2020. augusztus 11. kedd
Ma Zsuzsanna, Tiborc, Klára névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Napi ajánló

Mit csodálkoztok?

Bódis Gábor
Bódis Gábor
Mit csodálkoztok?
Diktatúra (Gurgoth illusztrációja)

„Teljesen érthetetlen ez a csodálkozás és felháborodás. Orbán mindent előre bejelentett, minden lépése megtervezett és következetes, egyenes úton halad a totális diktatúra felé.” Barrtus László blogjából (Amerikai Népszava):

„Első pillantásra megnyugtató látni, hogy a demokratikus világ milyen erőteljesen reagál a magyar eseményekre, és még a hazai ellenzéki sajtó is hősködik önmagához képest, leginkább azzal, hogy a keményhangú külföldi bírálatokat közli. Az örömben üröm, hogy láttunk már néhány ilyet, amikor például a médiatörvény megszületett, aztán annak sem lett semmi haszna. Lecsillapodtak a kedélyek, Orbán két arcátlan törvénysértés közé beiktatott egy kis konszolidációs szünetet, hogy mindenki megszokja: van élet a jogállamon kívül is. Most sem lesz másképp, óvatosan araszolva épül ki a totális diktatúra.

Nincs ezen mit csodálkozni, Para-Kovács Imre úgy mondaná, menjenek innen emberek, oszoljanak, nincs itt semmi látnivaló. Csodálkozni legfeljebb azon kell, miért lep meg ez bárkit is. Mondjon akárki Orbánnak egyetlen olyan lépését, amely nincs összhangban ezzel. Egyetlen olyan törvényt, amely nem ennek szellemében született. Aki látta az alaptörvényt, az miért csodálkozik ezen a negyedik módosításon? Mussolini sem azzal kezdte, hogy feloszlatta a parlamentet. Csodálkozni csak azon kell, hogy Európa és a magyar ellenzék még mindig csodálkozik. Aki elolvasta a NENYI-t, az ne csodálkozzon, abban minden benne van. Még az is, ami meg sem történt. Aki hallotta a kötcsei beszédet, az mindent tudhat arról, ami eddig történt, és ami ezután történni fog. Miért nem hisznek egy kicsit jobban Orbán Viktornak? Miért nem bíznak benne? Semmit nem titkolt, mindent előre bejelentett, mindent ennek szellemében tesz, és mégis minden alkalommal csodálkozik a publikum, hogy mi történik. Nem hisznek neki, pedig ebben az egy esetben igazat mond. De a külvilág nem akar hinni a két szemének, a két fülének, mert reménykedik abban, hogy ez nem igaz. De igaz. Mikor néznek végre szembe azzal, hogy a diktatúra bevezetésének eltökélt szándéka igaz? Mikor nyugszik már bele a külvilág, hogy kénytelen vállalni a konfrontációval járó kellemetlenséget és felelősséget, mert különben ez az ember nem áll meg, és amit előre megmondott, azt maradéktalanul végrehajtja? Márpedig ő a duális erőtér megszüntetéséről beszélt, a viták kiiktatásáról, egyetlen párt uralmáról, amely a „nemzet” érdekeit artikulálja. Ennek a végpontja a totális diktatúra.” (...)

„Teljesen érthetetlen ez a csodálkozás és felháborodás. Orbán mindent előre bejelentett, minden lépése megtervezett és következetes, egyenes úton halad a totális diktatúra felé. Megvannak a történelmi előképek, ugyanaz az ideológia, a publikum pedig minden egyes lépésnél csodálkozik, és úgy tesz, mintha ez nem lett volna várható. Ha az ilyen incifinci alkotmánymódosításon csodálkoznak, akkor mit tesznek, amikor majd elviszik az első embert felségsértés miatt? Ha az ellenzéki pártokat betiltják, vagy a parlamentet egy nagytanáccsal helyettesítik? Olyanokat nem is merek leírni, hogy politikai gyilkosságok és merényletek lesznek, emberek eltűnnek, mert még jobban lehülyéznek. De ez elképzelhetetlen? És az elképzelhető volt, hogy kiiktatják az alkotmányt, az eddigi alkotmánybírósági döntéseket, az egész Alkotmánybíróságot, a teljes jogrendet? Miért van szükség erre? Ha törvénytelen állapotot hoznak létre, félreteszik a jogi korlátokat, az csak előkészület, nem a végső stádium. Ha törvénytelen helyzetet hoznak létre, akkor törvénytelenségeket akarnak elkövetni. Ez ellen akkor kell tiltakozni, amikor megfogalmazódik a szándék, akkor kellett volna ordítani, hogy beleremegjen Budapest, amikor az első lépéseket megtették. De akkor gitározgattak a tiltakozók, mint egy kábítószeres bulin. Addig kellett volna tiltakozni, amíg van jog. Mostantól az a jog, amit Orbán mond. A bűnözők írják a törvényt, és az lesz bűnöző, akikre ők rámutatnak. Ne legyen kétsége senkinek afelől, hogy a bíróságokat hamar ledarálják. Minden tisztelet a bíróké és a bíróságoké, akik legtovább álltak ellent a terrornak. Elsőnek kapitulált a korrupt ellenzéki sajtó, utána az ellenzéki pártok, és így tovább. Legtovább a bíróságok tartották magukat. Kalapom lengetem Darák Péter, a Kúria elnöke előtt, aki közölte a diktátorral, hogy a tárgyalóteremben a bíró dönt, és nincsenek felülről jövő parancsok. Hány Darák Péter van ebben az országban? Pedig ő is ugyanúgy félthetné a családját, az állását, a pénzét, a gyerekeit, a jövőjét, és amire rajtam kívül csak kevesen gondolnak, az életét is.”

