2019. december 7. szombat
Ma Ambrus, Ambrózia névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Meggyőzés doronggal

J. Garai Béla
J. Garai Béla

„Tudjuk, hogy választások után minden párt győzelmet kiált, ez már afféle gyermekbetegsége a demokráciának, ezért nincs semmi meglepő abban, hogy így tettek a vasárnapi tartományi pótválasztások résztvevői is.“ J. Garai Béla blogjából (Vajadaság Ma):

„Ám ebben az esetben a tényleges győztesek, az országosan uralkodó fekete-vörös koalíció pártjai valóban lovon érezhetik magukat: nemcsak azt érték el a Nagybecskereken, Apatinban és Szenttamáson rendezett voksoláson, hogy az ő emberük győzött és jutott be a tartományi képviselőházba a nagy rivális demokraták jelöltjével szemben, hanem ennél sokkal többet. Előkészítették a talajt az előre hozott tartományi választásokhoz, amelyen reményeik szerint itt is kisöpörhetik a hatalomból az ellenzéki demokratákat.“ (...)

„Ünnepelnek a haladók is, Igor Mirović SNS-alelnök nem kevesebbet állít, mint azt, hogy a három városban lezajlott pótválasztásokon bebizonyosodott, hogy a vajdasági polgárok az ő pártjuk által követett politikát támogatják. Elég merész dolog három helyi voksolásból ilyen messzemenő következtetéseket levonni, de hát a haladó káderek sohasem szerénységükről voltak ismeretesek. Ezért szerinte a jelenlegi tartományi vezetést le kell váltani. Mirović úr meg van győződve róla, hogy ha májusban tartanának a választásokat, a nagy többség letaszítaná a hatalomról a mostani vezetést, amely szerintük mindenféle visszaéléseket követett el.“ (...)

„Persze, a vajdasági történésekre óhatatlanul kihatnak majd az országos események is. Már megint „történelmi döntések” előtt áll ugyanis az ország. A hétvégén válságtanácskozást tartott az államvezetés a Pristinával folytatott dialógus kapcsán. Ivica Dačić kormányfő szerint a tárgyalások elakadtak, a másik fél nem hajlandó engedményeket tenni a kompromisszum érdekében, holott Belgrád már sok mindenben engedett. Az újabban hangoztatott belgrádi követelés a koszovói szerb községek közössége, amely saját törvényhozással és végrehajtó hatalommal rendelkezne. Belgrád szerint ez a minimum, amit a szerbeknek meg kellene adni, hogy megmaradjanak szülőföldjükön. Pristina viszont attól tart, hogy egy újabb boszniai Szerb Köztársaság típusú alakulat jönne létre, és ezt semmi áron sem akarja megengedni.“

„Persze, nem annyira a koszovói nemzettársak miatt sietne Belgrád a probléma megoldásával, mint az uniós csatlakozás miatt. Ha sikerülne nyélbe ütni a megállapodást Pristinával, nyert ügy lenne a csatlakozási tárgyalások dátumának kitűzése júniusban. Ha nem, csúszhat az egész csatlakozási história. A szerb vezetés azt szeretné, ha Brüsszel és Washington nyomást gyakorolna Pristinára, hogy fogadja el az indítványt, és akkor júniusban meglesz a dátum. Ha nem segítenek neki, akkor – beavatottak szerint – úgy fogják ezt értelmezni, hogy túl nagy árat kérnek az európai csatlakozásért, és ezért inkább Kelet felé fognak fordulni. Az unió helyett az orosz és belarusz testvérek felé.

Minden rosszban van valami jó, tartja a szólás, vígasztalhatnánk magunkat ebben az esetben. Az oroszoknál legalább nem lesz gond aflatoxin. Nekik nyugodtan eladhatjuk az új szabvány szerinti tejet is, amit a kukacos nyugatiak nem hajlandók meginni.“

 

2013. március 4.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Szerpentin a Kárpátokban

Akármennyire is lehangoló ma a román politika távlattalansága, az erdélyi magyar közvélemény figyelmét ismét rá kellene >

Tovább

A szájzár és a nemzet

Az ellenzéktagadásnak nevezhető meggyőződés, amelyről azt mondtuk, hogy fertőzésként terjedt el, itthon gyakorta még azzal a >

Tovább

„Egy ilyen országban, amelynek, sajnos, nem látjuk a jövőképét”…

itt egy formálisnak is alig nevezhető kulturális autonómia létezik, ami egy (költséges) pénzelosztó és (döntő többségében) >

Tovább

Most már komolyan veszem...

Akkor talán én is megmosolyogtam volna ezt a mondatot. Most azonban komolyan kellene venni. Nem vágyni >

Tovább

„Vajdaságban nagyon jó a helyzet”?

A Vajdaságban a nemzeti kisebbségi jogok az ún. joghurtforradalom előtt valóban példa értékűek, európai szintűek voltak. >

Tovább

A balkanizálódástól a posztfasiszta kísértésekig

A kelet-közép-európai régió egy-két évtizeden belül balkanizálódott. Ezt a „jövőt” Szerbiában könnyebb volt felismerni, mint a >

Tovább

Fontosabb a kirakat?

A nyilvánosságnak nem kell értesülni a nemzeti kisebbségek oktatási problémáiról?  Csak arról, amit Vicsek hangoztatott, hogy >

Tovább

Két bácskai katolikus pap, aki a háború idején Horvátországban szolgált

Egyszer arra lettem figyelmes, hogy az 56-os sorszámú után a 200-valahányas engedély következett. Másnap egy újabb >

Tovább

Nem a tietekért jöttünk, hanem tiértetek! (I. rész)

Lábra se tudott állni, olyan állapotban volt. A vörösmarti egyházközség akkori vezetője, a hatvanegynéhány éves Tűr >

Tovább

„Ej, ráérünk arra még!”?

Előre lemondani a választásokon való részvételről, a megmérettetésről, amikor – a magyarországi október 13-ai választásokhoz hasonlóan >

Tovább

A statisztaszerep bevállalása

Egy végtelenül cinikus álláspont fölvázolása következik a tavasszal esedékes szerbiai választás bojkottjával kapcsolatban, politikai kiskáté formájában. >

Tovább

Kifelé a Machiavelli-fasorból

Az Orbán-rendszer büszke arra, hogy egyetlen megállapodást sem tart be, semmiféle jogi és erkölcsi szabály, se >

Tovább