2019. szeptember 20. péntek
Ma Friderika névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Az erőszak spiráljai

Szerbhorváth György
Szerbhorváth György
Az erőszak spiráljai
(PROJECTdesigns illusztrációja)

Orbánnak igaza van, a magyar harcos nép. Amennyiben harcol a mindennapokban is: erőszakot alkalmaz a családon belül, a nők, a gyerekek, a kisebbségek, a gyanúsítottak ellen. Szerbhorváth György blogja (Origo, komment.hu):

A magyar kormányfő nem egyszer mondta, hogy a magyar nép alapvetően szabadságharcos. (És ez a hazafiság jele.) Ezzel vitatkozni mit lehet? Semmit: igen, harcos nép a magyar, kár, hogy a 20. században nem csak a szabadságharcért küzdött, hanem egy új világrendért is a II. világháborúban, aminek pont semmi köze nem volt a szabadsághoz. S Orbán Viktor azt is elfelejti, hogy ahol harc van, ott győzni az erősebb tud. Ahol pedig erő van, ott erőszak is van.

Ugyan az aktuális belügyminiszter, a főügyész mindig azt hozza ki az adatokból, hogy Magyarországon csökken erőszakos bűncselekmények száma, ami persze leginkább és a legtöbb kategóriában nem is igaz. Orbánnak annyiban igaza van, hogy a magyar nép harcos nép. Amennyiben harcol a mindennapokban is: erőszakot alkalmaz a családon belül, a nők, a gyerekek, a gyanúsítottak ellen. Az utóbbi idők brutális bűncselekményei arra utalnak, hogy ha azok száma nem is kiugró, nemzetközi összehasonlításban sem, bár ennek részben épp az oka, hogy a bántalmazottak nem is mernek feljelentést tenni), jó okunk van feltételezni, hogy az erőszak bizonyos formái a családon, az adott közösségen, illetve egyes csoportokon belül fölöttébb elfogadottak, vagy legalábbis nem elítélendőek. Mert ha az erőszakoskodók biztosan lennének abban, hogy a társadalom (család, a csoport stb.) kizárja őket tagjai közül, talán jobban meggondolnák, ütnek-e, gyilkolnak-e.

Mert nézzük csak a legutóbbi eseteket. Balogh József (ex)fideszes képviselő konzekvensen tagad, mondván, ő nem emlékszik semmire, a volt nejét - aki azt állítja, huszonöt éven át verte - meg még a lányai is perlik. Ilyenkor az ember hajlamos rögtön azt állítani, hogy Balogh velejéig romlott ember, nem csoda, hisz politikus. De azt már nem kérdezzük meg, honnan erőszakos hajlama? Eleve gonosznak született, genetikailag agresszív? Vagy ellenkezőleg, a körülmények áldozata? Ha magának az ördögnek született, úgy nehezebb elítélni, és némiképp más lenne a helyzet akkor is, ha kiderülne, Balogh nem magától lett agresszív, hanem a mintát a családban látta, "örökölte". Erről semmit sem tudunk, de az igazán borzasztó az, hogy nem zárhatjuk ki azt, egyes családokban régi, bevett minta az erőszak, senki nem szól ellene semmit. Sőt: a gyereknek nem árt egy tasli, az asszony verve jó, és különben is, a nő maga tehet arról, ha verik, megerőszakolják. Mit mászkál az éjszakában egyedül, mint Bándy Kata vagy a pécsi polgármester lánya?

Vagyis ha Balogh erőszakos környezetben nőtt fel, úgy nem saját kútfőből szopta azt, hogy az asszony verhető, lebukás esetén pedig a legabszurdabb indoklásra is vevő a környezet, sőt, még jót is vigad az egészen. Amikor tehát tagad, sőt, viszonváddal él, annak erkölcsi hitelét kérdőjelezve meg, akit maga vert ("hát az asszony is berúgott!"), arra játszik rá, hogy azért ő nem elítélhető, ami helyben a mindennapi gyakorlat és sose büntették. Oké, akad, hogy túl nagy volt a pofon, de ahogyan a székely viccben, midőn a fiú elhajol, és a feleség kapja, kijelenthető: "jó helyen van ott is".

