2019. október 21. hétfő
Ma Orsolya, Zsolt névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Orbán hosszú távon ráfizethet az alaptörvény-módosításra

Bódis Gábor
Bódis Gábor

"Viktor igazsága" címmel közöl cikket a brit The Economist szombati száma Magyarországról, valamint a negyedik alaptörvény-módosításról. A lap szerint bár Orbán magabiztosabb, mint valaha, komoly árat fizethet a törvényességbe vetett hit megingatásáért.

A The Economist cikkében azt írja, a magyar kormány egész Európával dacol az alkotmánymódosítások ügyében, és kesztyűt dobtak az Európai Uniónak, amikor március 11-én, hétfőn figyelmen kívül hagyva az Európai Bizottság, az Európa Tanács és az Egyesült Államok kérését, a parlament megszavazta a negyedik alaptörvény-módosítást.

"A magyar Alkotmánybíróság már nem utasíthat el alkotmányos kiegészítéseket lényegi tartalmuk miatt, kizárólag eljárási okokból. Az Ab-nak figyelmen kívül kell hagynia több mint 20 év jogi gyakorlatát, a jövőbeni döntéseit pedig a 2012 januárjában életbe lépett alkotmányra kell alapoznia" – idézi fel a lap, amely hozzáteszi, ami egy misztikus jogi manővernek tűnik, valójában komoly jelentőséggel bír.

"Az intézkedések megnyitják az utat a kormány előtt, hogy olyan új törvényeket fogadjanak el az alaptörvény alapján, amelyeket az Alkotmánybíróság máskülönben visszautasítana" – vonja le a következtetést a The Economist, amely szerint ez a folyamat már el is kezdődött, a negyedik alaptörvény-módosítás ugyanis több olyan intézkedést is jogszabályba foglalt, amelyet korábban az Ab dobott vissza – ilyen a hajléktalanok büntetéséről szóló rész, a diákok röghöz kötése, valamint a politikai hirdetések korlátozása. "Minthogy ezek most már az alkotmány részét képezik, csak kétharmados többséggel változtathatók meg, ezzel korlátozva a következő kormányok hatáskörét" – írja a lap.

A The Economist felidézi Sóyom László volt köztársasági elnök kritikáját, aki szerint a kormány saját napi politikai céljaira használta fel az alkotmányt, és ezért felszólította Áder János jelenlegi államfőt, hogy ne írja alá a módosításokat.

 A módosítások megszavazása után az EU és az Európa Tanács is közölte, hogy részletesen meg fogják vizsgálni azokat, Martonyi János külügyminiszter pedig közölte, a kormány kész megoldást találni abban az esetben, ha az intézkedések bármelyike az uniós jogba ütközik.

A hatóságok azonban ragaszkodnak hozzá, hogy az új jogszabályok összhangban vannak az uniós normákkal, és kizárólag eljárásjogi változtatásokról van szó, a 20 év alkotmánybírósági gyakorlatának elvetése ugyanis lehetőséget fog adni az Ab-nek arra, hogy az új alaptörvény alapján alakítsa ki gyakorlatát. A kormány szerint ráadásul az Ab-nek amúgy sem volt joga sem az alaptörvényről, sem annak módosításairól ítélkezni.

A The Economist által megkérdezett Eötvös Károly Közpolitikai Intézet szerint azonban bár az Ab nem mondott véleményt sem az alaptörvényről, sem a módosításairól, a joga meg lett volna hozzá. A kritikusok ráadásul azt is szóvá teszik, hogy a módosításokat is egyéni képviselői indítványként nyújtották be, és nem kormány-előterjesztésként.

A kormány mindemellett figyelembe vette a kritikákat is – azt a részt végül nem írták bele a szövegbe, amely lehetőséget adna a legfőbb ügyésznek, hogy az egyes ügyeket az általa választott bíróság tárgyalja.

"Egyelőre azonban az EU morgása kevés aggodalomra ad okot Orbánnak" – írja a lap, amely szerint a magyar miniszterelnök "magabiztosabb, mint valaha".

"Megtámadott egy energiaárakról szóló bírósági határozatot 'botrányosnak' nevezve azt, és felszólított arra, hogy a magyar bankrendszer fele 'magyar kezekbe' kerüljön. Orbán tudja, Brüsszel bármit is talál az ellenőrzése során, az EU nem sok mindent tehet a végső fegyverének tekintett szavazati jog felfüggesztésén vagy teljes megvonásán kívül" – írja a lap, amely megjegyzi, hogy bár Orbán rövid távon győzelmet arathat, hosszú távon komoly árat fizethet ezért, a külföldi befektetők szemében ugyanis egyre biztosabban az a kép alakul ki, hogy Magyarországon ingatag lábakon áll a törvényesség és a jogbiztonság.

Nem meglepő, hogy a forint árfolyama romlott a héten – írja az Economist.

 

2013. március 15.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Csorbultak az anyanyelvi tájékoztatási jogok!

Hogyan lehetséges, hogy olyan községben, mint a zombori, nagybecskereki, nagykikindai, vagy Muzslya, a Közép-Bánság legnagyobb magyar >

Tovább

Zárt és nyitott identitás

Ezekről a próbatételekről akartam esszét írni, miközben ösztönösen éreztem, hogy rángatnak ide-oda, egyik oldalon a kozmopolita >

Tovább

„A múlt mérge bűzlik körülöttünk”

Sosem a pesti páholyok „anyásai” előtti eskütétellel bizonyítottam a magyarságomat. Nem „magunk között” kell bizonyítani, hanem >

Tovább

Paskó atya madárbélből jósolt, avagy szavazz a Fideszre

Ami hiányzik Paskó szentbeszédéből, az már csak a hazaárulózás. De így is épp eléggé kizárólagos: aki >

Tovább

A szerb kormány növeli az elköltözést?!

Az létszámstop folyamatos hosszabbításának egyenes következménye az elköltözés, a külföldre vándorlás. Munkahely, vagyis jövedelemforrás hiányában az >

Tovább

„Érvényesülnek vagy csorbulnak a kisebbségi jogok?”[1]

Annak, hogy egy magyar jelentéstevőt választott az EP bizottsága, még örülni is lehetne. Kovács helyzetét – >

Tovább

Tisztelet a magyar népnek

Doktrinális értelemben nem szigorú tisztasággal, egyértelműen, bár passzívan, de a magyar nép nemet mondott a fasizmusra >

Tovább

Joghátrány lett a magyar nyelv- és írás hivatalos használata!

A Magyar Nemzeti Tanács Nyelvhasználati Biztosságának nem csak Józsa László beadványával kapcsolatban kellene állást foglalnia, hanem >

Tovább

Mindenki önökre fog szavazni!

Köszönjük a gáláns segítséget, köszönjük, hogy kapzsivá válhatunk, köszönjük, hogy jól megfizetik a szavazatainkat, köszönjük, hogy >

Tovább

„Messze nem olyan még, amilyet szeretnénk…”

Szerbiának, tehát, ahhoz, hogy az EU tagja legyen, maradéktalanul teljesíteni kell a csatlakozási feltételeket, ideértve a >

Tovább

Handke Nobel-díjának margójára, avagy Milošević emlékére

De valami gyanússá vált nekem Handke kapcsán. Mert nem ő volt az első őrült, aki áhítozott >

Tovább

Csökkent a nemzeti- és etnikai alapú megkülönböztetés?

A köztársasági biztos a nemzeti valamint az etnikai származás alapján történt megkülönböztetések számának „csökkenéséből” azt a >

Tovább