Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

MiNapló Irodalmi Napló Itthon/Otthon KülNapló TegNapló Délvidékum BulvárNapló Tapló

Fiók

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Az 1960-as brit pulykavész előtt egyáltalán nem volt ismert ez a mérgező anyag, amelyet a penészgomba termel és amely a rendkívül száraz vagy a rendkívül esős időben szaporodik. Ez a rákkeltő vegyület gabonában (is) megtalálható és így a tejben ugyancsak felbukkanhat, amennyiben penészes takarmányt eszik a jószág. Magyarországon a 2004-es „paprika-botrány” idején vált közismertté. Szerbiában meg most.

Az ügyből nem is lett volna botrány, sőt tejmizéria, ha a tartomány (Vajdaság) és a köztársaság (Szerbia) viszonya nem lenne végsőkig kiélezett. Az elmúlt néhány hónapban ugyanis nemcsak a szerb tejben mértek a megengedettnél magasabb aflatoxin mértéket, hanem szinte minden balkáni országban, sőt Németországban is. Csakhogy: másutt ez nem okozott politikai bonyodalmat, egymásnak ellentmondó pánikkeltő nyilatkozatokat és a tejtermelők sorozatos tiltakozását.

Minden úgy kezdődött, hogy valaki visszalőtt.

Még az őszi kukoricatörés után terjedt el a hír, hogy a gyenge termés mellett a penészgomba fertőzés is súlyosbítja a helyzetet. Természetesen, az illetékesek a fülük botját sem mozdították. Aztán az olasz határról visszaküldtek egy Szerbiából származó kukorica szállítmányt, mert aflatoxin B1-gyel fertőzött. A Mezőgazdasági Minisztérium azonnal nyilatkozatot adott ki, amelynek értelmében „a mi kukoricánknak” nincs semmi baja és ki tudja, hogy Horvátországban (az Olaszország felé vezető úton) mire cserélhették ki a szállítmányt.

Ekkor robbant a bomba: Goran Ješić, tartományi mezőgazdasági titkár (Vajdaságban nincsenek minisztériumok, hanem egyfajta államtitkárságok, Belgrádnak alárendelve) kijelentette, hogy a szerbiai kukorica állomány 70%-a még állati takarmánynak sem felel meg. Belgrád azonnal reagált; és a szerb állam meg a szerb tejtermelők elleni alattomos támadásnak minősítette a nyilatkozatot. Tudni kell, hogy Ješić már évek óta nem a szerb nacionalisták üdvöskéje, a kimondottan liberális Polgári Szövetségben (Građanski savez) kezdte politikai karrierjét, Inđija szerémségi város (Újvidék és Belgrád között félúton) többször megválasztott polgármestere, akinek például sikerült kizárólag a városában felléptetni a világhírű Red Hot Chili Peppers együttest 100 000 néző előtt. Most már annak a Demokrata Pártnak a vezetőségi tagja, amely a tartományban kormányoz, a köztársaságban viszont ellenzékbe kényszerült és rohamosan veszíti népszerűségét.

Még le sem csitultak a kedélyek, jött a következő hideg zuhany. A boszniai határról visszafordították a horvátországi Dukat gyár tejszállítmányát, aflatoxin-fertőzés miatt. A szerb illetékesek azonnal igyekeztek megnyugtatni a kedélyeket: Horvátországból nem importálnak tejet és a Szerbiában kapható Dukat termékek kivétel nélkül szerb tejből készülnek. A belgrádi minisztérium azt állította, hogy alig 1-2% volt a tejből fertőzött. Vizsgálatot rendelt el a már említett Goran Ješić, tartományi titkár is; és az ő eredményei egészen mást mutattak. Vagyis: a szerb tej jelentős része volt aflatoxinos.

