a fasizmusra >

Tovább

Joghátrány lett a magyar nyelv- és írás hivatalos használata!

A Magyar Nemzeti Tanács Nyelvhasználati Biztosságának nem csak Józsa László beadványával kapcsolatban kellene állást foglalnia, hanem >

Tovább

Mindenki önökre fog szavazni!

Köszönjük a gáláns segítséget, köszönjük, hogy kapzsivá válhatunk, köszönjük, hogy jól megfizetik a szavazatainkat, köszönjük, hogy >

Tovább

„Messze nem olyan még, amilyet szeretnénk…”

Szerbiának, tehát, ahhoz, hogy az EU tagja legyen, maradéktalanul teljesíteni kell a csatlakozási feltételeket, ideértve a >

Tovább

Handke Nobel-díjának margójára, avagy Milošević emlékére

De valami gyanússá vált nekem Handke kapcsán. Mert nem ő volt az első őrült, aki áhítozott >

Tovább

Csökkent a nemzeti- és etnikai alapú megkülönböztetés?

A köztársasági biztos a nemzeti valamint az etnikai származás alapján történt megkülönböztetések számának „csökkenéséből” azt a >

Tovább

A kétpólusosság átka

Igazat adok Márai Sándornak, aki szerint a magyar irodalom nagyobb volt, mint a magyar politika, de >

Tovább

Változik a viszonyulás?

Fontos, hogy az anyaországban – legalább most – átfogó és tárgyilagos felmérés készüljön a délvidéki rehabilitálások >

Tovább

Cipelni a hazátlanság gyökereit

A Temetetlen múltunk esszenciális, sokat boncolgatott kérdése az is, hogy hogyan írjunk a magyar nemzeti kisebbségről. >

Tovább

„Ma Szerbiában előnyt jelent magyarnak lenni”?

Pásztor István a Fidesz tisztújító kongresszusán azt mondta, amit Orbán Viktor hallani szeretett volna. Beszéde nagy >

Tovább

A politikamentesítés „eredménye”

Általában jellemző, hogy magyar tisztségviselők az utóbbi időben túlságosan is elfoglaltak a szlovákiai, az erdélyi és >

Tovább