Ma Ágnes, Agnéta névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
20 logó, amelyen csak mi, magyarok röhögünk
A Fika cafe egy svéd kávézó- és gyorsétteremlánc. A fika szó svédül kávét jelent. >
Kínai fogamzásgátló
Trkala gyűjtéséből: Kínai fogamzásgátló tabletta magyar nyelvű tájékoztatója. Az OGYI úgy visszavágta, mint a kertajtót. A fogalmazványt eredeti >
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
Kézikönyv nőknek 1955-ből
1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >
Rendőrségi jegyzőkönyvekből
Szebenitől. Egyszóval hiteles. >
A legjobb motor a világon
István barátunk (a pocsolya túloldaláról) néhány szerkezet működését hasonlította össze: >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
A zsemle ára
Ma már semmi szükség sincsen se villanyórára, se gázórára! Miért? Mert ezek a mérőórák eredetileg azt >
Beatles (összes)
Valaki nem kis erőfeszítéssel összegyűjtötte a bogarak összes dalát, amit egyik kedves látogatónk küldött csokorba szedve. Íme, >
A legszebb női arc
Niki fedezte fel. >
Neoplanta avagy az Ígéret Földje (1.)
Városregény (Részlet)
Végel László
Az utolsó vacsora
Két napig ki se mozdultam a házból, fogta halkabbra Lazo. Az anyám könyörgött, maradjak a szobában. Senki sem tudja, mi történik. Csak már jöjjenek, nyögte ki anyám. Be ne valld, hogy az oroszok ellen harcoltál, suttogta. Aztán október 23-án bevonultak az oroszok meg a partizánok. Anyám a falon lógó szentkép meg apám fényképe előtt imádkozott. Azt ajánlotta, hogy továbbra is rejtezkedjek, és senki isten fiának se áruljam el, hogy Horthy katonája voltam. Ha kérdezik, ki vagyok, mi vagyok, akkor azt válaszoljam, hogy szerb vagyok és az apám szabadította fel a várost, oktatott.
Néhány nap múlva mégis kimerészkedtem az utcára. Szétnéztem a Futaki utcán, de nem mertem elmenni a Szabadság térig. A kórház hajdan oly szép szecessziós épülete előtt találkoztam egykori kuncsaftommal, Gavranov úrral, akit gyakorta szállítottam haza a Kraljica Marija sörözőből, ahol a hársfák alatt szívesen sörözgetett a városi tisztviselőkkel, megvitatta velük a világ dolgait. Nagyvonalú ember volt, mindig busás borravalót adott. Először durván rám förmedt, mert úrnak szólítottam, aztán megenyhült és közölte velem, hogy ideiglenesen, reméli csak ideiglenesen Gavranov elvtárs a neve, viszont ha az amerikaiak megérkeznek, akkor újra úr lesz. Ha egyáltalán ideérnek, miután az oroszok megelőzték őket, tette hozzá gondterhelten. Tudakolóztam, szerinte mi vár ránk a következő napokban. Hm, még hogy mire számíthatunk, dohogott. Semmire, illetve, egészen pontosan semmi jóra. Tíz évig hűségesen szolgáltam Sándor királyt, emiatt azt kellett megérnem, hogy most a városházán nem néznek jó szemmel rám. Kolhoz, dohogott Gavranov úr, az vár ránk! Meg egyenlőség, szabadság! Új világ születik, fiam, méltatlankodott.
Értem, uram, bólintottam. Ellenben sehogy sem ment a fejembe, hogy tulajdonképpen mit is akar mondani. Elvtárs, érted, elvtárs! Egyenlőre a kommunisták őrjöngnek itt. Hát, ettől sem lettem okosabb. Inkább kisétáltam a Futaki úti piacra, ahol néhány ember lődörgött, árus viszont egy megveszekedett se. Furcsállottam ezt a helyzetet. Végül, rászántam magam és kimerészkedtem a Szabadság térre, ahol egyetlen egy bérkocsist sem találtam.
Alighogy hazaértem, Terzić főosztályvezető lépett az udvarunkba. Megörültem neki, mert a háború előtt sokszor kocsikáztunk ki a Fruška gora-i borospincékbe, ahol sváb recept szerint készítették a birsalma pálinkát, a bermetet meg a többi karlócai borkülönlegességet. Azért jött, hogy összeírja a családtagokat, mert, mint mondta, a néphatalom lisztet, cukrot, zsírt osztogat; mindenki, aki arra érdemes, megkapja a fejadagját. Köszönöm Terzić úr, válaszoltam. Görcsbe rándult arcizmáról láttam, hogy újra elhibáztam. Hiába, a szám erre állt rá. Új világban élünk, dörögte, itt nem lesznek gazdagok meg szegények, nincsenek urak meg szolgák, mindannyian elvtársak vagyunk. Elnézést, értettem Terzić elvtárs, javítottam ki magam. Óvatosan megpróbáltam afelé terelni a szót, hogy mikorra készítsem elő a fogatot, mikor óhajt a Fruška Gorába kirándulni?
