Ma Alfonz, Zenóbia névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Bayer fenyegeti a diákokat
Bódis Gábor
Pénz kellene, több pénz. És nincs. Csak Bayer Zsolt van. Szegény, szerencsétlen hazám – írja az Örülünk, Vincent blog, amely először Bayer legutóbbi cikkéből idéz
„A diákság nem akar semmit, csak balhét. A diákság mögött az ellenzék vigyorog és vicsorog, amely most véli megtalálni a fogást a kormányon, két év meddő küzdelme és hazudozása után. Ez a diákság alig egy hét alatt olyan lett, mint a ’68-as párizsi diáklázadások diáksága, mint Daniel Cohn-Bendit, az anarchia nagymestere. Fogalma sincs, mit akar, de azt nagyon akarja – és a rendet, a polgári társadalmat pedig nagyon nem akarja. Akkor De Gaulle bőrére ment a játék. És az általa képviselt rendet akarták felszámolni. De Gaulle-t pedig egy sok százezres polgári tüntetés mentette meg. Annak láttán Vörös Daniék is eltakarodtak végre az utcákról és a barikádokról. Most szólok: ha ezen fog múlni, akkor meglesz. Megcsináljuk ismét. Ne gondoljátok, hogy annyira egyszerű dolgotok lesz, mint a taxisblokád idején!”
(Bayer Zsolt, Magyar Hírlap)
Az Örülünk, Vincent így folytatja:
„Pár apróság. A hatvanas években de Gaulle tábornok emberei tömeggyilkosságot követtek el egy tüntetésen, szabályos kivégzések voltak, az áldozatok számát hetven és kétszáz közé teszik. A főbűnösről később kiderült, hogy náci kollaboráns volt a megszállás alatt, és életfogytiglani fegyházra ítélték. de Gaulle tábornok 1968-ban a Németországban állomásozó csapatokat akarta bevetni. A csapatok élén az a Massu tábornok állt, aki tömegével kínoztatott halálra embereket Algériában, majd el akarta foglalni Párizst. Most egy kicsit képzeljük el Balog lelkész urat, amint tüntetőket lő agyon a hidakon, Hoffmann Rózsi nénit, aki helikopterről dobál be algériaiakat a tengerbe. Höhö. Nem mindenre elszánt katonák állnak szemben az egyetemistákkal, hanem egy rakás beszari. Bayer Zsolt egy alkoholista, antiszemita pöllencs, aki az első nagyobb pofon után visszaadná a lelkét a Teremtőjének, aki már passzolná is tovább Belzebubnak.”…
„Magyarországon nincs 1968-as helyzet, nincs de Gaulle tábornok, nincs Sartre sem, és persze egyáltalán semmiféle gloire sem. Magyarország egy szerencsétlen ország, Fekete Györgyökkel, Bayerokkal megvert szerencsétlen ország, és ebben a szerencsétlen országban tüntetnek a mi gyerekeink, akik ellen ez a pszichopata gazember uszít. Ma az elitegyetemeink filléres gondokkal küszködnek, a közép-kategóriájú felsőoktatási intézményeinkben pedig nincs elég jól képzett oktató, a törvényi előírásokat sem tudják betartani. Pénz kellene, több pénz. És nincs. Csak Bayer Zsolt van. Szegény, szerencsétlen hazám.”
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Az újszerűség lett a dogmává váló uralkodó hagyomány
Napirendre került az autosovinizmus vádja is, amellyel egyébként az establishment rendszeresen „leleplezi” a kritikusan gondolkodókat. “A >
A történelem kapuja előtt
Eltávolodva a helyszíntől visszapillantottam: a lánykák még mindig az ablak előtt ácsorogtak. Azt hiszem, így álldogál >
A közgáz és a színiakadémia
A hivatalos Magyarország még színfalhasogatásra se képes, meg se leli a színfalat, a nem hivatalos Magyarország >
Szerbiában hanyatlik a demokrácia
A Pásztor István irányította Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) ezt a hanyatló szerbiai demokráciát – ami egyre >
Restitúció: „az adatok tényleg lesújtóak”
A délvidéki magyarok hogyan is jártak, kerültek ki ebből a folyamatból? Kárpótolva lettek-e vagy sem? Voltak-e >
Elvesztettem egy országot, de maradt egy város
Szóba került a kisebbségi állapot is. Emiatt nem siránkozok, elfogadtam, vállalom, ezzel élek és nem azonosulok >
Akinek Gorbacsov volt a riportere
Zolcer Jánossal valamikor a kilencvenes évek elején ismerkedtem meg Münchenben, amikor egy ideig ott éltünk Évával >
Minden befejezetlen, még a rendszerváltás is
Az ellenzéki pártok nem alkalmazkodnak az új helyzethez, nehezen veszik tudomásul, hogy többé nem Milošević izolációs >
Száz napos türelmi idő
Az új vezetőség egyik első intézkedése éppen az MNT-ből való kivonulás lehetne, ami új helyzetet teremtene >
A doktori diplomák feketepiaci ára zuhan, az arany ára emelkedik
Minden relatív lett. A hazugság meggyőzőbb, mint az igazság, minden eladó és minden megvásárolható. A doktori >
Orbán Viktor! Hátrább az agarakkal!
Ha pedig a rezsim mégis elfojtja ezt a méreteiben aprócska, politikailag gyönge, ám szeretetre méltó, szép, >
A kapitalizmus veszélyes bohóca
Természetesen Trump nem Lindbergh, de félő, hogy győzelme esetén nemcsak Amerikában, hanem az egész Európában is >