2019. december 8. vasárnap
Ma Mária, Emőke névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

„Saját házunkban rabok a gyerekeink” – miért verik a magyarokat Szerbiában?

Bódis Gábor
Bódis Gábor
„Saját házunkban rabok a gyerekeink” – miért verik a magyarokat Szerbiában?
Temerini falfirka: A magyarokat a jég alá...

„Szerbek és magyarok is úgy látják azonban: a Vajdaság békéje megromlott, a közösségek szeparálódnak, a szerb (és magyar) nacionalisták pedig élezik a helyzetet.” Laskovity J. Ervin cikkéből (hvg.hu):

(...) „Egyértelműen magyarellenes tendenciát vél felfedezni a mostani veréshullám mögött a hvg.hu-nak nyilatkozó temerini Csorba Béla, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) körzeti szervezetének elnöke. Csorba – akit 2004-ben egy 32 centis konyhakéssel átszúrt üzenet várt a kertjében Legyilkolunk benneteket! (Zaklaćemo vas) felirattal – nem tartja kizártnak, hogy az utóbbi időben alakuló, második világháborús és azt követő sebeket lezárni igyekvő szerb-magyar megbékélési folyamatok bántják bizonyos extrém, fasisztoid csoportok szemét, és ebbe próbálnak ily módon belerondítani.”

„Vitatkozik álláspontjával Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és egyben a tartományi parlament elnöke. A hvg.hu-nak nyilatkozó Pásztor nem tartja valószínűnek, hogy "az eseményekben szereplő személyek egyáltalán tudnak a megbékélésről, és tudnak a 40-es évek történelméről". Mint mondja: "ezek olyan alultájékozott, alulművelt, a politikai és a szociológiai paletta peremén mozgó egyének, akik egészen biztos, hogy ennek a történetnek nem részesei".” (...)

„Vajdaságban a nemzetek közötti incidensek szimbólumává vált az elmúlt évtizedekben. E mögött több okot is emlegetni szoktak. Egyrészt itt volt az egyik legerőteljesebb a 90-еs évek óta a háború sújtotta területekről érkezett szerb menekülthullám, másrészt a Szegedtől mintegy 100 kilométerre délre lévő város a legdélibb helyiség, ahol még tömbben élnek a magyarok, így egyfajta ütközőpontnak számít a szerbek és a magyarok között. A már idézett Csorba egy harmadik okot is megjegyez, mondván, ők minden nemzetek közötti incidensre felhívták a figyelmet, míg Óbecsén vagy Szabadkán gyakran a szőnyeg alá söpörték az ilyen ügyeket a helyi vezetők.” (...)

„A hvg.hu próbálta megszólaltatni az érintett települések polgármestereit is. Vladislav Capik temerini polgármester, miután közöltük vele az interjú témáját, kérte, hogy később hívjuk vissza, majd többé nem vette fel a telefont. Modest Dulić szabadkai polgármester írásban kérte a kérdéseket, de mostanáig nem kaptunk feleletet. Vuk Radojević óbecsei polgármestert pedig betegsége miatt nem tudtuk elérni. A vajdasági kormánynál is érdeklődtünk, de az interjú témájának közlése után szintén nem érkezett a megígért visszahívás. Végül a Vajdasági Újságírók Független Egyesületének elnökét, Dinko Gruhonjićot kértük meg, mondja el szerb szemszögből hogyan látja a vajdasági magyarok ellen elkövetett atrocitásoknak melyek lehetnek a kiváltó okai.”

„Az állandó koszovói probléma nem független a vajdasági helyzettől – nyilatkozta a hvg.hu-nak Dinko Gruhonjić, rámutatva arra, hogy minél inkább veszti el Szerbia Koszovót, annál inkább jelentkeznek a Vajdaságban a nemzetek közötti feszültségek. Szerinte viszont ugyanilyen ok, hogy a szerb nacionalista csoportok mellett, léteznek magyar nacionalista csoportok is, mint a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, amelyek állandó harcban állnak egymással. Ezt a legjobban Temerinben lehet látni, amely település lakmuszpapírja a nemzetek közötti viszonyoknak Vajdaságban – hívja fel a figyelmet. Szerinte mélyen megromlottak a vajdasági etnikumok közötti viszonyok, amikor a 90-еs évektől kezdve megváltozott a demográfiai arány, a különböző nemzetiségek szeparálódnak egymástól, külön kávézókba járnak, Temerinben például már általános iskolába is teljesen külön járnak a szerbek és a magyarok, így nincs lehetőségük megismerni egymást.”

2013. február 28.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Szerpentin a Kárpátokban

Akármennyire is lehangoló ma a román politika távlattalansága, az erdélyi magyar közvélemény figyelmét ismét rá kellene >

Tovább

A szájzár és a nemzet

Az ellenzéktagadásnak nevezhető meggyőződés, amelyről azt mondtuk, hogy fertőzésként terjedt el, itthon gyakorta még azzal a >

Tovább

„Egy ilyen országban, amelynek, sajnos, nem látjuk a jövőképét”…

itt egy formálisnak is alig nevezhető kulturális autonómia létezik, ami egy (költséges) pénzelosztó és (döntő többségében) >

Tovább

Most már komolyan veszem...

Akkor talán én is megmosolyogtam volna ezt a mondatot. Most azonban komolyan kellene venni. Nem vágyni >

Tovább

„Vajdaságban nagyon jó a helyzet”?

A Vajdaságban a nemzeti kisebbségi jogok az ún. joghurtforradalom előtt valóban példa értékűek, európai szintűek voltak. >

Tovább

A balkanizálódástól a posztfasiszta kísértésekig

A kelet-közép-európai régió egy-két évtizeden belül balkanizálódott. Ezt a „jövőt” Szerbiában könnyebb volt felismerni, mint a >

Tovább

Fontosabb a kirakat?

A nyilvánosságnak nem kell értesülni a nemzeti kisebbségek oktatási problémáiról?  Csak arról, amit Vicsek hangoztatott, hogy >

Tovább

Két bácskai katolikus pap, aki a háború idején Horvátországban szolgált

Egyszer arra lettem figyelmes, hogy az 56-os sorszámú után a 200-valahányas engedély következett. Másnap egy újabb >

Tovább

Nem a tietekért jöttünk, hanem tiértetek! (I. rész)

Lábra se tudott állni, olyan állapotban volt. A vörösmarti egyházközség akkori vezetője, a hatvanegynéhány éves Tűr >

Tovább

„Ej, ráérünk arra még!”?

Előre lemondani a választásokon való részvételről, a megmérettetésről, amikor – a magyarországi október 13-ai választásokhoz hasonlóan >

Tovább

A statisztaszerep bevállalása

Egy végtelenül cinikus álláspont fölvázolása következik a tavasszal esedékes szerbiai választás bojkottjával kapcsolatban, politikai kiskáté formájában. >

Tovább

Kifelé a Machiavelli-fasorból

Az Orbán-rendszer büszke arra, hogy egyetlen megállapodást sem tart be, semmiféle jogi és erkölcsi szabály, se >

Tovább