2019. augusztus 21. Szerda
Ma Sámuel, Hajna, Piusz névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Rózsa-Flores Eduardo élete és halála - Balázs Attila előadásában

Szerbhorváth György
Szerbhorváth György
Rózsa-Flores Eduardo élete és halála - Balázs Attila előadásában

„Mert Balázs Attila vérbeli regényíró, ilymód sose tudjuk, hányadán is állunk vele, vagyis azzal, amiről ír: most ez komoly?" Szerbhorváth György kritikája, librarius.hu:

„Nehéz egy olyan könyvről írni, melynek hősével e sorok írója anno egyszer majdnem összeverekedett azon, mi történt a horvát-szerb fronton, valahol a Baranyában a magyarokkal a 90-es évek elején. És akinek magamutogató stílusát, dicsekvéseit sem bírta. Sem pálfordulásait az életben. Úgyhogy félve vettem kézbe földim új könyvét, melynek már címe és alcíme sem egyszerű, ámde költői: Pokol mélyén rózsakert – avagy az ezredes úr golyóstolla, és műfajként így határozza meg magát: „dokumentum-fikció, tehát: erős írói színezéket tartalmaz”.”

„Mert Balázs Attila vérbeli regényíró, ilymód sose tudjuk, hányadán is állunk vele, vagyis azzal, amiről ír: most ez komoly? Tényleg az utóbbi idők leghírhedtebb magyarországi kalandorának regényét tartjuk a kezünkben, vagy az újvidéki származású író – aki Cuniculus c. művével vált szintén hírhedtté irodalmi körökben – átírta a valóságot, és olyasmit költött hozzá, ami úgymond nem igaz?”

„De ugyan mi is lehetne a valóság ebben az egyébként hallatlanul izgalmas és fordulatos történetben? Hisz a főhős esetében még azt sem hisszük el, mi a neve, nemhogy azt, amit elmesélt dokumentumfilmekben vagy a róla szóló (fél)játékfilmben, a Chicóban, amelyben saját magát játszotta. Ebben aztán végképp beképzeltnek tűnt ez az alak, aki állítólag a bolíviai Santa Cruzban született, és a hatóságok pont ott lőtték le az elnök elleni összeesküvés vádja miatt, amit eddig szintén nem bizonyítottak be. Az tán biztos, hogy meghalt a magyar zsidó apától és katalán anyától származó össz-művész, aki chilei és svéd kitérővel került Budapestre, ahol az ELTE utolsó KISZ-titkára volt, de előtte Carlos, a terrorista fordítója is, vagyis a titkosszolgálat embere. 1991-ben újságíróként került Horvátországba, aztán (ismét tán) az első külföldi önkéntesként harcolt a szerbek ellen, csak éppen az ő felségterülete alatt halt meg pár külföldi újságíró… Fordulatos életútjáról ír hol viccesen, hol riporterként és elemzőként Balázs Attila, aki szintén akkor és ott volt haditudósító, ahol Rózsa-Flores. Akár Che Guevara utódjának is mondhatjuk őt, aki szintén Bolíviában harcolt, és szintén úgy akarta megmenteni a világot, hogy aki nem egyezett vele, hát az megjárta – tessék csak elolvasni e másik baloldali (vagy milyen) profi forradalmár naplóit is, hogy lássák, mit művelt a parasztokkal, akiket maga akart megmenteni a kizsákmányolástól: hát elvette utolsó háziállatukat is, mert éhes volt, na.”

„Szerencsére Balázs A. író maradt, és identitását sem váltogatta, mint a főhős. Aki előbb baloldali volt, meg zsidó, aztán meg magyar szélsőjobboldali, végül iszlamista, a kutyáját meg Titóról nevezte el. Az ilyen emberre mondják, hogy már akkor is hazudik, amikor kérdez, nem csoda, ha alapjáraton mindig újságíró volt, amikor meg megunta, önkéntes forradalmár, csak hát zsoldért. Mint ismeretes, 2009-ben lőtték le egy székelyföldi s egy ír kollégájával egyetemben, egyik társa, Tóásó Előd pedig még mindig börtönben ül, de hogy mi az igazság, mi is csak úgy kérdezhetjük, ahogy Pilátus Jézustól.”