Színre lép a másik Goran is: Knežević, egykori neves kosárlabdázó, a bánáti Nagybecskerek (Zrenjanin) polgármestere, aki a Demokrata Párt tagjaként nyert helyhatósági választásokat, majd a Tadić-féle 2008-as korrupcióellenes kampány egyetlen áldozataként több mint egy évet vizsgálati fogságban töltött. A Szerb Haladó Párt és a Szerb Szocialista Párt különös házasságából született jelenlegi szerb kormányba Knežević már diadalmasan, immár mint a haladók kádere jut be, mezőgazdasági miniszterként. Főnöke és minisztertársa az az Ivica Dačić (miniszterelnök és belügyminiszter), aki néhány évvel ezelőtt a letartóztatását rendelte el.

Knežević sajtóértekezletet hívott össze, ahol nyilvánosan felhajtott egy pohár szerb tejet, ezzel igyekezve megnyugtatni az egyre zavarodottabb közvéleményt. Az egykori sportoló show-elemekkel tarkított előadása ebben nem merült ki, hiszen még azt is felvetette: Ješićnek biztosan piszkos volt a keze, amikor a tejmintákat elemzésre küldte és ezért lettek rosszak az eredmények. A tudományos magyarázat után, Knežević megvádolta a tartományi kollégáját, hogy a Demokrata Párttal és egy Victoria Group nevű céggel alá akarja ásni a szerb tejipar tekintélyét és tevékenységüket (mármint az „összeesküvőknek) a szervezett bűnözéssel foglalkozó állami szerveknek is ki kellene vizsgálniuk.

Az összeesküvés elméletek hazájában, Szerbiában az arra hajlamosaknak nem is kellett több: majdnem spontánul (a Haladó Párt aktivistáinak szerény hozzájárulásával) Újvidéken a tartományi kormány épülete előtt, a felháborodott vajdasági tejtermelők literszámra öntötték ki a tejet az utcai csatornákba. Előtte azonban jóízűen és látványosan hörpintettek a nedűből.

Közben a köztársasági és tartományi illetékesek is várják az eredményeket Németországból és Hollandiából, mert Szerbiában már nem találtak olyan tudományos intézetet, amely pártatlanul tudna kutatni az aflatoxin után.

Még mielőtt azonban a végső ítélethirdetés megtörtént volna, egy szintén sajátságos szerb huszárvágásra került sor. A tél utolsó napján a szerb kormány átvágta a gordiuszi csomót: úgy oldotta meg a februári tejháborút, hogy az aflatoxin megengedett határértékét az eddigi kilogrammonkénti 0,05 mikrogramm helyett 0,5 mikrogrammra növelte. Az Európai Unióban a 0,05-ös határérték az általános, és évekkel ezelőtt Szerbia is azért fogadott el ilyen szabályozást, hogy tejtermékeit eladhatóvá tegye az unióban. Most viszont, úgy tűnik, az Egyesült Államokat, Brazíliát vagy Oroszországot célozzák meg, hiszen indoklásként ezeket az országokat említi a kormányhatározat (mármint, hogy ezekben az államokban szintén a lazább, a 0,5 a határérték).

A tejmizéria csak az egyik tünete a szerbiai belpolitikai válságnak, amely valószínű, hogy előrehozott választásokba torkollik. Szakértők nem tartják kizártnak, hogy erre még az ősszel sor kerül. Alig másfél évvel a legutóbbi választások után.

A Szerb Haladó Párt és ambiciózus vezetője és miniszterelnök helyettes Aleksandar Vučić le akarja fölözni azt a tényt, hogy pártja és ő maga, toronymagasan vezet a népszerűségi listákon (40%-ot is meghaladja az elfogadottságuk). Még a kormánykoalíció másik tagja, a Milošević-i párt, a miniszterelnököt adó (Ivica Dačić) szocialisták is tartják 15% körüli eredményüket. Viszont a jobb napokat látott demokraták (a mártír miniszterelnök Đinđić, a több elnöki mandátumot leszolgált Tadić, most pedig a belgrádi polgármester, Đilas pártja) már a szocialisták népszerűségi szintjére csökkent, pedig sokáig Szerbia a két párti rendszer felé haladt: haladók (jobb-közép) és demokraták (bal-közép). Ez jelenleg már nem így fest. Úgy hogy egyelőre nem aktuális az állítólag az EU által is támogatott nagykoalíció (haladók/demokraták) ötlete.

