Ma Mária, Emőke névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Karácsonyi évzáró
Bódis Gábor
Különös viszketegség lesz úrrá ilyenkor a képernyőt bámuló írástudón. Mérleget kell készíteni, mert mi lesz, ha csak nekünk nem lesz. Hal nélkül karácsony? Vagy kocsonya tormamentesen? Hát fröccs nélkül vacsora?
Szóval: botrány. Emiatt a naplo.org sem maradhat ki a cirkuszból.
Sok érdekes dolog történt velünk. Mondjuk, kirúgtak bennünket a Duna TV-ből. Igaz a kegyes aktus még tavaly nyáron történt, de hatásaiban csak most ért be. Azaz: Árpád 2011. december utolsó napján távozott, én meg csak idén áprilisban. Neki a mostani Szellem Duna vezérigazgatója adta át az úti laput, nekem meg a magyar újságírás új világító tornya, az a fiatal titán, aki miután meghamisította (és ami számára még súlyosabb: ez azonnal ki is derült) Cohn-Bendit sajtóértekezletét, azonnal főszerkesztőnek neveztek ki. Így tombol már két és fél éve a sajtószabadság Magyarországon.
Kényszerből nyugdíjba vonultunk. Árpád mert túl fiatal volt, én meg már elég érett.
Eljött hát az idő, hogy akcióba lépjünk.
Először is a Naplót megszórtuk egy kis politikával. Mivel ez a kétszemélyes show nem tud egy napilapot, sőt még egy hetit sem helyettesíteni, így főleg csak vélemény rovata van, amelyben olyan írásoknak adunk helyet, amelyeket érdekesnek tartunk és amelyek zömével egyet is értünk.
A Napló egy Budapesten bejegyzett és főleg Magyarországgal, Vajdasággal és a Balkánnal foglalkozó médium. Akárcsak kőkorszaki felmenője a még nyomdában készült Napló (1990-1997).
Felelősséggel vállalva az öntömjénezés gyalázatos vádját, csupán egy nagyon kedves levélből szeretnénk idézni:
„Az írások hangvételükben, mondandójukban figyelmeztető, felhívó erejűek, a magamfajtának, aki nem a képernyő előtt tölti az életét, pótolhatatlan többletinformációt adnak. A legfontosabb azonban, hogy a határon túli magyarokról a Maga segítségével lehet tiszta és hitelesen csengő mondatokat hallani, az otrombaság, a nagy haza puffogtatás világában pedig ennél aligha lehet fontosabb.”
Ezúttal is köszönjük.
A Napló politizálása még nem váltott volna ki nagyobb vihart (kivéve a lelkekben), ha nem lépünk még egyet.
Évtizedek óta zavart az a körülmény, hogy a vajdasági magyar érdekvédelemnek becézett rideg politizálás Szabadkára vidékiesedett. Tudatában vagyok annak, hogy a Bódis cukrászda a világ közepe, azt azonban még a legbeszűkültebb tudatom sem tudja felfogni, hogy Szabadka az újvidéki értelmiség nélkül hogyan lehet a vajdasági (a délvidékinek lehet – az az ő dolguk) magyarság központja. Ahol az a legfontosabb kérdés, hogy ki lesz a város polgármestere. Meg, hogy melyik pártbunkó lehet, mondjuk a Parking vállalat tapasztalt vezére. Éljenek boldogan, de ne az egész vajdasági magyarság nevében.
Megalakult a Napló Kör. Az asztaltársaság.
Öten kezdtük: Gerold, Tolnai, Végel és mi ketten. Majd a többiek: Balázs, Pressburger, Radics és Szerencsés.
A szabadkai nacionalista vonulat (a VMSZ-MNT rikoltozóan önsajnálkozó függeléke, meg a minden ismerettől független pannonosok) azonnal farkast kiáltott és kiakadt a nevünkön. Tulajdonképpen rajtunk. Mit kavar itt néhány Kossuth-díjas és hazaáruló? Vesszenek, mielőtt megzavarnák Szabadka lassan hömpölygő semmittevését!
