Ma Valér, Detre névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Kik vagyunk, mit akarunk
Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Orbán hosszú távon ráfizethet az alaptörvény-módosításra
Bódis Gábor
"Viktor igazsága" címmel közöl cikket a brit The Economist szombati száma Magyarországról, valamint a negyedik alaptörvény-módosításról. A lap szerint bár Orbán magabiztosabb, mint valaha, komoly árat fizethet a törvényességbe vetett hit megingatásáért.
A The Economist cikkében azt írja, a magyar kormány egész Európával dacol az alkotmánymódosítások ügyében, és kesztyűt dobtak az Európai Uniónak, amikor március 11-én, hétfőn figyelmen kívül hagyva az Európai Bizottság, az Európa Tanács és az Egyesült Államok kérését, a parlament megszavazta a negyedik alaptörvény-módosítást.
"A magyar Alkotmánybíróság már nem utasíthat el alkotmányos kiegészítéseket lényegi tartalmuk miatt, kizárólag eljárási okokból. Az Ab-nak figyelmen kívül kell hagynia több mint 20 év jogi gyakorlatát, a jövőbeni döntéseit pedig a 2012 januárjában életbe lépett alkotmányra kell alapoznia" – idézi fel a lap, amely hozzáteszi, ami egy misztikus jogi manővernek tűnik, valójában komoly jelentőséggel bír.
"Az intézkedések megnyitják az utat a kormány előtt, hogy olyan új törvényeket fogadjanak el az alaptörvény alapján, amelyeket az Alkotmánybíróság máskülönben visszautasítana" – vonja le a következtetést a The Economist, amely szerint ez a folyamat már el is kezdődött, a negyedik alaptörvény-módosítás ugyanis több olyan intézkedést is jogszabályba foglalt, amelyet korábban az Ab dobott vissza – ilyen a hajléktalanok büntetéséről szóló rész, a diákok röghöz kötése, valamint a politikai hirdetések korlátozása. "Minthogy ezek most már az alkotmány részét képezik, csak kétharmados többséggel változtathatók meg, ezzel korlátozva a következő kormányok hatáskörét" – írja a lap.
A The Economist felidézi Sóyom László volt köztársasági elnök kritikáját, aki szerint a kormány saját napi politikai céljaira használta fel az alkotmányt, és ezért felszólította Áder János jelenlegi államfőt, hogy ne írja alá a módosításokat.
A módosítások megszavazása után az EU és az Európa Tanács is közölte, hogy részletesen meg fogják vizsgálni azokat, Martonyi János külügyminiszter pedig közölte, a kormány kész megoldást találni abban az esetben, ha az intézkedések bármelyike az uniós jogba ütközik.
A hatóságok azonban ragaszkodnak hozzá, hogy az új jogszabályok összhangban vannak az uniós normákkal, és kizárólag eljárásjogi változtatásokról van szó, a 20 év alkotmánybírósági gyakorlatának elvetése ugyanis lehetőséget fog adni az Ab-nek arra, hogy az új alaptörvény alapján alakítsa ki gyakorlatát. A kormány szerint ráadásul az Ab-nek amúgy sem volt joga sem az alaptörvényről, sem annak módosításairól ítélkezni.
A The Economist által megkérdezett Eötvös Károly Közpolitikai Intézet szerint azonban bár az Ab nem mondott véleményt sem az alaptörvényről, sem a módosításairól, a joga meg lett volna hozzá. A kritikusok ráadásul azt is szóvá teszik, hogy a módosításokat is egyéni képviselői indítványként nyújtották be, és nem kormány-előterjesztésként.
A kormány mindemellett figyelembe vette a kritikákat is – azt a részt végül nem írták bele a szövegbe, amely lehetőséget adna a legfőbb ügyésznek, hogy az egyes ügyeket az általa választott bíróság tárgyalja.
"Egyelőre azonban az EU morgása kevés aggodalomra ad okot Orbánnak" – írja a lap, amely szerint a magyar miniszterelnök "magabiztosabb, mint valaha".
"Megtámadott egy energiaárakról szóló bírósági határozatot 'botrányosnak' nevezve azt, és felszólított arra, hogy a magyar bankrendszer fele 'magyar kezekbe' kerüljön. Orbán tudja, Brüsszel bármit is talál az ellenőrzése során, az EU nem sok mindent tehet a végső fegyverének tekintett szavazati jog felfüggesztésén vagy teljes megvonásán kívül" – írja a lap, amely megjegyzi, hogy bár Orbán rövid távon győzelmet arathat, hosszú távon komoly árat fizethet ezért, a külföldi befektetők szemében ugyanis egyre biztosabban az a kép alakul ki, hogy Magyarországon ingatag lábakon áll a törvényesség és a jogbiztonság.
Nem meglepő, hogy a forint árfolyama romlott a héten – írja az Economist.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
„Idegen”, „másik nyelv” lett a magyar!?
A magyar nyelv használata a közigazgatásban most már nem csak joghátrányt okoz az itteni magyaroknak, de >
Néhány szó a magyar parlamentről
De ha a polgári állam a saját alkotmányos formáihoz se ragaszkodik, akkor nem érvényes a magyar >
Bőnyi rendőrgyilkos?
A fölfegyverzett és elszánt, nyílt fasizmus – amelyet érzelmileg és „szellemileg” ma is fűt a szélsőjobboldali >
Lesz-e Vajdaságban intézményes kisebbségkutatás?
Amennyiben egyáltalán megalakul egy ilyen intézet, nem lenne elfogadható – de az emberi valamint a nemzeti >
A színház az új CEU
Így tehát az ilyen harcokban nem az a tét, hogy jön a konzervatív váltás, hanem hogy >
Einstand. Avagy a Viktor utcai fiúk
A cím maradhat? A címmel nincs semmi baj. Ennél jobb címet mi sem találhattunk volna. A >
Mengyán: A Magyar Szó és a Hét Nap „mélyrepülésben van”
Tanulmányozni kellene, hogy a közpénzek iránti ilyen – felelőtlennek is nevezhető – viszonyulásban (meg)vannak-e a gazdasági >
Szerpentin a Kárpátokban
Akármennyire is lehangoló ma a román politika távlattalansága, az erdélyi magyar közvélemény figyelmét ismét rá kellene >
A szájzár és a nemzet
Az ellenzéktagadásnak nevezhető meggyőződés, amelyről azt mondtuk, hogy fertőzésként terjedt el, itthon gyakorta még azzal a >
„Egy ilyen országban, amelynek, sajnos, nem látjuk a jövőképét”…
itt egy formálisnak is alig nevezhető kulturális autonómia létezik, ami egy (költséges) pénzelosztó és (döntő többségében) >
Most már komolyan veszem...
Akkor talán én is megmosolyogtam volna ezt a mondatot. Most azonban komolyan kellene venni. Nem vágyni >
„Vajdaságban nagyon jó a helyzet”?
A Vajdaságban a nemzeti kisebbségi jogok az ún. joghurtforradalom előtt valóban példa értékűek, európai szintűek voltak. >