Ma Jusztina, Kozma, Damján névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
„Szülőfalujában temették el a román férfit”
Bódis Gábor
„Ha már román és falusi (vagy cigány, vagy nő, vagy kisgyerek), akkor nem egészen olyan, mint én. Akkor már enyhébben ítélendő meg az, hogy ezeket verik.” Tamás Gáspár Miklós blogjából (hvg.hu):
„Az izsáki rendőrőrsön meggyilkolt – halálra kínzott – embert, Bara Józsefet eltemették Szatmáron (ezt Magyarországon mindig úgy írják, kissé keresetten, hogy „Szatmárnémeti”). A Népszabadság szerint „A SZÜLŐFALUJÁBAN”.”
„Szatmár százezer lakosú nagyváros.”
„Ennyit tudtok ti a romániai magyarokról, akikről máskor olyan sokat írtok, s oly szenvedelmesen. Meg ennyit tudtok ti Romániáról általában, miközben a kelet-európai kiengesztelődésről szavaltok.”
„Szülőhelyén, Szatmárnémetiben helyezték végső nyugalomra tegnap délután azt a 47 éves ROMÁN FÉRFIT, aki múlt hétfőn az izsáki rendőrőrsön életét vesztette kihallgatása közben” – írja a Népszava.
„Az újságból kiderül, hogy az áldozat húgát (aki mellesleg a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársa, így hát a családról eddig megjelent információk nyilvánvalóan hamisak) Enikőnek hívják, az öccsét meg Csabának. A Népszava szerint ENIKŐ és CSABA román név? Mi utal arra, hogy Bara József román volt?” (…)
„A Népszabadság és a Népszava újságírója nyilván elborzad az öntudatlan elszólások által föltárt, reflektálatlanul osztott világképtől, ha a morális következmények és implikációk rendszerét elé tárják. De hiszen éppen ez az előítélet természete. Ha rápirítunk valakire, hogy faji vagy osztály előítéletei vannak, biztosan megrökönyödik és földühödik. Az antiszemiták egyik fő sérelme, hogy ezek a mocskos zsidók „leantiszemitázzák” őket. Ez a sérelem őszinte. Az embertelen nézetek hitvallói a saját tapasztalatukból tudják, hogy ők nagylelkű, barátságos, jó emberek – és a legtöbb hétköznapi esetben azok is.”
„Ameddig nem találkoznak olyasmivel, ami a számukra egyébként elfogadhatatlan reakciókra készteti őket. Ekkor heves tagadásba kezdenek. Ők nem helyeslik „az emberek” kínvallatását, ezért az áldozatnak a szokványos emberi mivoltát kell tagadásba venni. Márpedig „az ember” szokásos meghatározása ez: „olyan, mint én”. Ha már román és falusi (vagy cigány, vagy nő, vagy kisgyerek), akkor nem egészen olyan, mint én. Akkor már enyhébben ítélendő meg az, hogy ezeket verik”.
„S ha kiderül, hogy olyan, mint én – teszem azt, magyar és nagyvárosi – , akkor még mindig rendelkezésre állnak mentségek: ugyan ki az, akit „bevisznek a rendőrségre”? Avval csak van valami zűr – elvégre „engem nem szoktak bevinni a rendőrségre”. És így tovább a végtelenségig.”
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A nemzetállam keblére öleli még a „tékozló fiait” is
Ezért nem nevezhető hontalannak az, aki egyik várost felcseréli egy másikkal, mert ott jobban érzi magát. >
Szerbia egyetlen csatlakozási fejezetet sem nyitott az idén
A dokumentum hangoztatja, hogy „a nemzeti kisebbségek védelmét Vajdaság AT-on kívül fejleszteni kell”. Mintha a Vajdaságban >
Azt hallom, csoda történt Washingtonban
Ez történik most is, és így marad időtlen-időkig, ha időközben nem tör ki egy regionális háború. >
Osztozkodás a lőporos hordón
A Nyugat-Balkán – leánykori nevén Jugoszlávia plusz Albánia – befolyásolásáért többen vetekednek: az EU, az USA, >
Botrány Újvidéken
Szerbia ezúttal kiállította saját igazolványát, az osztályzaton nem csodálkozom. Ellenben miért hallgatnak a polgárok? Félnek? Tudják, >
Menekülés a magányból a forradalomba
A Menj és szenvedj te is, című, a Nyugatban megjelent naplójegyzetei elárulják, hogy semmiképpen sem az >
Javasasszonyok és politológusok
A szerb kormány szerint Vučić történelmi jelentőségű győzelmet aratott. Mások szerint úgy ült a fotelén gőgösen >
Kettős nyomás alatt
Nem kell azonban szem elől téveszteni a tényt, hogy Szerbiában a médiák új tulajdonosai a hatalmi >
Örömünnep Szerbiában
Nem irigylem a szerbiai politikusokat sem. Hogyan lehet kormányozni egy nemzetet, amelynek lelkében ilyen mély ellentmondások >
Konformizmus-vita
Nos, a vereség lehelete már ekkor érződött, ám a folyóiratot, amelynek indulása 1968 előszelét is jelezte, >
Örök hála Bosnyák Istvánnak
Magától értetődő volt minden egyes mondata. Most azonban arra gondolok, hogy a lehetetlenre vállalkozott. Csak abban >
Szaxofon
A szomszéd, a gimnázium igazgatója, Uroš bácsi szóvá is tette édesapámnak, hogy „eladtuk a kutyánkat, hogy >