2019. szeptember 17. kedd
Ma Zsófia, Róbert névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Az egyetem értelme

Bódis Gábor
Bódis Gábor
Az egyetem értelme
(ELTE, Budapest)

Az Erdélyből áttelepült és sűrűn hazajáró költő úgy örült, mint egy gyerek, amikor elmesélte, hogy a kolozsvári és marosvásárhelyi diákok szimpátiatüntetésen álltak ki a magyarországi társaik mellett – írja Széky János a Paraméteren:

„A Sapientia lényegében az erdélyi elit Tőkés Lászlóhoz húzó törpe minoritásának intézménye; ezt a csoportot a Fidesz – a Duray–Tőkés-szabály jegyében – akár kormányon, akár ellenzéken minden méltányosságon és józan belátáson túl támogatja, kockáztatva még azt is, hogy a romániai magyarságnak nem lesz parlamenti képviselete. (Hiába minden nagyhangú önreklám, a budapesti vezetőség huszonhárom éves tanulóidő és lassan hét év kormányzati tapasztalat után nemzetpolitikai ügyekben ugyanolyan reménytelenül amatőr, mint a külpolitikában vagy a gazdaságban.) A külhoni magyar egyetemek létrehozása az egyik olyan ügy, amelyben a realizmus érzékenységet sért. Akár a Selye alapításakor, itt is elkerülték a kérdést: ha a magyar közösség humán és szakértelmiségének megerősítése a tét, akkor a képzés nagy részét miért ne végezhetnék ugyanígy vagy jobban a már meglévő magyarországi egyetemek? Vagy hogy a magyarul elsajátított szaknyelvnek mennyi haszna van a többségi nyelv közegében. Magyarán: nincs elég diák és nincs elég (kellő tudású) helyi oktató.”…

„A hallgatókról azonban lepereg az ideológia. Az egyetem alapításának annyi értelme biztosan volt, hogy normális, értelmes magyar fiatalok kerültek egy csapatba. S azért tudták „megmenteni a mundér becsületét”, mert a tudatos életüket egy liberális demokráciában élték le. Rossz minőségűben, de a legrosszabb demokrácia is jobb, mint a legpuhább diktatúra, hát még a kemény, Ceaușescu-szabású. Nincs olyan „magasabb szempont”, mint az idősebb nemzedékeknél, amely meggátolná, hogy lássák a mostani magyar kormány végletes otrombaságát és amatőrségét. Ugyanez elmondható bámulatosan sikeres budapesti társaikról is.”…

2012. december 23.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Szerelmünk volt és mostohánk lett

Többször is találkoztam Konráddal, hol Berlinben hol Budapesten, de nem került szóba Közép-Európa. Az utolsó néhány >

Tovább

Requiem a vajdmagy sajtószabadságért

Ma Bodzsoni és Ternovácz a vajdmagy újságírás két doyenje, vagy éppen szimbóluma – a két Nagy >

Tovább

Jelzők zűrzavarában

„Nem követhetnénk el nagyobb hibát annál, ha az eszmetörténet tárgykörében vizsgálnánk meg Orbán fejtegetéseinek valós vagy >

Tovább

Magyar-magyar párbeszéd?

Ez is arra utal, hogy a VMSZ elnökét mennyire (nem) érdekli a magyar-magyar együttműködés! De miért >

Tovább

Meghaltatok

Ez nem nekrológ. Csak lamento, jelentékeny emberek halálakor – amely mély válsággal esik egybe időben – >

Tovább

A szocializmusban az volt a legrosszabb, ami utána következett

Vannak azonban olyanok is, akik kritikusak a múlttal szemben, de a jelennel szemben is. Ők lettek >

Tovább

Nyári emlék

10 éve írtam Rajk Laci 60. szülinapjára (1949. január 26.). Nem gondoltam, hogy ez a megemlékezés >

Tovább

Az abszurd, "amiben élsz"

Az EP választásokkal fordulatot vett és kiteljesedett a rommagyar politika és végképp elköteleződött a nacionalista-populista – >

Tovább

A miniszterelnök nem magánember

Hiszen azt senki nem gondolhatja, hogy ez lenne Tarlós István budapesti főpolgármester választási üzenete (via Gulyás): >

Tovább

Topolya, Tanyaszínház, VMSZ

Mindenesetre undorítónak tartom, amit a párt tesz ezzel a picinyke megmaradt vajdasági magyarsággal! Szurkolok, hogy minél >

Tovább

Az új osztály nem bocsájtja meg a kormánynak, ha megtűri a békétlenkedést

A melósok örüljenek, ha egyáltalán kapnak munkát. Az engedetlen értelmiségiek nem olyan fontosak, többségük könnyen megvásárolható. >

Tovább

Az erőszak megtévesztően észrevétlenül, alattomoson lopakodik be a közéletbe

A polgárok a valóságtól megundorodva a gondtalan szórakozásba menekülnek. A teraszokon vidám a fiatalok kávéznak, és >

Tovább