2020. szeptember 19. szombat
Ma Vilhelmina, Januáriusz, Dorián névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Fides na strani otvorenog rasizma

Mađarska vladajuća stranka je odbranila publicistu, koji je Rome nazvao životinjama

Bódis Gábor
Bódis Gábor
Fides na strani otvorenog rasizma
(Sha-X-doW illusztrációja)

Žolt Bajer, nosilac partijske knjižice broj 5, bliski prijatelj premijera Viktora Orbana je 5. januara u listu Mađar Hirlap (dnevnik u vlasništvu Gabora Seleša, tajkuna bliskog Fidesu) u svojoj redovnoj rubrici uporedio je Cigane sa životinjama i dodao da je značajan deo Roma ubija kada im se ne sviđa nešto. “Životinje neka ne postoje. Nikako. To treba rešiti i to odmah i na bilo koji način.“

Povod za ovaj pismeni ispad je bio incident prilikom kojeg je napadač nožem napao i ranio jednog rvača lokalnog kluba Sigethalom. Obojica su romskog porekla.

Odmah posle pojavljivanja komentara Bajera, koji je poznat po oštrom jeziku i po antisemitskim i rasističkim stavovima, vodeći ljudi u Fidesu (ali ne i sam premijer!) su izneli stav da je publicista upotrebio preoštar i neprihvatljiv stil. Mada, dodali su, razumeju ogorčenje u javnosti, koje izazivaju takvi zločini. U međuvremenu se dogodio još jedan, u Ozdu, gde su dvojica braća staraca nemilosrdno prebijena, tako da je jedan i preminuo od zadobijenih rana. Osumnjičeni su i u ovom slučaju Romi.

U vrh prvobitnih reakcija iz vlade spada i stav potpredsednika Tibora Navračića, koji je on izneo učestvujući u kultnoj emisiji Direktan govor, jedine opozicijske televizije ATV. On se naime složio se sa zahtevom opozicije da Bajer treba da bude isključen iz stranke. Prenaglio je.

Kao što su prenaglili i vlasnik lista i glavni urednik, koji su se odmah nakon članka ogradili od komentatora.

Jer stav Fidesa se naglo promenio. Izvor dobro obaveštenog sajta hvg.hu (oni su srušili bivšeg predsednika, Pala Šmita, pružajući dokaze da je njegov “doktorat“ običan plagijat) iz vladajuće stranke tvrdi da je preokret nastao nakon toga što su se u Fidesu upoznali sa internim ispitivanjem javnog mnenja, prema kojem je većina građana ogorčena zbog najnovijih zločina i traži od države da učini nešto. Kulminacija ovog stava je izražen u formi natpisa, koji se pojavio krupnim slovima na zgradi Fidesa, gde su neke opozicijske stranke održale protestni skup, usuđujući rasizam. a natpis je glasio: “Nemojte stati na stanu ubica! Nemojte slušati Rona Verbera!“ Ova poslednja rečenica zahteva objašnjenje. Ron Verber je izraelsko-američki državljanin, ekspert za izborne kampanje, koj već drugi put angažovan od strane opozicijske socijalističke stranke. Prema analitičarima odgovor Fidesa na situaciju nastalu nakon rasističkih tvrdnji svog publiciste je komunikacijski kontranapad, koji sugeriše da opozicija (izuzev ekstremne desnice, Jobik koja sve vreme daje podršku Bajeru) brani kriminal i da im pomaže stranac i Jevrejin(!), koji “seje mržnju na ulicama“ (najnoviji stav portparolke stranke). Ovaj potonji stav je valjda toliko očigledan, da ni ne treba dokazati.

Dobro ilustruje promenu raspoloženja i online izdanje već pomenutog lista Mađar Hirlap. Nestao je zajednički stav vlasnika i glavnog urednika, kojim su se ogradili od Bajera i pojavio se novi. Sada ova dvojica već odbacuju “najnoviji lov na veštice postkomunista“ i pozivaju čitaoce da pruže podršku Bajeru i “nacionalnoj vladi koja radi svoj posao“.

