2019. december 6. péntek
Ma Miklós, Csinszka, Gyopár, Gyopárka névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Tejháború Szerbiában

Hogyan mérgezi az aflatoxin Belgrád és Újvidék viszonyát?

Bódis Gábor
Bódis Gábor
Tejháború Szerbiában
(franzelano illusztrációja)

Az 1960-as brit pulykavész előtt egyáltalán nem volt ismert ez a mérgező anyag, amelyet a penészgomba termel és amely a rendkívül száraz vagy a rendkívül esős időben szaporodik. Ez a rákkeltő vegyület gabonában (is) megtalálható és így a tejben ugyancsak felbukkanhat, amennyiben penészes takarmányt eszik a jószág. Magyarországon a 2004-es „paprika-botrány” idején vált közismertté. Szerbiában meg most.

Az ügyből nem is lett volna botrány, sőt tejmizéria, ha a tartomány (Vajdaság) és a köztársaság (Szerbia) viszonya nem lenne végsőkig kiélezett. Az elmúlt néhány hónapban ugyanis nemcsak a szerb tejben mértek a megengedettnél magasabb aflatoxin mértéket, hanem szinte minden balkáni országban, sőt Németországban is. Csakhogy: másutt ez nem okozott politikai bonyodalmat, egymásnak ellentmondó pánikkeltő nyilatkozatokat és a tejtermelők sorozatos tiltakozását.

Minden úgy kezdődött, hogy valaki visszalőtt.

Még az őszi kukoricatörés után terjedt el a hír, hogy a gyenge termés mellett a penészgomba fertőzés is súlyosbítja a helyzetet. Természetesen, az illetékesek a fülük botját sem mozdították. Aztán az olasz határról visszaküldtek egy Szerbiából származó kukorica szállítmányt, mert aflatoxin B1-gyel fertőzött. A Mezőgazdasági Minisztérium azonnal nyilatkozatot adott ki, amelynek értelmében „a mi kukoricánknak” nincs semmi baja és ki tudja, hogy Horvátországban (az Olaszország felé vezető úton) mire cserélhették ki a szállítmányt.

Ekkor robbant a bomba: Goran Ješić, tartományi mezőgazdasági titkár (Vajdaságban nincsenek minisztériumok, hanem egyfajta államtitkárságok, Belgrádnak alárendelve) kijelentette, hogy a szerbiai kukorica állomány 70%-a még állati takarmánynak sem felel meg. Belgrád azonnal reagált; és a szerb állam meg a szerb tejtermelők elleni alattomos támadásnak minősítette a nyilatkozatot. Tudni kell, hogy Ješić már évek óta nem a szerb nacionalisták üdvöskéje, a kimondottan liberális Polgári Szövetségben (Građanski savez) kezdte politikai karrierjét, Inđija szerémségi város (Újvidék és Belgrád között félúton) többször megválasztott polgármestere, akinek például sikerült kizárólag a városában felléptetni a világhírű Red Hot Chili Peppers együttest 100 000 néző előtt. Most már annak a Demokrata Pártnak a vezetőségi tagja, amely a tartományban kormányoz, a köztársaságban viszont ellenzékbe kényszerült és rohamosan veszíti népszerűségét.

Még le sem csitultak a kedélyek, jött a következő hideg zuhany. A boszniai határról visszafordították a horvátországi Dukat gyár tejszállítmányát, aflatoxin-fertőzés miatt. A szerb illetékesek azonnal igyekeztek megnyugtatni a kedélyeket: Horvátországból nem importálnak tejet és a Szerbiában kapható Dukat termékek kivétel nélkül szerb tejből készülnek. A belgrádi minisztérium azt állította, hogy alig 1-2% volt a tejből fertőzött. Vizsgálatot rendelt el a már említett Goran Ješić, tartományi titkár is; és az ő eredményei egészen mást mutattak. Vagyis: a szerb tej jelentős része volt aflatoxinos.

