Ma Nárcisz, Melinda, őzike névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Bélszín ünnepekre
Bódis Gábor
„…az a négy csirkeláb nekem lesz, mondják a hentes képébe, és kérem még azt a szép far-hátat is, mert vendégeket várok” – írja Megyesi Gusztáv a Népszabadságban:
„Lassan három hete annak, hogy ismeretlen személyek betörtek a tatabányai Tappancs állatotthonba, és kutyatápot, sajtot, valamint krumplipürés bébiételt vittek magukkal nagy mennyiségben. Túl azon, hogy az állatok élelmezése került veszélybe, a menhely vezetője azért aggódik, nehogy a lopott élelmiszereket a tettesek árulni kezdjék, a bébiételek ugyanis mind lejártak, a sajtgyártól kapott készítmények pedig emberi fogyasztásra alkalmatlanok. Meg kell nyugtatnunk a telepvezető asszonyt: először is a kétezer-tízes évek Magyarországán olyan, hogy emberi fogyasztásra alkalmatlan élelmiszer, nem létezik; a honi lakosság minimum harminc százalékának nemcsak piros pöttyöt lehelt a fenekére a teremtő, hanem vasgyomorral is ellátta, értve ezalatt, hogy lejárt bébiétel, ehetetlen sajt ki nem fog rajta, kutyatáptól, fénymagtól, szárított bolhától még csak fosást se kap.”…
„Magam már a kilencvenes évek elején az óbudai piacon láttam, hogy mi folyik a hatósági húsboltokban, csak akkor még gátlás nélkül hazudoztak az emberek. Aki csirke far-hátat kért, mindig hozzátette, hogy nem neki, hanem a kutyájának lesz, holott kutyája se volt. Mára a helyzet annyiban változott, hogy már fogyóban az önérzet: az a négy csirkeláb nekem lesz, mondják a hentes képébe, és kérem még azt a szép far-hátat is, mert vendégeket várok.”…
Hanem hamarosan mégiscsak ünnepek jönnek, s illene megadni a módját. Olvasni pár hete, hogy egy magyar vállalkozás előbb Svédországba, majd Szlovákiába szállított sertéskarajból készült marhabélszínt, megvan a cég neve meg a címe is telefonszámmal, kell-e mondani, hogy eleddig még nem sikerült egyetlen illetékesüket se megtalálniuk a magyar hatóságoknak. Ami csak azért sajnálatos, mert igen célirányos volna, ha azonnali hatállyal köteleznék őket, hogy osszák meg a lakossággal a technológiát: milyen lében, mekkora lavórban mennyi ideig kell áztatni a karajt, hogy bélszínnek lássuk mi magunk is.”
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A történelem kapuja előtt
Eltávolodva a helyszíntől visszapillantottam: a lánykák még mindig az ablak előtt ácsorogtak. Azt hiszem, így álldogál >
A közgáz és a színiakadémia
A hivatalos Magyarország még színfalhasogatásra se képes, meg se leli a színfalat, a nem hivatalos Magyarország >
Szerbiában hanyatlik a demokrácia
A Pásztor István irányította Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) ezt a hanyatló szerbiai demokráciát – ami egyre >
Restitúció: „az adatok tényleg lesújtóak”
A délvidéki magyarok hogyan is jártak, kerültek ki ebből a folyamatból? Kárpótolva lettek-e vagy sem? Voltak-e >
Elvesztettem egy országot, de maradt egy város
Szóba került a kisebbségi állapot is. Emiatt nem siránkozok, elfogadtam, vállalom, ezzel élek és nem azonosulok >
Akinek Gorbacsov volt a riportere
Zolcer Jánossal valamikor a kilencvenes évek elején ismerkedtem meg Münchenben, amikor egy ideig ott éltünk Évával >
Minden befejezetlen, még a rendszerváltás is
Az ellenzéki pártok nem alkalmazkodnak az új helyzethez, nehezen veszik tudomásul, hogy többé nem Milošević izolációs >
Száz napos türelmi idő
Az új vezetőség egyik első intézkedése éppen az MNT-ből való kivonulás lehetne, ami új helyzetet teremtene >
A doktori diplomák feketepiaci ára zuhan, az arany ára emelkedik
Minden relatív lett. A hazugság meggyőzőbb, mint az igazság, minden eladó és minden megvásárolható. A doktori >
Orbán Viktor! Hátrább az agarakkal!
Ha pedig a rezsim mégis elfojtja ezt a méreteiben aprócska, politikailag gyönge, ám szeretetre méltó, szép, >
A kapitalizmus veszélyes bohóca
Természetesen Trump nem Lindbergh, de félő, hogy győzelme esetén nemcsak Amerikában, hanem az egész Európában is >
Egy kurta után most egy hosszabb közleménnyel rukkolt elő a Magyar Mozgalom
Öt küzdelmes év után őrségváltásra került sor a szervezet élén. Az eddigi elnökségből ketten, Garai Zsolt >