Ma Tamás, Perpétua, Felicitász névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Szanyi ujja
Bódis Gábor
„És felmutatja-e valaha a középső ujját a magyar társadalom?” Markó Beáta blogjából (Amerikai Népszava):
„A 2010-es parlament alakuló ülését feszült várakozás előzte meg. A mindenkit leginkább izgató fő kérdés az volt: Vona Gábor, a széljobboldali párt vezetője, magára ölti-e a betiltott Magyar Gárda egyenruháját, s abban feszít-e az ország legtiszteltebb házában a választások utáni első ülésén? Kompromisszumra kész ember lévén, Vona csak a zakója alatt, de láthatóan viselte a gárdamellényt. Arra az esetre, ha valakinek kétségei lettek volna az öltözékével kapcsolatban, még meg is fordult, megmutatta a mellénye hátát, hogy mindenki jól láthassa. A parlament elnökének semmi kifogása nem volt a ruházat ellen, nem szólt rá, nem küldte ki, nem kérte meg, hogy öltözzön át. Ezzel tulajdonképpen megadta az alaphangot – attól a naptól kezdve tudni lehetett, hogy mi várható a kétharmados mandátumtöbbséget szerzett, a Fidesz és a Jobbik által uralt új parlamenttől. Demokratikus, civilizált országokban a szélsőjobboldaltól elhatárolódnak a többi pártok, nem érintkeznek velük, hermetikusan elzárják őket. Nem így a magyar parlamentben, ahol barátságosan befogadták a T. Ház melegébe a kirekesztő szellemiségű képviselőket. Miután a tévében megláttuk az LMP vezetőjét – akit viszolygás fog el, ha baloldali politikussal kell szóba állnia – kedélyesen kvaterkázni Vona Gáborral, már végképp nem csodálkoztunk semmin, ami ezután a Parlamentben történt.” (…)
„Szanyi Tibor múlt heti háromperces interpellációját végig hangos ordítozás kísérte a Jobbik és a Fidesz padsoraiból. A nyomdafestéket nem tűrő, durva, ordenáré és rasszista bekiabálások közepette megtartott rövid beszéde után a képviselő visszaült parlamenti székébe, és bal kezének középső ujját felmutatta a parlamenti patkó jobb oldala – elsősorban a Jobbik – felé. Nem volt szép gesztus, belátjuk. Az MSZP-s politikus ráadásul súlyos hibát követett el, mert tömör, érthető, világos jelzést adott a magyar parlament jobb felének mára mindennapossá vált kifinomult stílusához és a többségi honatyák úri modorához alkalmazkodva. Ami sok, az sok, gondolhatta magában három év elteltével a cizellált szóhasználatáról ismert, az Országház tekintélyét féltve óvó házelnök, s azonnal a tettek mezejére lépett. Javasolta a maximális pénzbírság kiszabását Szanyira. Az idejével nagyszerűen gazdálkodó Kocsis Máté – 8. kerületi polgármester, parlamenti képviselő, a hajléktalanok kriminalizálásának és büntetésének megálmodója, a MIÉP-ből átigazolt Fideszes kommunikációs igazgató – szintén a sarkára állt, és külön sajtótájékoztatóban ítélte el a baloldali politikus kézmozdulatát.
Három éve figyeljük, három éve a bőrünkön, a pénztárcánkon, elvesztett munkahelyeken, megszakadt barátságokon, elpattant rokoni szálakon keresztül érezzük, ahogy a Fidesz frakció a kormányzót és az ő hatalmi elképzeléseit képviseli. Nem lehetséges, hogy Szanyi Tibor csak a sokakban felgyülemlett indulatokat fejezte ki középső ujja felmutatásával? Nem lehetséges, hogy Szanyi Tibor a választóit képviselte? És felmutatja-e valaha a középső ujját a magyar társadalom? Tovább tűri-e, hogy ebben a hangnemben képviseljék a mindennapi életéről, sőt, a sorsáról döntő politikusok? Megvehető-e az ismeretlen időtartamra szóló pár ezer forintos rezsicsökkentéssel? Vagy elégedett jelenlegi élethelyzetével, az ország közhangulatával, és nem is akar változtatni rajta?”
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A legújabb kapitalista menstruáció ideje
A koronavírus gazdasági rendszereket válságba sodor, de kilátásba helyezi a sikeres és új tőkefelhalmozás lehetőségét is. >
(Meg)marad, vagy nem?
Ismereteim szerint, a DélHír portál hívta fel először (február 22-én) a figyelmet, hogy a szerb Egészségügyi >
Gurul a dinár, gurul a forint
Szerbiában nem idézett elő felháborodást a Szerbiai Oknyomozó Újságíró Központ (CINS) jelentése arról, hogy miként támogatja >
Ki a jó magyar és ki nem az
Természetesen azzal kérkednek, hogy ők a legjobb magyarok! Ahogy látom a „jó magyarok” időközben jócskán megszelídültek, >
A nemzeti közösségi jogok újabb nyirbálása?
Az MNT-nek a kultúrában való döntéshozatali jogokért való mostani kiállása határozott és jogilag is indokolt. Kérdés >
Európa árvái
Jól esett, hogy újra láthattam a régi ismerős arcokat. Kiderült, hogy Horvátországban és Szlovéniában mégis valamelyest >
Az énekes halálát gyászolja a hatalom és az ellenzék
A mérvadó újságok megemlékeznek a 100 évvel ezelőtt 1921-ben született (2002-ben elhunyt) amerikai liberális filozófusról, John >
Sok pénz, semmi eredmény
A jelenlegi vezetőknek halvány elképzelésük se nincsen, hogyan lehetne fejleszteni, a saját lábára állítani a délvidéki/vajdasági >
A mazsolázók
Színre lépnek a névtelenül mazsolázó sajtómunkások, akik a megjelent autorizált interjút úgy vágják össze, hogy nem >
Kusturica Szarajevó fölött
És akadnak azért jó dolgok is. Igaz, a halálhoz kötődnek ezek is. Elhunyt ugyanis az újvidéki >
Az elrabolt idők nyomában
Én csak keresem a hagyományt miközben az a tudat kínoz, hogy elrabolták a múltomat. Nem csak >
A tévedhetetlenekkel szemben
Furcsa állítás, de bevallom: nem hiszek azoknak az embereknek, akik életükben nem tévedtek jó néhányszor. Nem >