2019. október 19. szombat
Ma Nándor, János, Pál névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Zašto ćute vojvođanski intelektualci?

Bódis Gábor
Bódis Gábor
Zašto ćute vojvođanski intelektualci?
Születésnapi üdvözlet a székvárosnak Péterváradról

Miért hallgatanak a vajdasági értelmiségiek? Igor Besermenji cikkéből idézünk az Autonomijáról:

„Novosadske ulice oblepljene plakatima nisu ništa novo. Bilo je plakata u prošlosti i to u mnogo većem broju, a neki od njih poput onog „Gotov je” bili su uvod u novo političko poglavlje Srbije, ono koje je trebalo da nas odvede daleko od tih mračnih devedesetih i daleko od onog što je i danas naša realnost. Njega odavno više nema, ali nije to bio primarni cilj demokratske revolucije, niti bilo čiji nesrećni svršetak, već baš suprotno – ti dani, mislili smo, značiće početak jednog puta ka sreći i obnovi, sa kojeg nikada nećemo skrenuti.”

„Skrenuli smo i to ne na jednoj već na stotinu krivina i negde usput se izgubili i otišli toliko daleko da se sada više i ne sećamo odakle smo krenuli i kako je sve počelo. Istoričari i još poneki kažu da se društvo koje zaboravlja svoju tradiciju i korene, kreće ka svom nestanku. Ja kažem da društvo koje zaboravlja na greške kojima je uništavalo živote nekoliko generacija svojih građana i građana drugih društava, nikada ne može krenuti putem svoje obnove. Zbog toga me je u prethodnih nekoliko dana obradovao susret sa još ponekim idealistima koji žive u našem lepom gradu, njihove reči, optimizam i osmeh, uprkos haosu i mulju u kojem Novi Sad tapka ovih dana, razoružan pred naletima bezobrazluka onih koji su na bezobrazluk sebi dali pravo, krijući ga pod maskom političke svakodnevice. I dalje potpuno razočaran mlakim otporom provojvođanske političke elite, na internetu i društvenim mrežama pronalazim znatno svrsishodnija reagovanja na ugnjetavanje Vojvodine i njenog glavnog grada, i to među tekstovima onih koji su silom odgurnuti na margine društva ili onih koji su iz straha, umora ili nekog trećeg razloga, sami izabrali da budu na margini.”

„Kada već pominjem one koji su sami izabrali da budu na margini, a tu mislim na brojne mislioce, politikologe, istoričare, ekonomiste, sociologe, književnike i ostale, najjednostavnije rečeno, pametne Vojvođane, tu takođe moram izraziti svoje nezadovoljstvo činjenicom da su u nekom trenutku jednostavno posustali, odustali i postali nevidljivi za većinu Vojvođana.” (...)

„Ali, pitam ih, šta sada? Zar ne vidite da su ovi lakrdijaši glasniji? Mediji željni senzacija daju im prostor da iskazuju svoje stavove u najgledanijim emisijama i najboljim terminima. Kao neko ko je takođe bio autor i voditelj jedne emisije informativno-političkog sadržaja, mogu da razumem novinara koji želi da njegova emisija bude najgledanija i da se o njoj danima priča, a ekstremisti će to iskoristiti za maksimizaciju promocije svojih suludih ideja. Zbog toga se nadam da će i ova naša, vojvođanska elita, shvatiti da postoje ideje oko kojih se možemo složiti, razgovori koje možemo voditi i planovi koje možemo napraviti, zajedno. Neka jednom partijska knjižica, sukobi stari 15 godina i priče sa tarabe ostanu iza svih nas. Kako mislite da moja generacija, momci i devojke u dvadesetim godinama sa tek završenim fakultetima, nastave tamo gde ste vi stali (silom ili zato što ste tako izabrali), ukoliko niste prisutni i ne možete svoje ideje i iskustva da podelite sa nama? Kome da se obratimo? Kako da nastavimo, ukoliko vi, stari i iskusni Vojvođani, smatrate da ste kapitulirali pred nekulturom i politikantstvom? Novi Sad i Vojvodina vas trebaju. Imajte to na umu pre nego što sledeći put pogrešno procenite da vaše prisustvo više nikom ne znači. Nije tako.”

2013. február 3.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Csorbultak az anyanyelvi tájékoztatási jogok!

Hogyan lehetséges, hogy olyan községben, mint a zombori, nagybecskereki, nagykikindai, vagy Muzslya, a Közép-Bánság legnagyobb magyar >

Tovább

Zárt és nyitott identitás

Ezekről a próbatételekről akartam esszét írni, miközben ösztönösen éreztem, hogy rángatnak ide-oda, egyik oldalon a kozmopolita >

Tovább

„A múlt mérge bűzlik körülöttünk”

Sosem a pesti páholyok „anyásai” előtti eskütétellel bizonyítottam a magyarságomat. Nem „magunk között” kell bizonyítani, hanem >

Tovább

Paskó atya madárbélből jósolt, avagy szavazz a Fideszre

Ami hiányzik Paskó szentbeszédéből, az már csak a hazaárulózás. De így is épp eléggé kizárólagos: aki >

Tovább

A szerb kormány növeli az elköltözést?!

Az létszámstop folyamatos hosszabbításának egyenes következménye az elköltözés, a külföldre vándorlás. Munkahely, vagyis jövedelemforrás hiányában az >

Tovább

„Érvényesülnek vagy csorbulnak a kisebbségi jogok?”[1]

Annak, hogy egy magyar jelentéstevőt választott az EP bizottsága, még örülni is lehetne. Kovács helyzetét – >

Tovább

Tisztelet a magyar népnek

Doktrinális értelemben nem szigorú tisztasággal, egyértelműen, bár passzívan, de a magyar nép nemet mondott a fasizmusra >

Tovább

Joghátrány lett a magyar nyelv- és írás hivatalos használata!

A Magyar Nemzeti Tanács Nyelvhasználati Biztosságának nem csak Józsa László beadványával kapcsolatban kellene állást foglalnia, hanem >

Tovább

Mindenki önökre fog szavazni!

Köszönjük a gáláns segítséget, köszönjük, hogy kapzsivá válhatunk, köszönjük, hogy jól megfizetik a szavazatainkat, köszönjük, hogy >

Tovább

„Messze nem olyan még, amilyet szeretnénk…”

Szerbiának, tehát, ahhoz, hogy az EU tagja legyen, maradéktalanul teljesíteni kell a csatlakozási feltételeket, ideértve a >

Tovább

Handke Nobel-díjának margójára, avagy Milošević emlékére

De valami gyanússá vált nekem Handke kapcsán. Mert nem ő volt az első őrült, aki áhítozott >

Tovább

Csökkent a nemzeti- és etnikai alapú megkülönböztetés?

A köztársasági biztos a nemzeti valamint az etnikai származás alapján történt megkülönböztetések számának „csökkenéséből” azt a >

Tovább