Az önfelmentés zavaros útjára lépett a pécsi rendőrségi pszichológus gyilkosa, aki tettét elismerte, de arra hivatkozott, hogy a nő nem vállalta fel kapcsolatukat, mert ő cigány. Ám ha ez így is lett volna, akkor sem indokolt semmilyen erőszak. Ám a férfi nyilván úgy látta, ezt az érvet figyelembe veheti a bíróság. Aztán kiderült, korábbi barátnőjét is pofozta, vagyis számára az erőszak nem új, sőt, valamivel még indokolható is. Az meg egyenesen már épp ésszel fel sem fogható, hogy az egyik vádlott Szita Bence meggyilkolásának perén a minap azt állította: a kitervelő P. Erika ördögnek nevezte a kisfiút, akit meg akart mérgezni. Az ördög meg nem ember, hát leszámolni vele pont dicséretes tett...

Ám miért ne lenne az erőszak érthető és igazolható, ha még a miniszterelnöki tanácsadó, Habony Árpád is úgy rúg hasba embereket, hogy utóbb még őket vádolja meg autólopási kísérlettel, vagy legalábbis arra hivatkozott, hogy azt hitte, erre készül a két idős polgár? Aztán ment a jódolgára. Bizonyítva, az erőszak nem a vidékiek, a szegények, az iskolázatlanok, megalázottak "privilégiuma".

S az izsáki rendőrőrségen a romániai férfit meggyilkoló rendőrök sem más logikára játszanak rá. Ahogyan a családon belüli erőszakra és a nemi erőszakra vonatkozó számok is megdöbbentően alacsonynak tűnnek, úgy a rendőrök által kiosztott pofonok mennyiségéről se tudunk sokat. A két rendőr magabiztosan ütlegelt egy embert, akit aztán mások is lerománoztak - ha meg román, biztos tolvaj, a román ráadásul ősi ellenség, hát verhető. Hisz a kollégák sem tennének másképp... Odáig mentek, hogy még a halottat is feljelentették, és a hírek szerint az ellenük tanúskodó rendőrt most saját kollégái fenyegetik, emiatt betegszabadságra menekült. Vagyis a két rendvédelmi alak bizton számít(ott) saját közössége, csoportja, azaz a rendőrség hallgatására, toleranciájára, még védelmére, az ügy eltussolására is. Vajon miért? Mert alighanem tudnak hasonló esetről, nem ők találták fel a kényszervallatást, ezért eszükbe sem jutott, hogy ők ezt nem tehetik meg, hogy egyáltalán lebukhatnak. Ha meg esetleg igen, majd megvédi őket a csoport, zár kifelé, ahogyan Balogh is arra megy, hogy a család, a rokonság, a falu népe majd megvédi, és vele együtt tagadja a vádakat, alázza tovább az áldozatokat, hisz "az igazi Balogh" mértéken felüli erőszakra sose lenne képes. Csak ami még normális.

Emlékezzünk csak vissza: a romagyilkosságokkal megvádoltak közül többen, így az elsőrendű vádlott is, tagadott kezdetben, s tiltakozott, hogyan lehetne ő náci, amikor élt Izraelben és roma zenészekkel is dolgozott technikusként. Azaz olyan "érvet" hozott fel, amit még komolyan sem lehet venni, nemhogy enyhítő körülmény legyen. De amikor elmondta, a saját "józan eszével" úgy gondolhatta, egy ilyen érv megállhatja a helyét a bíróságon. A romagyilkosságok elkövetői sem születtek gonosznak, megátalkodott bűnözőnek - amikor elindították akcióikat, a fejükben ott lehetett, hogy a magyar társadalom többsége (és szűkebb környezetük) talán nem ért egyet a gyilkosságokkal (egy kutatás során biztos elleneznék), de masszívan cigányellenes. És ahogyan egy konferencián nemrég Krekó Péter mondta: az egykori Tömegkommunikációs Kutatóközpont adatai is azt bizonyítják, a romaellenesség már a Kádár-éra alatt is tömeges volt, azaz annak nem a rendszerváltással bekövetkező bizonytalanság az oka.