„Emlékszünk még arra, hogy az Erzsébet-híd lezárása miatt hosszú procedúra után 50 ezer forint pénzbírságot szabtak ki a szervezőnek? Most egy nap alatt megkapták az 50 ezer forintos büntetést azok a diákok, akik merészeltek tiltakozni úgy, hogy bemásztak egy kerítésen, vagy odamentek a parlamenthez, mindegy is. Gyilkosokat küldtek rájuk, majd megbüntették őket, és ne legyenek kétségei senkinek, hogy mi vár azokra, akik komolyan ellenállnak majd a diktatúrának. A KDNP nevű párt, amely egyenes ági leszármazottja a katharok gyerekeit legyilkoltató főapátnak, már bejelentette, hogy az ilyesmi terrorcselekmény. A jogvédőkkel úgy bánnak majd, mint a terroristákkal szokás. Vajon miért Terrorelhárítási Központ a magánhadsereg neve? Orbán tudta, hogy majd lesznek ellenállók, akikkel úgy bánnak majd, mint a terroristákkal. Európával közli, hogy ezek a demokratikus államrend ellen támadtak. Államellenes bűncselekményt követtek el. Az ítéleteket pedig nem Darák Péter hozza, mert lehetséges, hogy ő az elítéltek között lesz. Orbán és bűnbandája a demokratikus rendőrség által törvényesen felállított kordonokat is büntetlenül lebonthatta. De mostantól még bírálni sem szabad, mert azzal a nagyságos urak méltóságát sérti, és feltehetően börtön jár majd érte, hogy mindenki megértse. Bolgáréknak lesz mire hivatkozni, miért gyávák, és lassan elfelejti mindenki, hogy akkor is gyávák voltak, amikor még beszélhettek volna.”

2013. március 14.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Az orvosok lázadása

A Sajtószabadság Alapítvány kezdeményezésére száznál is több vajdasági magyar újságíró, közíró tiltakozott az Index portáljának kivégzése >

Tovább

Párbeszéd és petíció

A sajtószabadság ügye a kelet-európai újdemokráciák neuralgikus pontja. Olyan, mint a lázmérő: jelzi, hogy súlyos kór >

Tovább

Vírus álarcban

Még csak néhány hónapja tart a vírusjárvány, de az már világosan látható, hogy az emberek milyen >

Tovább

Sztárírók és megtűrtek

Ebben a helyzetben mégis jobb megtűrt írónak, mint sztárírónak lenni. Az is igaz persze, hogy manapság >

Tovább

Visszaeső Románia

Még a szigorúbb karantén-hónapokban keringett egy fotó az interneten: a román miniszterelnök, miniszterelnök-helyettes asszony és más >

Tovább

A szelíd lázadók színre lépnek

Elismerem, az új nemzedék mégsem annyira apolitikus, mint ahogy az elmúlt években gondoltam, nem kizárt, hogy >

Tovább

Vajdaság, a hazafiak vadászterülete

Belgrád az a hely, ahol egy magyarnak nem kell félve rejtezkedni, mint a Vajdaságban, amely „az >

Tovább

„Beletanult” elnök

Legyünk tisztában, a vajdasági magyarok helyzetének nem az egyedüli fokmérője, hogy magyar-e vagy szerb a Tartományi >

Tovább

Mi lesz, ha a bársonyos zavargás erőszakossá válik?

Nos, megtörténhet, hogy az eszmény nélküli új nemzedék az erőszakos tiltakozást választja. (…) Ilyesféle közhangulatban járt >

Tovább

Szirmok és tüskék

Arra gondoltam, hogy miért maradandóbb Sinkó Ervin vagy Herceg János prózája vagy esszéirodalma. Kétségtelen, hogy azért, >

Tovább

Egy polgáridomár furcsa kalandjai

Igazán érthetetlen tehát, hogy miért és mitől fél. Hacsak nem arról van szó, hogy tényleg élvezi >

Tovább

Gyűjthetjük-e csokrokba a szép mezei virágokat?

Nemzedékem és a nálamnál fiatalabb nemzedékek is, napjainkban sorsdöntő csata színhelyének közelében él. Az ágyúdörgések hallhatók, >

Tovább