Ponovo se oglasio i Žolt Bajer, koji je napisao da nije hteo likvidirati Rome, nego je samo želeo da izaziva pažnju javnosti. Svojim kritičarima je poručio da ga napadaju jer preko njega hoće da likvidiraju njegovu stranku.

Poučen takvim razvojem događaja i vicepremijer Navračić je promenio mišljenje i izjavio da je drugim člankom Bajer stavio stvari na svoja mesta.

U međuvremenu pored više članaka u svetskoj štampi, oglasili su se i predstavnici Evropske unije. “Bila sam zaprepašćena zbog reči Žolta Bajera o romskoj zajednici. Ovo ne bih nazvala slobodom štampe“ – napisala je u svojoj Tviter poruci Neli Kres, komisarka za medije EU.

Više organizacija, među njima i jedna romska je podnela krivičnu prijavu protiv Bajera, međutim tužilaštvo je glatko odbacilo ove zahteve.

Pre toga je isto tužilaštvo odbilo da se bavi govorom jednog poslanika ekstremne desnice Martona Đenđešija, koji je u parlamentu zahtevao da se napravi spisak Jevreja, članova vlade i parlamenta.

Prema svemu sudeći u Mađarskoj je počela predizborna kampanja za izbore, koji bi trebali da budu održani 2014.

2013. január 17.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Javasasszonyok és politológusok

A szerb kormány szerint Vučić történelmi jelentőségű győzelmet aratott. Mások szerint úgy ült a fotelén gőgösen >

Tovább

Kettős nyomás alatt

Nem kell azonban szem elől téveszteni a tényt, hogy Szerbiában a médiák új tulajdonosai a hatalmi >

Tovább

Örömünnep Szerbiában

Nem irigylem a szerbiai politikusokat sem. Hogyan lehet kormányozni egy nemzetet, amelynek lelkében ilyen mély ellentmondások >

Tovább

Konformizmus-vita

Nos, a vereség lehelete már ekkor érződött, ám a folyóiratot, amelynek indulása 1968 előszelét is jelezte, >

Tovább

Örök hála Bosnyák Istvánnak

Magától értetődő volt minden egyes mondata. Most azonban arra gondolok, hogy a lehetetlenre vállalkozott. Csak abban >

Tovább

Szaxofon

A szomszéd, a gimnázium igazgatója, Uroš bácsi szóvá is tette édesapámnak, hogy „eladtuk a kutyánkat, hogy >

Tovább

Alternatíva nélküli kor

Hobsbawm szerint az a veszély fenyeget bennünket, hogy felülkerekednek „a jobboldali, demagóg, idegengyűlölő, nacionalista rendszerek, amelyek >

Tovább

Bret Easton Ellis: “a beszari nemzedék”

A kapitalista rendszerben érvényesülő kapitalista értelmiségi elitet nem kínozza a lelkiismeret. Úgy látszik azonban, hogy a >

Tovább

Laudáció Márti néni tiszteletére

Végülis kettejükben (a megjelenésükön kívül) abszolút van valami közös: mindketten csak hiszik magukat valaminek: egyik főszerkesztőnek, >

Tovább

Mozaik vagy periféria?

A kisebbségi kultúra és közélet lélegeztetőgéppel Budapestre van csatolna, a közösség egyre inkább szigetszerűen működik. A >

Tovább

A Nyugat és Takaró Mihály

Tehát ha azt halljuk: „zsidó, zsidó”, úgy értsük: „amit az elégedetlen magyar gondol” („Protestáló hit s >

Tovább

A szocialista irodalompolitika váratlan dicsérete

A paradoxon abban rejlik, hogy a kitüntetettek közül kerülnek ki a múlt dicséretes példái, ugyanis ez >

Tovább