Ma Jácint, Réka, Hetény névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Úgy hápog, mint egy náci, mi az?
Bódis Gábor
„Annak, aki rasszista pártot üzemeltet, pláne meg kell szoknia, hogy ezért időnként lenácizzák.” Tóta W. Árpád blogjából (hvg.hu):
„Vona Gábor feljelentette Balavány Györgyöt, amiért az náci- és nyilasszimpátiával vádolta meg őt, továbbá azt kívánta neki, hogy a rák egye ki az ő belét. Egyébként tényleg nem volna szép, ha a kollégából az ilyen szitkozódás csak úgy spontán törne elő. Viszont aligha lehet figyelmen kívül hagyni, hogy ezek a minősítések azután kerültek nagy nyilvánosság elé, hogy Vona a cigányok állítólagos szaporodását háborús veszélynek nevezte, majd előadta, hogy az államnak kellene korlátozni a születésszámukat. Tehát valahogy elérni, hogy a büdös cigányok belét a rák még megszületésük előtt kiegye. Mármost ezek után elégtételt követelni amiatt, hogy a felületes és ingerült szemlélő a szónokot első közelítésben nácinak vagy valami hasonlónak titulálja, az azért rendkívüli arcbőrt feltételez. Természetesen a náci vagy a nyilas nem pontos meghatározás, lehet ezt sokáig árnyalni. De az egyéb csúszómászókkal is úgy van az ember, hogy első ránézésre megállapítja, ez a randaság itt a pókszabásúak közé tartozik, aztán pontosítja a besorolást. Aki a fenti szöveget elszavalja, akinek a beosztottjai még a Jobbik számára is vállalhatatlan náculást szerveznek, az nyilvánvalóan a nácialkatúak rendjébe való. A cigánnyal ellentétben önszántából manőverezett oda. Világröhej, hogy ennek megállapítása büntethető legyen.” (…)
„A másik megoldás az lenne, ha a törvényhozók és végrehajtók nem feledkeznének bele az öncélú pereskedésbe, hanem megpróbálnák megoldani ezt a hülye helyzetet. Huszonhárom év tapasztalat elég ahhoz, hogy belássuk: az a dolgok rendje egy demokratikus országban, hogy időnként megsértődünk és megsértünk másokat. Ahol szólásszabadság van, ott mindenféle közszereplés szükségszerűen azzal jár, hogy lesznek kritikák, és azok között sértő minősítések. Valószínűleg nem ússzák meg a gyerekzenekarok sem. Annak, aki rasszista pártot üzemeltet, pláne meg kell szoknia, hogy ezért időnként lenácizzák. Egyikünk sem beszélhet nyíltan, ha az ilyen szövegekért büntetés jár. És annak a szélsőjobb vesztese lesz, mert nekik minden mondanivalójuk sértő, eszük meg nincs annyi, hogy ügyesebben fogalmazzanak; de ha volna, a tufa rajongóik nem értenék. Jól teszik tehát, ha megcsókolják a szólásszabadság két orcáját, és megköszönik neki a létezésüket. Aztán ha már erre rácsodálkoztak, akkor akár elgondolkodhatnak a többi hülyeségükön is. Hátha némi töprengéssel felfejlődhetnek odáig, hogy ne legyen ok nácinak nevezni őket.”
Következő cikk: Jogurt revolucija br. 2
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Most mindenki magányos partizán
Manapság az értelmiség jelentős része különbékét kötött a hatalommal, nem állítom, hogy árulók lettek, csak kiegyeztek. >
Bocsánatkérésre várva
Újvidéken, Európa 2022. évi Kulturális Fővárosában, a magyaroknak nincsen lehetőségük az 1944/45-ös áldozatokra tisztességesen emlékezni, a >
Vučić ezúttal békülékeny volt
Porfirije pátriárka a horvátok folyamatos szerbüldözését tette szóvá, és a Vihar hadműveletet Jasenováccal hozta kapcsolatba. Dodik >
A magyar autonómiáról, ami nem az
Tusványoson, tehát, Kovács is mondott valamit, csak nem az, amit egy felelős vezetőnek a magyar közösség >
Húsz milliárdos kerítésmagasítás, közben Magyarország „déli határa gyakorlatilag ostrom alatt áll”?
A szerb hatalom nem biztosítja a polgárok személyi biztonságát, sérthetetlenségét, a tulajdon és egyéb jogainak békés >
Tántorgunk az emberarcú szolgalelkűségbe
A jelek szerint a hatalom készül a személyes szabadság további megnyirbálására. Nem kell hozzá durva erőszak, >
Bálványosi akármi
Ha elemeznénk, hogy akkor mit is mondott Pásztor Pista, akkor – az első benyomás alapján – >
Csetepaté a szakadék szélén?
Egyre inkább kiélesedik a vita Orbán Viktor a Tusványoson előadott a fajkeveredésről szóló nézetéről. Nem hiszem, >
Kishegyesi Bálványos
A fiatal és tapasztalatlan parlamenti államtitkár nem először mond valótlanságokat a vajdasági magyar közösséggel kapcsolatban. Annyira >
A gyanús európai szellemiség
Még a jugoszlávságába is beszivárgott ez a történelmi emlék. Horvát volt, jugoszláv aurával. Miért ne lehetne >
A hatalom szolgálatában
A Titói korszaktól a mostani Vučić-Pásztor éráig vezető beosztásban dogozott a tájékoztatásban. Neki, tehát, már csak >
Putyinlelkű város lettünk
Mihal Ramač író és újságíró, a Danas volt főszerkesztője a Danasban (2022.07.25.) elkeseredetten kérdezi, hogy miért >