Ma Előd, Szalóme, Kordélia névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Kik vagyunk, mit akarunk
Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Requiem egy bódéért
Apró, kopott bódé a koszos, zajos buszmegállóban. Nincs cégér, nincs pöffeszkedő felirat, csak az ajtó mellett fényesen csilingelő apró kacatok és az újságlapnyi kirakat jelzi, hogy ez egy áruda. Egy ősrégi trafik. Akkor is állt már, amikor még gyerek voltam és kakasos égetett-cukor nyalókát vásároltam és akkor is állt, amikor már felnőttként egy pakli cigarettáért tértem be.
Ősrégi trafik. Ugyanolyan ősrégi, mint maga a tulajdonosa, az idős hölgy. Meg van vagy százéves. Vagy csak nekem tűnik úgy?
Amióta az eszem tudom ott ült mindig a pult túloldalán, hajnaltól napnyugtáig, vagy annál is tovább, évtizedeken át, az év minden hetében, a hét minden napján. Nem volt soha alkalmazottja, nem voltak nagyratörő ábrándjai, csak ez a trafikja, amely biztosította neki a napi betevőt, amely körbeölelte őt óvón, mint egy meleg takaró, vagy mint egy jó anya.
Belépek most is, mint oly gyakran. Reccsen az öreg padló és ismerős szag csap meg. A dohnak, az apró csecsebecséknek és a dohány illatának sajátos keveréke, ami maga az idő. Az idő szaga.
A hölgy most is ott ül a pult mögött. Görnyedt háttal, fáradt tekintettel és ugyanolyan fáradt mozdulattal veszi tudomásul jelenlétemet. A rövid, talán túlságosan is kurta köszönésen kívül nem hangzik szó. Némán nyúl maga mögé és veszi le a polcról a szokásos pakli cigarettát, hiszen ismer ő jól ugyanúgy, ahogyan a többieket, tudja ö minden vevőjének a szokásait. Az enyémet is.
Szinte csikorognak a mozdulatai. Fáradtan, megkeseredetten… végtelenül szomorúan. Mert valami most haldoklik. Valami, ami nagyon fontos volt számára, ami többet jelentett mindennél.
A bódé!
Mert ez a bódé nem csak egy munkahely, nem csak egy szimpla trafik, hanem maga az élet. A megtestesült múlt és a tragikus jelen, amellyel valamiféle furcsa szimbiózisba került. És ha ez az anya, ez a bódé most meghal, akkor meghal ő is. Most még lüktet benne valami, de ez a lüktetés valami más. Az utolsó dobbanások rendszertelen ütemét érezni, az utolsó lélegzetvételek hörgését lehet hallani. Az elmúlásét. A kegyetlen, erőszakos elmúlásét.
Apró, kopott bódé a koszos, zajos buszmegállóban. Benn a dohnak, az apró csecsebecséknek és a dohány illatának jellegzetes szaga, amibe oly jó volt mélyen beleszippantani, de ami most szinte fojt. Menekülök. Kinn a bódé előtt reszkető kézzel tekerem le az imént vásárolt cigaretta celofánboritását.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Csorbultak az anyanyelvi tájékoztatási jogok!
Hogyan lehetséges, hogy olyan községben, mint a zombori, nagybecskereki, nagykikindai, vagy Muzslya, a Közép-Bánság legnagyobb magyar >
Zárt és nyitott identitás
Ezekről a próbatételekről akartam esszét írni, miközben ösztönösen éreztem, hogy rángatnak ide-oda, egyik oldalon a kozmopolita >
„A múlt mérge bűzlik körülöttünk”
Sosem a pesti páholyok „anyásai” előtti eskütétellel bizonyítottam a magyarságomat. Nem „magunk között” kell bizonyítani, hanem >
Paskó atya madárbélből jósolt, avagy szavazz a Fideszre
Ami hiányzik Paskó szentbeszédéből, az már csak a hazaárulózás. De így is épp eléggé kizárólagos: aki >
A szerb kormány növeli az elköltözést?!
Az létszámstop folyamatos hosszabbításának egyenes következménye az elköltözés, a külföldre vándorlás. Munkahely, vagyis jövedelemforrás hiányában az >
„Érvényesülnek vagy csorbulnak a kisebbségi jogok?”[1]
Annak, hogy egy magyar jelentéstevőt választott az EP bizottsága, még örülni is lehetne. Kovács helyzetét – >
Tisztelet a magyar népnek
Doktrinális értelemben nem szigorú tisztasággal, egyértelműen, bár passzívan, de a magyar nép nemet mondott a fasizmusra >
Joghátrány lett a magyar nyelv- és írás hivatalos használata!
A Magyar Nemzeti Tanács Nyelvhasználati Biztosságának nem csak Józsa László beadványával kapcsolatban kellene állást foglalnia, hanem >
Mindenki önökre fog szavazni!
Köszönjük a gáláns segítséget, köszönjük, hogy kapzsivá válhatunk, köszönjük, hogy jól megfizetik a szavazatainkat, köszönjük, hogy >
„Messze nem olyan még, amilyet szeretnénk…”
Szerbiának, tehát, ahhoz, hogy az EU tagja legyen, maradéktalanul teljesíteni kell a csatlakozási feltételeket, ideértve a >
Handke Nobel-díjának margójára, avagy Milošević emlékére
De valami gyanússá vált nekem Handke kapcsán. Mert nem ő volt az első őrült, aki áhítozott >
Csökkent a nemzeti- és etnikai alapú megkülönböztetés?
A köztársasági biztos a nemzeti valamint az etnikai származás alapján történt megkülönböztetések számának „csökkenéséből” azt a >