Ma Huba, Marián, Emília névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Kik vagyunk, mit akarunk
Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
„Szülőfalujában temették el a román férfit”
Bódis Gábor
„Ha már román és falusi (vagy cigány, vagy nő, vagy kisgyerek), akkor nem egészen olyan, mint én. Akkor már enyhébben ítélendő meg az, hogy ezeket verik.” Tamás Gáspár Miklós blogjából (hvg.hu):
„Az izsáki rendőrőrsön meggyilkolt – halálra kínzott – embert, Bara Józsefet eltemették Szatmáron (ezt Magyarországon mindig úgy írják, kissé keresetten, hogy „Szatmárnémeti”). A Népszabadság szerint „A SZÜLŐFALUJÁBAN”.”
„Szatmár százezer lakosú nagyváros.”
„Ennyit tudtok ti a romániai magyarokról, akikről máskor olyan sokat írtok, s oly szenvedelmesen. Meg ennyit tudtok ti Romániáról általában, miközben a kelet-európai kiengesztelődésről szavaltok.”
„Szülőhelyén, Szatmárnémetiben helyezték végső nyugalomra tegnap délután azt a 47 éves ROMÁN FÉRFIT, aki múlt hétfőn az izsáki rendőrőrsön életét vesztette kihallgatása közben” – írja a Népszava.
„Az újságból kiderül, hogy az áldozat húgát (aki mellesleg a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársa, így hát a családról eddig megjelent információk nyilvánvalóan hamisak) Enikőnek hívják, az öccsét meg Csabának. A Népszava szerint ENIKŐ és CSABA román név? Mi utal arra, hogy Bara József román volt?” (…)
„A Népszabadság és a Népszava újságírója nyilván elborzad az öntudatlan elszólások által föltárt, reflektálatlanul osztott világképtől, ha a morális következmények és implikációk rendszerét elé tárják. De hiszen éppen ez az előítélet természete. Ha rápirítunk valakire, hogy faji vagy osztály előítéletei vannak, biztosan megrökönyödik és földühödik. Az antiszemiták egyik fő sérelme, hogy ezek a mocskos zsidók „leantiszemitázzák” őket. Ez a sérelem őszinte. Az embertelen nézetek hitvallói a saját tapasztalatukból tudják, hogy ők nagylelkű, barátságos, jó emberek – és a legtöbb hétköznapi esetben azok is.”
„Ameddig nem találkoznak olyasmivel, ami a számukra egyébként elfogadhatatlan reakciókra készteti őket. Ekkor heves tagadásba kezdenek. Ők nem helyeslik „az emberek” kínvallatását, ezért az áldozatnak a szokványos emberi mivoltát kell tagadásba venni. Márpedig „az ember” szokásos meghatározása ez: „olyan, mint én”. Ha már román és falusi (vagy cigány, vagy nő, vagy kisgyerek), akkor nem egészen olyan, mint én. Akkor már enyhébben ítélendő meg az, hogy ezeket verik”.
„S ha kiderül, hogy olyan, mint én – teszem azt, magyar és nagyvárosi – , akkor még mindig rendelkezésre állnak mentségek: ugyan ki az, akit „bevisznek a rendőrségre”? Avval csak van valami zűr – elvégre „engem nem szoktak bevinni a rendőrségre”. És így tovább a végtelenségig.”
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Az MNT mikor illetékes, és mikor nem?
Nem az a probléma, hogy Birkózóakadémia létesül, hanem, hogy az MNT nem az illetékességi körével összhangban, >
Álmomban sem gondoltam volna...
De mit mondjon az elszegényedett kisember, akinek a gyerekei azokban az években külföldre menekültek, ő pedig >
De mily lángot is gyújthassunk, amit el nem oltana ez a szél?
Az Új Symposion munkatársai, szerkesztői az utóbbi időben sokat nyilatkoztak, főleg saját érdemeikről, még a kocsmázások >
Nincs szó
Amikor „kurvaanyázok”, nem is rájuk gondolok! Hanem mindazokra, akik úgy vélik, hogy kizárólagos, kirekesztő eszmék, faji >
Nem ismerem a magyar vidéket...
Az elvándorló magyar értelmiségiek nagy része jobban kötődik a Vajdasághoz, többek között a szerb kultúrához is, >
Egy csókoltatás népies diplomáciája
Persze a fővadász és főnöke még biztonságban van, jól bélelt bundákban és terepjárókkal járnak ők vadászni, >
Ólomévek
Az egyik napról a másikra, meséli Tolnai, a hatalom jó és rossz fiúkra osztott fel bennünket. >
„Út a keresztény szabadság korszakába”?
A haladó VMSZ képviselőinek tusványosi – minden valós elemzést és politikai meglátást nélkülöző – felszólalásai is >
Száz év vendégszeretet
Hiszen mi másról is tanúskodik majd a száz esztendővel utánunk élőknek Jinglak Sinavatra egykori thaiföldi miniszterelnök-asszony >
Az úri Magyarország visszatérése
A pesti centralizmus maga alá gyűrte a felvidéki autonómia eszméjét. Amig a Felvidék Csehszlovákiához tartozott, kívánatos >
A demokráciákat a szavazófülkékben verik szét
Évtizedeken át reménykedtem a demokráciában, most belátom, hogy az autoriter rendszerekhez szabad választásokkal kikövezett út vezet. >
A kisebbségek pápája is...
Elismerem, hogy a pokolba vezető út is hamis keresztekkel van szegélyezve, ám ezúttal nem a pártpapokra, >