2019. október 16. Szerda
Ma Gál, Margit, Hedvig névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Az elhallgatott népirtás

Bódis Gábor
Bódis Gábor
Az elhallgatott népirtás
Feltárt tömegsír (A magyar megszálló csapatok a Szovjetunióban című kötetből ? forrás: nol.hu)

„A magyar katonák válogatott kegyetlenséggel pusztítottak a Szovjetunióban – derül ki egy eddig nem publikált korabeli iratok alapján összeállított könyvből.” Czene Gábor cikkéből (Népszabadság):

„Mikor a faluba értünk, a legelső három házat én gyújtottam fel. Ott a férfiakat, nőt, gyermeket megöltük és a falut felégettük. Tovább mentünk…” – dicsekedett naplójában Boldizsár Ferenc honvéd, hozzátéve: míg ő társaival felderítést végzett, „kiváló magatartású huszáraink” hat falut gyújtottak fel. Boldizsár Ferenc honvéd 1942-es feljegyzése a Szovjetunióban született, egy olyan elfoglalt – ma Ukrajnához tartozó – területen, ahol a magyar hadsereg feladata volt a „rend fenntartása”. A leírt eset csupán egyetlen apró epizód: a második világháború idején magyar katonák három éven át bestiális kegyetlenséggel, tömeges méretekben gyilkoltak a keleti front hátországában.”

„A L’Harmattan kiadónál megjelent vaskos könyv eddig nem publikált korabeli iratok – jegyzőkönyvek, szemtanúk vallomásai – alapján mutatja be, hogy honfitársaink milyen mérhetetlen pusztítást vittek végbe. „A magyar megszálló csapatok a Szovjetunióban, Levéltári dokumentumok 1941–47”. A szerkesztők – Krausz Tamás történész és Varga Mária Éva levéltáros – talán ezzel a távolságtartó címmel próbálták ellensúlyozni az elénk táruló tömény borzalmat.

1941 őszétől kezdve a magyarok több mint félmillió négyzetkilométeren láttak el megszálló feladatokat a Szovjetunióban (ukrajnai, orosz és fehérorosz körzetekben). Ami – jegyzi meg Krausz Tamás – többszöröse Magyarország területének.” (...)

„A magyarok sok esetben német feletteseik parancsára, vagy a németekkel együttműködve követtek el szörnyűségeket. Máskor azonban saját hatáskörben, közvetlen külső kényszer nélkül.

Az Ukrajnában lévő csernyigovi terület tizenkét járásában például kivétel nélkül magyarok hajtották végre a lakosság elleni megtorlásokat: mintegy 38.600 szovjet állampolgárt öltek meg, kínoztak halálra. A kivégzés egyik szokványos módja volt, hogy elevenen felgyújtották áldozataikat.

Zsidók számára végképp nem volt kegyelem. A magyar hadsereg mentalitását jól érzékelteti egy orosz nyelvű felhívás, amely Voronyezs környékén, 1942 nyarán buzdította átállásra a tatár, vogul, osztják, cseremisz, mongol és votják származású vöröskatonákat.”

„Mi, magyarok nemcsak a zsidóuralom megsemmisítéséért harcolunk Oroszországban, hanem a ti szabadságotokért is. Ázsiából származunk, ahol népünk a régi időkben békés egyetértésben élt együtt népeitekkel.

Célunk felszabadítani titeket a zsidóuralom alól, hogy befejezzük végre a köztünk, testvérek között dúló gyilkos háborút.

Ne harcoljatok ellenünk, irtsátok ki a zsidókat, szabadítsátok fel Oroszországot! Álljatok át és lépjetek be az ázsiai légióba, ami a zsidóuralom ellen harcol; testvéri szeretettel várjuk mindannyiótokat a felszabadított Oroszországban.” (...)

2013. március 8.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

„Érvényesülnek vagy csorbulnak a kisebbségi jogok?”[1]

Annak, hogy egy magyar jelentéstevőt választott az EP bizottsága, még örülni is lehetne. Kovács helyzetét – >

Tovább

Tisztelet a magyar népnek

Doktrinális értelemben nem szigorú tisztasággal, egyértelműen, bár passzívan, de a magyar nép nemet mondott a fasizmusra >

Tovább

Joghátrány lett a magyar nyelv- és írás hivatalos használata!

A Magyar Nemzeti Tanács Nyelvhasználati Biztosságának nem csak Józsa László beadványával kapcsolatban kellene állást foglalnia, hanem >

Tovább

Mindenki önökre fog szavazni!

Köszönjük a gáláns segítséget, köszönjük, hogy kapzsivá válhatunk, köszönjük, hogy jól megfizetik a szavazatainkat, köszönjük, hogy >

Tovább

„Messze nem olyan még, amilyet szeretnénk…”

Szerbiának, tehát, ahhoz, hogy az EU tagja legyen, maradéktalanul teljesíteni kell a csatlakozási feltételeket, ideértve a >

Tovább

Handke Nobel-díjának margójára, avagy Milošević emlékére

De valami gyanússá vált nekem Handke kapcsán. Mert nem ő volt az első őrült, aki áhítozott >

Tovább

Csökkent a nemzeti- és etnikai alapú megkülönböztetés?

A köztársasági biztos a nemzeti valamint az etnikai származás alapján történt megkülönböztetések számának „csökkenéséből” azt a >

Tovább

A kétpólusosság átka

Igazat adok Márai Sándornak, aki szerint a magyar irodalom nagyobb volt, mint a magyar politika, de >

Tovább

Változik a viszonyulás?

Fontos, hogy az anyaországban – legalább most – átfogó és tárgyilagos felmérés készüljön a délvidéki rehabilitálások >

Tovább

Cipelni a hazátlanság gyökereit

A Temetetlen múltunk esszenciális, sokat boncolgatott kérdése az is, hogy hogyan írjunk a magyar nemzeti kisebbségről. >

Tovább

„Ma Szerbiában előnyt jelent magyarnak lenni”?

Pásztor István a Fidesz tisztújító kongresszusán azt mondta, amit Orbán Viktor hallani szeretett volna. Beszéde nagy >

Tovább

A politikamentesítés „eredménye”

Általában jellemző, hogy magyar tisztségviselők az utóbbi időben túlságosan is elfoglaltak a szlovákiai, az erdélyi és >

Tovább