Elliot Aronsonnak van egy ragyogó könyve az iskolai agresszióról, a Columbine után. 1999-ben a két elkövető tizenkét diáktársukat és egy tanárukat ölték meg. Mindenki értetlenül állt az eset előtt, a két elkövető stabil, középosztálybeli családból származott. Kicsit kilógtak, de semmi sem utalt arra, mi történhet - de utóbb könnyű volt okosnak lenni. Mert új fiúk voltak az iskolában, nemrég költöztek a környékre, és míg korábbi iskolájukban sikeresek voltak, itt nem fogadták be őket. Majd bosszút álltak. Ám az eset kapcsán a szociálpszichológia egyik pápája is azt mutatta ki, hogy az agresszió nem feltétlenül velünk született - íme, az új körülmények vezettek oda, az iskola kirekesztés. Ez azonban nem menti fel őket, legfeljebb megérthetjük motivációjukat. S Aronson hozzáteszi: az amerikai serdülők olyan kultúrában nőnek fel, "ahol a konfliktusok fegyverhasználattal való végső megoldása nem elfogadhatatlan".

Hogy az emlegetett bűnesetek kapcsán ez mit jelent? Csak annyit, hogy amíg a családon, az egyes csoportokon belüli - nevezzük így - erkölcsi rend, a normák világa nem változik, addig a képviselő nyugodtan veri a feleségét, a rendőr kényszervallat, és a celeb, de a magát kirekesztettnek vélő is tovább erőszakoskodik. Ez az új (valójában nagyon is régi) rend. A "szabadságharc" folyhat tovább, Isten, a társadalom, a család segedelmével.

2013. május 18.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Lépésnyire a végső győzelemtől

Már nem csodálkozunk rajta, hogy a „protestáló hit, küldetéses vétó” egyházának püspökét államunk vitathatatlan vezetője jelöli >

Tovább

Hasznos-e a bojkottálás?

Legyünk tisztában: A választásokat mindenképpen megtartják, az ellenzék részvételével, vagy az nélkül.  A VMSZ és a >

Tovább

Alászolgája Főnök, s respekt

Végleg populista fordulatot vett a rommagyar politika, nemcsak esetenként, azaz kampányban, hanem immár eldőlt, hogy minden >

Tovább

Szerelmünk volt és mostohánk lett

Többször is találkoztam Konráddal, hol Berlinben hol Budapesten, de nem került szóba Közép-Európa. Az utolsó néhány >

Tovább

Requiem a vajdmagy sajtószabadságért

Ma Bodzsoni és Ternovácz a vajdmagy újságírás két doyenje, vagy éppen szimbóluma – a két Nagy >

Tovább

Jelzők zűrzavarában

„Nem követhetnénk el nagyobb hibát annál, ha az eszmetörténet tárgykörében vizsgálnánk meg Orbán fejtegetéseinek valós vagy >

Tovább

Magyar-magyar párbeszéd?

Ez is arra utal, hogy a VMSZ elnökét mennyire (nem) érdekli a magyar-magyar együttműködés! De miért >

Tovább

Meghaltatok

Ez nem nekrológ. Csak lamento, jelentékeny emberek halálakor – amely mély válsággal esik egybe időben – >

Tovább

A szocializmusban az volt a legrosszabb, ami utána következett

Vannak azonban olyanok is, akik kritikusak a múlttal szemben, de a jelennel szemben is. Ők lettek >

Tovább

Nyári emlék

10 éve írtam Rajk Laci 60. szülinapjára (1949. január 26.). Nem gondoltam, hogy ez a megemlékezés >

Tovább

Az abszurd, "amiben élsz"

Az EP választásokkal fordulatot vett és kiteljesedett a rommagyar politika és végképp elköteleződött a nacionalista-populista – >

Tovább

A miniszterelnök nem magánember

Hiszen azt senki nem gondolhatja, hogy ez lenne Tarlós István budapesti főpolgármester választási üzenete (via Gulyás): >

Tovább