Színre lép a másik Goran is: Knežević, egykori neves kosárlabdázó, a bánáti Nagybecskerek (Zrenjanin) polgármestere, aki a Demokrata Párt tagjaként nyert helyhatósági választásokat, majd a Tadić-féle 2008-as korrupcióellenes kampány egyetlen áldozataként több mint egy évet vizsgálati fogságban töltött. A Szerb Haladó Párt és a Szerb Szocialista Párt különös házasságából született jelenlegi szerb kormányba Knežević már diadalmasan, immár mint a haladók kádere jut be, mezőgazdasági miniszterként. Főnöke és minisztertársa az az Ivica Dačić (miniszterelnök és belügyminiszter), aki néhány évvel ezelőtt a letartóztatását rendelte el.

Knežević sajtóértekezletet hívott össze, ahol nyilvánosan felhajtott egy pohár szerb tejet, ezzel igyekezve megnyugtatni az egyre zavarodottabb közvéleményt. Az egykori sportoló show-elemekkel tarkított előadása ebben nem merült ki, hiszen még azt is felvetette: Ješićnek biztosan piszkos volt a keze, amikor a tejmintákat elemzésre küldte és ezért lettek rosszak az eredmények. A tudományos magyarázat után, Knežević megvádolta a tartományi kollégáját, hogy a Demokrata Párttal és egy Victoria Group nevű céggel alá akarja ásni a szerb tejipar tekintélyét és tevékenységüket (mármint az „összeesküvőknek) a szervezett bűnözéssel foglalkozó állami szerveknek is ki kellene vizsgálniuk.

Az összeesküvés elméletek hazájában, Szerbiában az arra hajlamosaknak nem is kellett több: majdnem spontánul (a Haladó Párt aktivistáinak szerény hozzájárulásával) Újvidéken a tartományi kormány épülete előtt, a felháborodott vajdasági tejtermelők literszámra öntötték ki a tejet az utcai csatornákba. Előtte azonban jóízűen és látványosan hörpintettek a nedűből.

Közben a köztársasági és tartományi illetékesek is várják az eredményeket Németországból és Hollandiából, mert Szerbiában már nem találtak olyan tudományos intézetet, amely pártatlanul tudna kutatni az aflatoxin után.

Még mielőtt azonban a végső ítélethirdetés megtörtént volna, egy szintén sajátságos szerb huszárvágásra került sor. A tél utolsó napján a szerb kormány átvágta a gordiuszi csomót: úgy oldotta meg a februári tejháborút, hogy az aflatoxin megengedett határértékét az eddigi kilogrammonkénti 0,05 mikrogramm helyett 0,5 mikrogrammra növelte. Az Európai Unióban a 0,05-ös határérték az általános, és évekkel ezelőtt Szerbia is azért fogadott el ilyen szabályozást, hogy tejtermékeit eladhatóvá tegye az unióban. Most viszont, úgy tűnik, az Egyesült Államokat, Brazíliát vagy Oroszországot célozzák meg, hiszen indoklásként ezeket az országokat említi a kormányhatározat (mármint, hogy ezekben az államokban szintén a lazább, a 0,5 a határérték).

A tejmizéria csak az egyik tünete a szerbiai belpolitikai válságnak, amely valószínű, hogy előrehozott választásokba torkollik. Szakértők nem tartják kizártnak, hogy erre még az ősszel sor kerül. Alig másfél évvel a legutóbbi választások után.

A Szerb Haladó Párt és ambiciózus vezetője és miniszterelnök helyettes Aleksandar Vučić le akarja fölözni azt a tényt, hogy pártja és ő maga, toronymagasan vezet a népszerűségi listákon (40%-ot is meghaladja az elfogadottságuk). Még a kormánykoalíció másik tagja, a Milošević-i párt, a miniszterelnököt adó (Ivica Dačić) szocialisták is tartják 15% körüli eredményüket. Viszont a jobb napokat látott demokraták (a mártír miniszterelnök Đinđić, a több elnöki mandátumot leszolgált Tadić, most pedig a belgrádi polgármester, Đilas pártja) már a szocialisták népszerűségi szintjére csökkent, pedig sokáig Szerbia a két párti rendszer felé haladt: haladók (jobb-közép) és demokraták (bal-közép). Ez jelenleg már nem így fest. Úgy hogy egyelőre nem aktuális az állítólag az EU által is támogatott nagykoalíció (haladók/demokraták) ötlete.