„De hát ez mégiscsak regény, a párbeszédekben még Freud vagy Borges is megjelenik, meg sokan mások, akikkel Chico együtt „dolgozott” vagy épp átvert. Egyben reménykedünk, hogy miután szerzőnk megírta Rózsa-Flores regényes életrajzát, sem újabb Kepes-film, sem újabb magyar művészfilm nem szól alakjáról. Inkább hollywoodi szuperprodukciónak mehetne el, a könyv kiváló forgatókönyvalap, bár erős a gyanúnk, hogy az effajta filmek átlagos nézője a tizedik percben elveszítené a fonalat, ki ez a csávó és hol járunk. Még jó, hogy a mi Kárpát-medencékben ez az atipikus sztori szinte magától értetődő, semmin sem lepődünk meg.”

Kiknek ajánljuk hát a regényt? Kevésbé Rózsa-Flores híveinek a különböző korszakaiból, s akik a hőst látják benne. Inkább a Balázs A.-fanoknak, és akiket érdekel, egy ember hogyan bolondul meg és/vagy ver át sorra mindenkit, avagy a kalandregények kedvelőinek is.”

„Kiknek nem ajánljuk? Akik nem szeretik a komplikált helyzeteket, és elvárják, hogy a főhős életútja szép egyenletes legyen. Vagyis a fejlődésregények szerelmeseinek semmiképp.”

2013. május 27.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Név: Francisco, írta: 2013. május 27. 17:38:59

Jó, Gyurkám, egész jó...

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Az MNT mikor illetékes, és mikor nem?

Nem az a probléma, hogy Birkózóakadémia létesül, hanem, hogy az MNT nem az illetékességi körével összhangban, >

Tovább

Álmomban sem gondoltam volna...

De mit mondjon az elszegényedett kisember, akinek a gyerekei azokban az években külföldre menekültek, ő pedig >

Tovább

De mily lángot is gyújthassunk, amit el nem oltana ez a szél?

Az Új Symposion munkatársai, szerkesztői az utóbbi időben sokat nyilatkoztak, főleg saját érdemeikről, még a kocsmázások >

Tovább

Nincs szó

Amikor „kurvaanyázok”, nem is rájuk gondolok! Hanem mindazokra, akik úgy vélik, hogy kizárólagos, kirekesztő eszmék, faji >

Tovább

Nem ismerem a magyar vidéket...

Az elvándorló magyar értelmiségiek nagy része jobban kötődik a Vajdasághoz, többek között a szerb kultúrához is, >

Tovább

Egy csókoltatás népies diplomáciája

Persze a fővadász és főnöke még biztonságban van, jól bélelt bundákban és terepjárókkal járnak ők vadászni, >

Tovább

Ólomévek

Az egyik napról a másikra, meséli Tolnai, a hatalom jó és rossz fiúkra osztott fel bennünket. >

Tovább

„Út a keresztény szabadság korszakába”?

A haladó VMSZ képviselőinek tusványosi – minden valós elemzést és politikai meglátást nélkülöző – felszólalásai is >

Tovább

Száz év vendégszeretet

Hiszen mi másról is tanúskodik majd a száz esztendővel utánunk élőknek Jinglak Sinavatra egykori thaiföldi miniszterelnök-asszony >

Tovább

Az úri Magyarország visszatérése

A pesti centralizmus maga alá gyűrte a felvidéki autonómia eszméjét. Amig a Felvidék Csehszlovákiához tartozott, kívánatos >

Tovább

A demokráciákat a szavazófülkékben verik szét

Évtizedeken át reménykedtem a demokráciában, most belátom, hogy az autoriter rendszerekhez szabad választásokkal kikövezett út vezet. >

Tovább

A kisebbségek pápája is...

Elismerem, hogy a pokolba vezető út is hamis keresztekkel van szegélyezve, ám ezúttal nem a pártpapokra, >

Tovább