A haladók (az elnevezés senkit se ragadtasson lelkendezésre) diadalmenetének van két nagy akadálya: Belgrád és Vajdaság. ezen a két helyen még a demokraták kormányoznak. Dragan Đilas, az ellenzéki újságíróból (B92) lett üzletember Boris Tadić, választást vesztett államfőt váltotta a párt élén és helyzete, mint polgármesternek egyáltalán nem stabil. Tekintettel a képlékeny szerbiai politikai színtérre (a pártváltás nemzeti sport) Vučićék bármelyik pillanatban megfúrhatják.

Keményebb diónak tűnik Vajdaság, ahol nemcsak az autonómiával szimpatizáló szerbek, hanem a kisebbségek is szívesen szavaznak a demokratákra. Ez a kisebbségi pártoknak nem is nagyon tetszik, de ez egy másik történet. Emiatt erősödik a belgrádi igény a tartomány (elég alacsony szintű) önállóságának felszámolására. Már olyan ötleteket is hallani, hogy Vajdaság ne is legyen egy egység, hanem a helyét három régió: Bácska, Bánát és Szerémség váltsa fel.

Hogy többé soha senki se mérgezhesse a szerb tejet.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

KORMÁNYVÁLTÁS SZERBIÁBAN

Az országot most egy olyan személy tartja „sakkban” (sokkban?), akit – Gordana Čomić, előbb a Demokrata >

Szolidaritás és katarzis?

A magyarázat lehetséges kulcsszava tehát a szolidaritás, annak itt s másutt nemigen látott formái, amelyek sosem >

Ha létezne egy igazi államférfi

Míg az előző 30-50 körüli nemzedék nagy része – sokan közülük rossz lelkiismerettel - pragmatikusan alkalmazkodott >

Hősök emlékét ünneplik a gyávák

Gyáva népnek nincs hazája, a 177 évvel ezelőtti hősökre mutogató VMSZ-magyarkák a 48-as szabadságharc megszégyenítésének iskolapéldái. Mit >

A jelenlegi politikai elitnek le kell mondani az önzésről

A jelenleg uralkodó politikai elit nagy része három évtizede politikai üvegbúra alatt él, azzal a szent >

Mi veszélyezteti a vajdasági magyarok megmaradását?

A vajdasági magyar közösségnek joga van tudni, hogy mit is mondod Fremond Árpád, az MNT VMSZ >

A nagyhatalmak újra kezdik az érdekövezetek felosztását

A tömegek a válságos helyzetben olyan Vezért keresnek, akiben feltétlenül megbíznak. Az autokrata rendszerek tehát kimondottan >

Így fogadjuk el az autokratákat: kiskanállal

Még arra is bátorkodott utalni, hogy a parlament csak a demokratikus rendszer egyik eleme és nem >

A VMSZ SZÉGYENPÁRT

A junior pártelnök nem a magyar közösség, hanem csak a saját és pártja szűk elitjének az >

Barbárság vagy demokrácia?

„Donald Trump – írta Fukuyama - legutóbbi lépései Ukrajnával és Oroszországgal kapcsolatban letaglózóak voltak. A nyugati >

A VMSZ is engedelmesen tűrte, hogy a „puccsisták” közé sorolják

Ebben a zűrzavaros helyzetben külön figyelmet érdemel David Atlagić kormánypárti képviselő felszólalása. Kitért az 2000 október >

Egy országot elveszejteni

A megszabadulás tőle régóta elsőrendű erkölcsi és nemzeti egzisztenciális kérdés volt, a friss fejlemények fényében pedig >

1990-2009 © Napló. | Impresszum | Tartalomjegyzék | Médiaajánlat | Szerzői jogok | Kapcsolat |