2020. január 20. hétfő
Ma Fábián, Sebestyén névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Napi ajánló

Urunk, Navracsics

Szerbhorváth György
Szerbhorváth György
Urunk, Navracsics
Navracsics Tibor (forrás: nolhu)

Navracsics tiszteletre méltóbb volt kezdetben, mint társai, de ma már ő sem tudja, hol él.

A múlt hét egyik vezető híre az volt, hogy Esterházy Péter megszopatta a Kossuth Rádiót. Külföldi újságok is hozták, hogy cenzorok működnek e ma kocsmai szintre züllött akármiben. Pedig két mondat kivágása jobb helyeken szimpla szerkesztésnek minősül (rosszabb helyeken beleírnak az ember szövegébe…), de ez már egy ilyen ország és média lett.

Sőt, még olyanabb. Fogadni merek, hogy miután az MTVA-ban felmondtak/kirúgták (? – még nem tudjuk, mi a szitu) D. Tóth Krisztinát, aki az m1-n futó, amúgy kettes alá minősíthető talk show-t vezette, nemsokára a rendszer áldozataként fut majd újabb jó köröket, és az ellenzék keblére öleli. Mert ugye eddig a rendszert belülről bomlasztotta – a minap csak belenéztem az egyik adás ismétlésébe, éppen az afrodiziákumokról beszélgetett Soma Mamagésával. Hát igen, ráférnek azok a NER embereire, mintha csökkenne a potenciáljuk, bár még mindig elég nagy izék.

De a magyar közmédiában dolgozókat sokkal inkább jellemzi a kishitű szolgalelkűség, mint az gondolnánk. És ez nem az MTVA rendszere óta van. Amíg ott dolgoztam, jól láthattam, hogy amikor a régi vezetőség távozott, az új meg még meg sem érkezett, a hírműsorokban gyorsan változások történtek, az addigi kiegyensúlyozott tájékoztatás megszűnt, és a kormányzat és a kormánypártok aránya a hírműsorokban 90 százalékos lett! A Jobbik szinte jelen sem volt (gondoljunk amúgy róluk oly sok rosszat is). Vagyis a szerkesztők eleve átálltak, biztos, ami biztos alapon, aztán repültek. Jómagam elemzőként, kutatóként dolgoztam még egy kis ideig, bár nagyon nem kellett semmit sem csinálnom: a vezetők világosan megmondták, mi kéne, hogy egy kutatás eredménye legyen.

A Vasárnapi Újság c. rádióműsor azonban töretlenül ugyanolyan, értsd: szakmailag értelmezhetetlen. Hisz az újságíró alákérdez, talpnyal, mint az örök Molnár Pál, aki minden rendszerben valahogy érintetlen marad. Íme, vasárnap Navracsics Tibor volt a vendég, az interjút egy hölgy készítette, a felvétel elején nem derült ki, ki ő, mindegy is. Az a fő, hogy így kezdi: „Köszöntöm miniszterelnök-helyettes uramat!” Te jó Isten, „uramat”, mondja, már csak a „teremtőm” hiányzott (az biztosan OV). Navracsics nem tiltakozott, vagy ha igen, azt kivágták, mint Esterházy két mondatát, nem tudjuk, mert mindez nem szerepel az MTI közleményében, viszont megtudjuk „urunk”-tól, hogy jól vette az akadályokat az új járási rendszer. (Hát nem tudom, pénteken jártam a 8. kerületi okmányirodában, a portás világosította fel a csodálkozó embereket, hogy ez itten már járási iroda, önkormányzati dolgaikat intézzék máshol.)

De nem is azzal akarok én vitatkozni, hogy jó vagy rossz lesz-e a rendszer, vagyok én egy önkormányzati szakember? Nem. De Navracsicsnak annak kéne lennie, és a lényegről beszélnie. Ehhez képest miről fecsegnek, s mit emel ki az MTI is? Hogy „uram” szerint "sokan hátrányként szokták megfogalmazni, hogy ha túl kedvesek vagyunk az ügyfelekhez, akkor odaszoknak, és akkor is ott lesznek, ha nincs semmilyen elintéznivalójuk". De szerinte ez rendben lenne, mert „ha valaki társaságra vágyik, bármilyen abszurdnak tűnik is a feltételezés, hadd menjen" az adófizetők pénzéből fenntartott hivatalba. Mert ez az bizonyítja, bízunk az államban (kormányunkban és pártunkban dettó, teszem hozzá én).