Terzić szemlátomást töprengett. Tekintete elárulta, hogy érzékeny pontján érintettem, és hogy szívest örömest kocsikázott volna velem a szerémségi lankákon. Azonban… Természetesen, válaszolta elbizonytalanodva, egyszer ennek is eljön az ideje. Erre vonatkozóan egyelőre nincs utasítás, folytatta hivatalos hangon, nem lehet máról-holnapra mindenről gondoskodni. Tudod jól, hogy a népelnyomó világban csak az urak sétakocsikáztatták magukat. A jövőben a proletárok is bérkocsiba ülnek, biztosan igénylik, ne izgulj, kapni fogsz munkaengedélyt. Nem egy tucat, hanem több száz fiáker fog Újvidék utcáin poroszkálni. Köszönöm, hogy emlékeztettél. Nagyon jó ötletnek tartom, fiacskám. Az első pártülésen fel fogom vetni a kérdést: mi legyen az újvidéki bérkocsikkal? Előbb azonban rendezned kell a számlád. Ha jól tudom, Horthynál szolgáltál. Értem én, kényszerítettek, elhurcoltak, miegymás. A szerbek muszájból mentek, erre van megbocsátás! Viszont neked bizonyítanod kell, fiacskám. Ezután aprólékosan kifejtette, mire is gondolt valójában. Mindenekelőtt, be kell lépned a kommunista pártba, aztán minden egyszerűbb lesz. Ezt az egyet el tudom intézni. Kapsz tagsági könyvecskét, munkaengedélyt. Ennek birtokában gond nélkül szállítmányozhatsz. Csak egyelőre titokban kell tartani, még illegalitásban vagyunk, érted?
Na, jól van, ha csak ennyi az egész, mondtam, akkor betagosodom. Elégedetten nyugtáztam, hogy anyámnak nem kell tovább rettegnie, aránylag könnyen megúsztam.
Neoplanta avagy az Ígéret Földje (2.)
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Foglyul ejtve a senki földjén
Az iránit most azzal fenyegetik a magyar hatóságok, hogy közvetlenül a hazájába küldik vissza, de ott >
Szempontok a börtönbizniszhez
Mint oly sokszor, engem csak a reformkorunk vigasztal. Wesselényi, a zsibói nagybirtokos ellenezte a jobbágyságot, nem >
A nagytőke felelőssége
Az üzletembereknek, bankároknak és politikusoknak megvan a maguk felelőssége, hiszen gerjesztik az egyenlőtlenséget, elősegítik a korrupciót, >
Izzó türelmetlenség
Ha valaki a Marsról figyelné országunkat, úgy vélhetné, érdektelen, tunya társaság népesíti be. E látszat alatt >
A szuperkapitalizmus kora
Én azonban csak gyors feledésre ítélt mostohafia lehetek, a magyar nemzetállamnak is, meg a szerbnek is. >
Gombos a „megszállás” idején
Amikor megjöttek egy-egy rabló hadjáratról, mutogatták egymásnak a megszerzett zsákmányt. Marékszámra volt náluk arany ékszer, de >
A hatalmon maradás kísértései
Ha a módosítások nyomán jelentősen csökkenne az elnöki jogkör, annak az is lehet az oka, hogy >
Milyen támogatást élvez a szerb csatlós párt?
A VMSZ – amióta Pásztor István az elnöke – magyar pártként és érdekvédelmi szervezetként megszűnt létezni. >
Bővítési bonyodalmak
Igazából az a tét a Nyugat-Balkánon, hogy mekkora lehet ott az unió befolyása. Ha nem tesz >
Eldöntöttem, hogy maradok
Decemberben két díjjal is elismerte a hazai irodalmi élet a Kossuth-díjas Végel László vajdasági író eddigi >
Vallásháború Montenegróban
A füst amúgy már átszállt Belgrádba is, a tüntetők tűzijáték-rakétákkal lőttek célba a montenegrói nagykövetség zászlajára. >
Keresztényi kötelességének tekinti...
Sokan Szabadka közelében várakoznak, ahol a helyi magyar kisebbség protestáns lelkésze, Varga Tibor igyekszik némi meleghez >