2019. december 16. hétfő
Ma Etelka, Aletta, Adelaida névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Az önmagával ünnepeltetett halott

Bódis Gábor
Bódis Gábor
Az önmagával ünnepeltetett halott

„A címben konkrétan a Duna Televízióról van szó. Fejfát kellett volna állítani az emlékére, amelyre az van felírva: Élt 18 évet.” Pálfy G. István a nol.hu-n megjelent cikkéből idézünk.

„Most mégis a huszadik évében járó televíziót ünnepelték a régi Dunára emlékeztető arcok fel-felbukkantásával. Mintha élne, úgy próbálták ünnepeltetni a holtat. De még a színjáték szerint sem húsz évet ünnepeltettek a kitalálók, hanem a valódi tizennyolcból csak tizenkettőt, mert az utolsó hat évet szinte nyomtalanul kitörölték a Duna Televízió történetéből. Pedig a műsor soha annyi elismerést és díjat, főképp nemzetközit, nem kapott, mint akkor.”…

„És nemcsak az akkori elnököt radírozták ki – Cselényi Lászlót –, akit meg sem hívtak számos kitűnő szakembert, akár olyat is, aki tizenkét éven át volt főszerkesztő. A célirányos felejtés uralta a dicsőségtábla összeállítását – vissza egészen az alapításig. Az alapítók is hiányosan voltak jelen. Mások mellett például az épp akkor Magyar Örökség-díjjal kitüntetett Zelnik Józsefen vagy a más érdemű Kőhalmi Ferencen kívül hiányzott a működés szervezését vállaló gazdasági főember – Szekeres László –, aki kezdte ezt a tizennyolc éves történetet, és akivel befejeztették 2010-ben. Az alapító képernyősök közül többen otthon nézhették sírva magukat az emlékező összeállítások sokaságában, mert vagy már 2010–11-ben, vagy csak a pápai áldásra buzgón hivatkozó ünnepség előtti hetekben-hónapokban rúgták ki őket abból az új szervezetből (MTVA), amelynek semmi köze nincs az eredeti Duna Televízióhoz. Normális világban ez némi forgómozgást válthatott volna ki a koporsóban.”…

„Történelmet hazudni nem lehet” – mondta egykor a Duna Televízióban Sütő András. Mostanra ez a szigor már igényként sem létezik. Hiszen nem kell méltón emlékezni Antall József miniszterelnöki alapító szerepére, vagy arra, hogy a székházat, amelyből 2010 után száműzték a Dunát, az állam Boros Péter révén adta át örök tulajdonba. Azt sem kell nyilvánosan megmondani, hogy a kísértetházzá tett épületben most ki tart fenn médiavállalkozást magánhaszonra. Nem kell emlékezni rá, hogy az ádáz Duna-gyűlölőkkel szemben Horn Gyula védte meg az intézményt. Említeni sem kell a ’96-os médiatörvényt, amely olyan kuratóriumot rendelt a Duna Televízió felügyeletére, amelynek tagjai döntő többségükben pártállásuktól függetlenül szálltak szembe a meg-megújuló felszámolási kísérletekkel. A Fidesz 1992-ben tiltakozott a Duna Televízió alapítása ellen, s 2010-ben a kétharmados parlamenti többség birtokában bedarálta egy kétes „közszolgálati” zúzalékba. Útban volt a védelmező kuratórium is. Így tehát most mindössze négy évet ünnepeltek, ugyanis ez az emlékezetből kiradírozott kuratórium 1996-tól 2010-ig a Duna bástyája volt. Ha kiradírozzák, marad ünneplésre a ’92 és ’96 közötti idő.”

2013. január 11.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

„Idegen”, „másik nyelv” lett a magyar!?

A magyar nyelv használata a közigazgatásban most már nem csak joghátrányt okoz az itteni magyaroknak, de >

Tovább

Néhány szó a magyar parlamentről

De ha a polgári állam a saját alkotmányos formáihoz se ragaszkodik, akkor nem érvényes a magyar >

Tovább

Bőnyi rendőrgyilkos?

A fölfegyverzett és elszánt, nyílt fasizmus – amelyet érzelmileg és „szellemileg” ma is fűt a szélsőjobboldali >

Tovább

Lesz-e Vajdaságban intézményes kisebbségkutatás?

Amennyiben egyáltalán megalakul egy ilyen intézet, nem lenne elfogadható – de az emberi valamint a nemzeti >

Tovább

A színház az új CEU

Így tehát az ilyen harcokban nem az a tét, hogy jön a konzervatív váltás, hanem hogy >

Tovább

Einstand. Avagy a Viktor utcai fiúk

A cím maradhat? A címmel nincs semmi baj. Ennél jobb címet mi sem találhattunk volna. A >

Tovább

Mengyán: A Magyar Szó és a Hét Nap „mélyrepülésben van”

Tanulmányozni kellene, hogy a közpénzek iránti ilyen – felelőtlennek is nevezhető – viszonyulásban (meg)vannak-e a gazdasági >

Tovább

Szerpentin a Kárpátokban

Akármennyire is lehangoló ma a román politika távlattalansága, az erdélyi magyar közvélemény figyelmét ismét rá kellene >

Tovább

A szájzár és a nemzet

Az ellenzéktagadásnak nevezhető meggyőződés, amelyről azt mondtuk, hogy fertőzésként terjedt el, itthon gyakorta még azzal a >

Tovább

„Egy ilyen országban, amelynek, sajnos, nem látjuk a jövőképét”…

itt egy formálisnak is alig nevezhető kulturális autonómia létezik, ami egy (költséges) pénzelosztó és (döntő többségében) >

Tovább

Most már komolyan veszem...

Akkor talán én is megmosolyogtam volna ezt a mondatot. Most azonban komolyan kellene venni. Nem vágyni >

Tovább

„Vajdaságban nagyon jó a helyzet”?

A Vajdaságban a nemzeti kisebbségi jogok az ún. joghurtforradalom előtt valóban példa értékűek, európai szintűek voltak. >

Tovább