És ez az igazán rémisztő, hogy a kormányfő helyettese ilyen baromságokat képes mondani a közrádióban. Mert így s ennyit tud a világról. Pontosabban nem tud. Neki nyilván nem kell okmányirodába járnia, hivatalba. Ahová nem azért nem szeretünk járni, mert leszarjuk az államot (bár ebben is van valami), hanem mert várakozni kell, télen hőség van és leizzadunk, nyáron megfagyunk a légkonditól és megfázunk, és ami a leglényegesebb: időt vesztünk (szabadnapot kell kivenni) és minden pénzbe kerül (ez utóbbi még érthető is). Navracsics élet- és társadalomismerete azonban odáig fejlődött – mondom, tiszteletreméltóbb volt ő egykor, nem hülye, és alighanem jobb, mint a kormány többi tagja, mint a főnöke, bár ez nem túl nehéz feladat -, hogy azt látja: diskurálni jár a nép a hivatalba! Lelki tanácsadásra, pletykálni, vagy épp besúgni. Netán csak nézelődni, támasztani az írásra szolgáló polcot, akár a söntést. Már csak a kisfröccs hiányzik. (A hagyomány szerint az emberek, főleg a magányos emberek, nyugdíjasok az orvoshoz járnak el csak úgy, beszélgetni – anno ez volt a vizitdíj bevezetésének egyik kisebbik oka. A k.helyettes talán ezzel keverte össze.)

De mégis, magam is példával szolgálhatok, akár igaza is lehet Navracsicsnak. Nemrég a szerb jogsimat magyarosítottam, és az okmányirodán egy kolléganője megkérdezte az ügyintéző hölgyet, mit fog ebédelni? Májas kenyeret, mondta. Tegnap én is azt ettem, de mára már elfogyott végre! – így amaz. Végül jómagam is bekapcsolódtam a diskurzusba, ti. hogy a májas is unalmassá tud válni, némelyike nem is jó. Bezzeg a régi idők, mondtam már én, a nagyapám májasa, frissen, fokhagymásan, az volt az igaza. Korán keltünk, disznót vágtunk, de a májas volt az utolsó, elég macerás, ám megérte.

Így trécseltünk, s igaz, ami igaz, a papirológia is haladt.

2013. január 6.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A szuperkapitalizmus kora

Én azonban csak gyors feledésre ítélt mostohafia lehetek, a magyar nemzetállamnak is, meg a szerbnek is. >

Tovább

Gombos a „megszállás” idején

Amikor megjöttek egy-egy rabló hadjáratról, mutogatták egymásnak a megszerzett zsákmányt. Marékszámra volt náluk arany ékszer, de >

Tovább

A hatalmon maradás kísértései

Ha a módosítások nyomán jelentősen csökkenne az elnöki jogkör, annak az is lehet az oka, hogy >

Tovább

Milyen támogatást élvez a szerb csatlós párt?

A VMSZ – amióta Pásztor István az elnöke – magyar pártként és érdekvédelmi szervezetként megszűnt létezni. >

Tovább

Eldöntöttem, hogy maradok

Decemberben két díjjal is elismerte a hazai irodalmi élet a Kossuth-díjas Végel László vajdasági író eddigi >

Tovább

Vallásháború Montenegróban

A füst amúgy már átszállt Belgrádba is, a tüntetők tűzijáték-rakétákkal lőttek célba a montenegrói nagykövetség zászlajára. >

Tovább

Hajnalban jönnek érted…

„Kilátástalannak látom (a helyzetet Csókán), itt már mindennek vége van, a fiatalok külföldre mentek. Azt mondja >

Tovább

Ez már úgyis történelem – és egy rossz emlék

Egy nevét nem vállaló dél-bácskai férfi pedig azt mondta nekem: Az akkori történésekről nem szívesen beszélek, >

Tovább

Szélerőművek a debelyacsai határban

A bánáti Torontálvásárhely közelében már felépültek a szélgenerátorok. A falu keleti határában szeptember folyamán kezdte meg >

Tovább

Az új aszkézis

A radikális fiatalság néma borzongással és megbotránkozással fordul el mindentől, ami kommersz (különösen, ha kompetitív), ami >

Tovább

Roger Scruton halálára

Reakcióssága egyre banálisabb lett, nagy híve lett a rókavadászatnak (amelynek során a kutyák széttépik a lovasok >

Tovább

Pirruszi győzelmek

A kétnyelvűség terei zsugorodnak. A magyarok lélekszáma százalékokban kifejezve rohamosan csökken, ami azt jelenti, hogy esetükben >

Tovább