Azóta háromszor ültünk asztalt társasággal. Kétszer Szabadkán, egyszer Újvidéken. Itt ígértük meg, hogy februárban ismét ott leszünk.
A színház klubban, ahol 23 évvel ezelőtt a Napló is megfogant.
Nem felejtkezhetünk meg a Szegedi Halászcsárdáról sem. Amely éppen Budapesten van, a Belgrád rakparton. Törzshellyé vált a kirúgott dunások számára. Belépő csak bumáskával! MTVA alkalmazottak kíméljenek! Majd amikor kirúgják őket, jöhetnek.
És ha már belejöttem a dicsekvésbe, még egy adoma. Nem nyilvános rendezvényen Orbán Viktor egyik propagandistája az írásaimat (Vreme, Danas, Blic) undorítóknak nevezte és most jön a csattanó: szerinte úgy írok mint a Süddeutsche Zeitung.
Most ugyan a gyermekszületés ünnepe van, de mi mennybe megyünk!
Kommentek
Köszönöm Gábor és Árpád, hogy minden nyugdíjas reggelemet bearanyozzátok a csak a NAPLÓ-ban olvasható kommentárokkal és apró "szösszenetekkel". Kívánok Nektek kellemes ünnepeket, egy egészségben boldog 2013-as évet és szerezzetek nekünk továbbra is szép napokat írásaitokkal (meg persze a sok külső "munkatárs" jelentkezésével).
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A vajdasági szellemi és kulturális holt tőke
Az én nemzedékemnek egyik része a kezdetben legalább tudomást vett egymásról, bár az irodalmi előfutárokról nem >
Mi lesz a sorsa az újvidéki ártatlan áldozatok emlékművének?
Probléma az is, hogy Vicsek és Pásztor Bálint Facebook oldalán jelentkező több más személy, akik jóllehet >
Emlékmű helyett fasizmus ellenes plató (2.)
A tiltakozók nem azt akarják megakadályozni, hogy ez az emlékmű elkészüljön és emléket állítson azoknak a >
Nem volt győztes, ugyanis mindannyian vesztesek lettünk
Nemzeti szempontról szólok, de nem a manapság divatos magyarság-narratívára gondolok, hanem a magyarság többségére, azokra, akik >
Emlékmű helyett fasizmus ellenes plató
Többszöri halasztás és új befejezési dátumok megjelölése után sem készült el, nem fejeződött be az újvidéki >
Tovább bonyolódik a koszovói helyzet
A szerbiai politikusok szerint a szerbiai kisebbségi törvény az egész Európában példamutató. A magyar kormány is >
Az egyház közösségteremtő esélye
Ahhoz azonban, hogy az egyház hatékony lehessen, új dimenziókkal kell gazdagodnia, ezt újabban éppen Ferenc pápa >
Az EP üzenete Szerbiának: „Szankciók Oroszországnak, csak aztán az európai pénzek”
Deli és Kovács nem azt mondják, hogy Szerbiának teljesíteni kell az Európai Unióba való tagfelvételi követelményeket >
Novemberi tézisek
A magyar állam egészét, intézményeit és szabályrendszerét behálózzák a hatalmon lévők magánérdekei és érdekeltségei. Mivel az >
Öreg Anna közleményben nyilvános televíziós vitára hívta Pásztor Bálintot ·
„Sorolhatnám még, mindazokat a szégyenteljes technikákat, amelyekkel próbálja félrevezetni a nyilvánosságot. Látom, úgy gondolja, hogy senkinek >
Az EU nem akarja látni, hogy egyfolytában a bolondját járatják velük
Szóval, ha az EU látni akarná, hogy ezek a törvények még alig születtek meg és máris >
Ez nem az a Magyar Nemzeti Tanács!
Nem fogadható el az egypárti, demokráciaellenes szavazáson létrehozott nemzeti tanács, mivel Pásztor István önkényuralmának lesz alárendelve. >