A haladók (az elnevezés senkit se ragadtasson lelkendezésre) diadalmenetének van két nagy akadálya: Belgrád és Vajdaság. ezen a két helyen még a demokraták kormányoznak. Dragan Đilas, az ellenzéki újságíróból (B92) lett üzletember Boris Tadić, választást vesztett államfőt váltotta a párt élén és helyzete, mint polgármesternek egyáltalán nem stabil. Tekintettel a képlékeny szerbiai politikai színtérre (a pártváltás nemzeti sport) Vučićék bármelyik pillanatban megfúrhatják.

Keményebb diónak tűnik Vajdaság, ahol nemcsak az autonómiával szimpatizáló szerbek, hanem a kisebbségek is szívesen szavaznak a demokratákra. Ez a kisebbségi pártoknak nem is nagyon tetszik, de ez egy másik történet. Emiatt erősödik a belgrádi igény a tartomány (elég alacsony szintű) önállóságának felszámolására. Már olyan ötleteket is hallani, hogy Vajdaság ne is legyen egy egység, hanem a helyét három régió: Bácska, Bánát és Szerémség váltsa fel.

Hogy többé soha senki se mérgezhesse a szerb tejet.

2013. március 7.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

„Vajdaságban nagyon jó a helyzet”?

A Vajdaságban a nemzeti kisebbségi jogok az ún. joghurtforradalom előtt valóban példa értékűek, európai szintűek voltak. >

Tovább

A balkanizálódástól a posztfasiszta kísértésekig

A kelet-közép-európai régió egy-két évtizeden belül balkanizálódott. Ezt a „jövőt” Szerbiában könnyebb volt felismerni, mint a >

Tovább

Fontosabb a kirakat?

A nyilvánosságnak nem kell értesülni a nemzeti kisebbségek oktatási problémáiról?  Csak arról, amit Vicsek hangoztatott, hogy >

Tovább

Két bácskai katolikus pap, aki a háború idején Horvátországban szolgált

Egyszer arra lettem figyelmes, hogy az 56-os sorszámú után a 200-valahányas engedély következett. Másnap egy újabb >

Tovább

Nem a tietekért jöttünk, hanem tiértetek! (I. rész)

Lábra se tudott állni, olyan állapotban volt. A vörösmarti egyházközség akkori vezetője, a hatvanegynéhány éves Tűr >

Tovább

„Ej, ráérünk arra még!”?

Előre lemondani a választásokon való részvételről, a megmérettetésről, amikor – a magyarországi október 13-ai választásokhoz hasonlóan >

Tovább

A statisztaszerep bevállalása

Egy végtelenül cinikus álláspont fölvázolása következik a tavasszal esedékes szerbiai választás bojkottjával kapcsolatban, politikai kiskáté formájában. >

Tovább

Kifelé a Machiavelli-fasorból

Az Orbán-rendszer büszke arra, hogy egyetlen megállapodást sem tart be, semmiféle jogi és erkölcsi szabály, se >

Tovább

A migráns

A migráns halála nem érdemel gyászt. Tizennyolcezer halott a Földközi-tenger fenekén, legalább kétszer ennyi a Szaharában, >

Tovább

Védtük Szerbiát Horvátországban…

Aki nem volt ott, az nem tudhatja, hogy milyen érzés elvágni valakinek a nyakát. Az ott >

Tovább

Bence Erika nyílt levele a Magyar Mozgalom társelnökeihez

Hogy bárki értse: a VMSZ és elnökének politikáját továbbra is elutasítom! A Magyar Nemzeti Tanács által >

Tovább

Gyűlölet és kompromisszum

A társadalom szétrombolása üzemszerűen folytatódik. Elsősorban nem az ellenzék hibája, hogy olyan, amilyen. Ami a magyarországi >

Tovább