Ma Mária névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Bencze Imre: Édes, ékes apanyelvünk
Kezdjük tán a jó szóval: Tárgy esetben jót. Ámde tóból tavat lesz, nem pediglen tót. Egyes >
Napi ajánló
„A választások jelenleg semmit nem oldanak meg”
Bódis Gábor
Tamás Gáspár Miklós, Orbán egykori bizalmasa nem tartja mindig járhatónak a parlamenti utat, és „erőszakmentes forradalmat” akar. A Wiener Zeitungban közölt interjúból (szevaszausztria.hu):
„Wiener Zeitung”: Magyarország diktatúra felé halad?
Tamás G. M.: Már abban élünk. Ez semmi esetre sem egy sztálinista diktatúra. Azonban teljes egészében mindent a jobboldal ural. Nincs semmiféle polgári társadalom, semmiféle korlátozott, kritikus ellenzéki közvélemény, mint volt a késői 1980-as években. Az újságokban és a tüntetések alkalmával bírálható a kormány, ennek azonban semmiféle hatása sincs. A politikai folyamatokról a lakosság többségének nincs megbízható információja. Az emberek csak az olyan nagyvárosokban tájékozottak, mint Budapest. A nagyvárosi ifjúság olvassa az újságokat és a weboldalakat, hallgatja az ellenzéki rádióadót. Vidéken azonban csak két információforrás létezik: az állami Kossuth-rádió és a helyi lapok – ezek lényegében Springer-újságok. Ezekben szó sincs a nemzeti politikáról, kizárólag helyi témákkal foglalkoznak, a budapesti tömegmegmozdulásokról csak humoros formában esik szó. Ezek a lapok nem védelmezik a kormányt, csupán hallgatnak róla. Így fordulhat elő, hogy kilencmillió magyarnak fogalma sincs arról, hogy mi történik – de tényleg semmi fogalma nincs. Ez volt Orbán médiatörvényének a célja – és ez meg is valósult. Időközben Orbán pártja, a Fidesz, még népszerűbbé is vált – méghozzá a jelentéktelen szociális intézkedések révén. Ezek az intézkedések gazdaságilag teljesen jelentéktelenek voltak, de szimpatikus gesztusként jelentek meg a közvélemény előtt. Véleményem szerint ehhez még az is hozzáadódik, hogy kudarcot vallott az ellenzék stratégiája. (…)
„Wiener Zeitung”: Akkor megoldásként csak egy forradalom jöhet szóba?
Tamás G. M.: Ez nem lehet a cél, de valóban lehet ez a végeredmény. A Fidesz a következő választáson is kétharmados többséget fog kapni. Az új választási törvényt úgy alkották meg, hogy teljesen kizárt bármely más párt győzelme. Továbbá, a kormány már régen megmondta, hogy a szomszédos országokban élő, választásra jogosult kettős állampolgárok névsorát nem fogják nyilvánosságra hozni. Ez jelentős, ellenőrizhetetlen tényezővé fog válni. Meg lehet hamísítani a választásokat. Nincs kétségem afelől, hogy meg is fogják tenni, mihelyt szükségesnek tartják. De erre nem lesz szükségük, még akkor sem, hogyha a lakosság 85%-nak az a véleménye, hogy rossz irányba mennek a dolgok. Az ellenzék túlságosan gyenge, az emberek nem tekintik alternatívának. Ezért is mondtam a legutóbbi tömegtüntetésen, hogy bojkottálni kellene a választásokat, és a képviselőknek le kellene mondaniuk a mandátumukról. A pártoknak követniük kellene a civil társadalmat, anélkül, hogy azt vezetni akarnák. Egy pártvezetés nélküli új, demokratikus mozgalmat kellene létrehozni, és meg kellene szervezni az ellenállást. Meg kell érteni, hogy normális eszközökkel, parlamentáris úton és választásokkal, semmi lényegi változtatást nem lehet elérni. Egy békés, erőszakmentes forradalmat kell létrehozni – úgy, ahogyan azt korábban Koszovóban tették a párhuzamos intézmények létrehozásával. A történelemben számos példa van arra, hogy békésen, sok energiával és fantáziával mi mindent lehet végbevinni. Természetesen van olyan helyzet is, amelyben választások révén lehet a változtatást elérni. De Magyarországon ma nem ilyen a helyzet.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Más pénzéből adakoznak
A Pásztor István Alapítvány nem kizárólag jótékonysági célokat szolgál, ahogyan azt a Pásztor-fivérek a média segítségével >
Aranyélet
Vonulunk, mi nyuggerek. Erős riporterek vannak a csoszogásunkra ráállítva. Az írásaik könnyedek: a nyitókép általában észrevesz >
Egypárti pódiumbeszélgetés Oromon
Az MNT továbbra sem tölti be azt az érdekképviseleti szerepet, amelyre a vajdasági magyar közösségnek szüksége >
Változott a szél iránya?
Pásztor Bálint politikai kommunikációjában most több olyan elem is megjelent, amely a korábbi álláspontokhoz képest jelentős >
Szó sem volt „komoly küzdelemről”
Ezekben a napokban számos kisebbségi vezető sejtelmesen saját érdemének tulajdonítja be a kisebbségi autonómia bevezetését. Igaz, >
VMDK a VMSZ-nek: azonnal és minden szinten lépjenek ki az SNS-szel kötött koalícióból!
Ha a VMSZ számára valóban nem a mindenáron való hatalomban maradás a cél, akkor lépjenek ki >
Másodjára sem sikerült
Nem világos, mi késztethette a VMP vezetőit arra, hogy megalázkodjanak és felhívást intézzenek a VMÚ-hoz a >
Kinek áll érdekében az esetleges halasztás?
Mint tudjuk, Szerbiában minden lehetséges – még az is, ami a törvény szerint nem lenne az >
Egy pillanatra feltűnt a baljós jövő
Bennem azonban ébredezett a gyanakvás, amit felerősített egy jelenet. A belgrádi tüntetésről hazaérkező tüntetők Újvidék főterén >
Érdekvédelem helyett lojalitás a haladóknak
Nem is volt reális elvárás, hogy a kormány megbukik, hiszen a Szerb Haladó Pártnak, a Szerbiai >
A VMSZ pszeudo-damaszkuszi útja
A VMSZ politikusainak retorikájában és a sajtóban ugyan érzékelhető némi elővigyázatos lazulás, de olyképpen mintha előzőleg >
Nincsenek új szellemi mozgalmak
Nem csupán másokkal, hanem önmagammal is vitatkoztam miközben korom dilemmáival vergődtem és vergődőm ma is. Úgy >