Ma Ferenc, Olívia névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Orbán hosszú távon ráfizethet az alaptörvény-módosításra
Bódis Gábor
"Viktor igazsága" címmel közöl cikket a brit The Economist szombati száma Magyarországról, valamint a negyedik alaptörvény-módosításról. A lap szerint bár Orbán magabiztosabb, mint valaha, komoly árat fizethet a törvényességbe vetett hit megingatásáért.
A The Economist cikkében azt írja, a magyar kormány egész Európával dacol az alkotmánymódosítások ügyében, és kesztyűt dobtak az Európai Uniónak, amikor március 11-én, hétfőn figyelmen kívül hagyva az Európai Bizottság, az Európa Tanács és az Egyesült Államok kérését, a parlament megszavazta a negyedik alaptörvény-módosítást.
"A magyar Alkotmánybíróság már nem utasíthat el alkotmányos kiegészítéseket lényegi tartalmuk miatt, kizárólag eljárási okokból. Az Ab-nak figyelmen kívül kell hagynia több mint 20 év jogi gyakorlatát, a jövőbeni döntéseit pedig a 2012 januárjában életbe lépett alkotmányra kell alapoznia" – idézi fel a lap, amely hozzáteszi, ami egy misztikus jogi manővernek tűnik, valójában komoly jelentőséggel bír.
"Az intézkedések megnyitják az utat a kormány előtt, hogy olyan új törvényeket fogadjanak el az alaptörvény alapján, amelyeket az Alkotmánybíróság máskülönben visszautasítana" – vonja le a következtetést a The Economist, amely szerint ez a folyamat már el is kezdődött, a negyedik alaptörvény-módosítás ugyanis több olyan intézkedést is jogszabályba foglalt, amelyet korábban az Ab dobott vissza – ilyen a hajléktalanok büntetéséről szóló rész, a diákok röghöz kötése, valamint a politikai hirdetések korlátozása. "Minthogy ezek most már az alkotmány részét képezik, csak kétharmados többséggel változtathatók meg, ezzel korlátozva a következő kormányok hatáskörét" – írja a lap.
A The Economist felidézi Sóyom László volt köztársasági elnök kritikáját, aki szerint a kormány saját napi politikai céljaira használta fel az alkotmányt, és ezért felszólította Áder János jelenlegi államfőt, hogy ne írja alá a módosításokat.
A módosítások megszavazása után az EU és az Európa Tanács is közölte, hogy részletesen meg fogják vizsgálni azokat, Martonyi János külügyminiszter pedig közölte, a kormány kész megoldást találni abban az esetben, ha az intézkedések bármelyike az uniós jogba ütközik.
A hatóságok azonban ragaszkodnak hozzá, hogy az új jogszabályok összhangban vannak az uniós normákkal, és kizárólag eljárásjogi változtatásokról van szó, a 20 év alkotmánybírósági gyakorlatának elvetése ugyanis lehetőséget fog adni az Ab-nek arra, hogy az új alaptörvény alapján alakítsa ki gyakorlatát. A kormány szerint ráadásul az Ab-nek amúgy sem volt joga sem az alaptörvényről, sem annak módosításairól ítélkezni.
A The Economist által megkérdezett Eötvös Károly Közpolitikai Intézet szerint azonban bár az Ab nem mondott véleményt sem az alaptörvényről, sem a módosításairól, a joga meg lett volna hozzá. A kritikusok ráadásul azt is szóvá teszik, hogy a módosításokat is egyéni képviselői indítványként nyújtották be, és nem kormány-előterjesztésként.
A kormány mindemellett figyelembe vette a kritikákat is – azt a részt végül nem írták bele a szövegbe, amely lehetőséget adna a legfőbb ügyésznek, hogy az egyes ügyeket az általa választott bíróság tárgyalja.
"Egyelőre azonban az EU morgása kevés aggodalomra ad okot Orbánnak" – írja a lap, amely szerint a magyar miniszterelnök "magabiztosabb, mint valaha".
"Megtámadott egy energiaárakról szóló bírósági határozatot 'botrányosnak' nevezve azt, és felszólított arra, hogy a magyar bankrendszer fele 'magyar kezekbe' kerüljön. Orbán tudja, Brüsszel bármit is talál az ellenőrzése során, az EU nem sok mindent tehet a végső fegyverének tekintett szavazati jog felfüggesztésén vagy teljes megvonásán kívül" – írja a lap, amely megjegyzi, hogy bár Orbán rövid távon győzelmet arathat, hosszú távon komoly árat fizethet ezért, a külföldi befektetők szemében ugyanis egyre biztosabban az a kép alakul ki, hogy Magyarországon ingatag lábakon áll a törvényesség és a jogbiztonság.
Nem meglepő, hogy a forint árfolyama romlott a héten – írja az Economist.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Baljós gyermekbetegség
Napjainkban a baloldal elvesztette régi befolyását, sok országban egészen marginális, ám továbbra is észlelhető, hogy a >
November 25. – a gyász napja!
A VMSZ tartományi képviselői is „megtehették volna, hogy legalább nem szavazzák meg a megalázó javaslatot. De >
Isten veled, FüVÉSZ!
Az intelligenciát mérni lehet. A megszerzett tudást viszont nem lehet elvenni az embertől. A képzettségnek pontos >
Mesterlövészek
Az 1991-ben kirobbant délszláv testvérháborúkban elkövetett szörnyű rombolás gyászos szimbólumaként maradt meg emlékezetünkben két város neve: >
„Sokat elvittek, de sokan jönnek”
Így aztán nem lehet megállapítani, hogy közülük bárki is megkérdezte volna a dupla elnök urat, milyen >
Lengyel-magyar párbeszéd
Magyar és lengyel berontanak egy korcsmába, s egy óra múlva magyar és lengyel deli táncra lendül.” >
Demokrácia vagy posztfasizmus?
Tudom, sokféle válasz lehetséges: bűnös és kevésbé bűnös, de meggyőződésem szerint a legnagyobb bűn úgy élni, >
Nyírő Józsefet olvasva
Kiváló részleteket olvastam, egy megrendült és megtört ember életéről, aki nincs tisztában a saját bűneivel. De >
„Tizennyolc hónapig voltam katonaruhában”
Csonoplya vegyes lakosú falu. A háború kitörése előtt nem nagyon foglalkoztunk azzal, hogy ki milyen nemzetiségűnek >
„Ich habe alles geprüft und erwogen”
Nem tudom eldönteni, nem is szeretném, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök mai rádiós interjúját a sötét >
„Úgy halok meg, hogy nem is láthatom a fiamat…”
Eddig mindig hazaengedték, amikor kértem, pár napra, ha valamilyen ünnep közeledett, vagy ha nagyon szerettem volna >
Hiányzik a meghökkentető eredeti eretnekség. A szeszélyes kaland. A melléfogás varázslata
A szocializmusban az apolitikus értelmiségi volt az eszménykép, a posztszocializmusban pedig a valóságból menekülő szűzi pártszimpatizáns. >