2019. augusztus 24. szombat
Ma Bertalan, Aliz, Detre névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Fehéroroszországból szeretettel

Bódis Gábor
Bódis Gábor
Fehéroroszországból szeretettel
A cár (DeLaV illusztrációja)

Pajzánul ránk kacsintott a belorusz cár: bejön neki, ahogy bontjuk a jogállamot és a piacgazdaságot. Van élet Európán kívül is, és szemez velünk. Tóta W. Árpád írja a hvg.hu-n:

…”Amikor Orbán a maga képére kezdte reszelni az országot, elhangzottak idehaza és világszerte különböző hasonlatok. Próbálták belőni a nemzeti együttműködés rendszerét Berlusconi, Putyin, Türkménbasi és a többi rosszfiú között, és felmerült az elemzés közben Aljakszandr Lukasenka neve is. Akkor a többi retorikai túlzással együtt legyintettek a mérsékelt és higgadt elemzők: ugyan már, a vak is látja, hogy alaptalan félelmek ezek.

Erre most bejelentkezik a legilletékesebb, a belorusz elnök, és ujjongva helyesel: igen, ez olyan otthonos! Hiszen ezek a magyarok feltalálták az én rendszeremet! Bizonyára értesült a keleti nyitásról, figyelemmel kísérte az azeri és a kínai haverkodást. Megszólítva érezte magát – mert bár erősnek próbálnak tűnni, a diktátorok mindig magányosak, és felragyog a kicsi szívük, ha lelki társat sejtenek valakiben.”…

„Természetesen nem igaz, hogy Magyarország ugyanilyen suttyó ázsiai diktatúra lenne. De Lukasenka elnök szerint szépen fejlődünk.

Hát, ez elég kínos, piszkosfredi vallomás. De Giró-Szász Andrásnak van egy megfejtése: Lukasenka viccelt. És ez lehetett az a poén, amitől a belorusz elnök valóban elmosolyodott, talán el is röhögte magát. Hogy ő viccelt! Hát ez óriási! 1994 óta egyetlenegyszer sem viccelt, a legkevésbé vicces figura az egész kontinensen, és akkor a magyarok hóttkomolyan előállnak ezzel. Elégedetten csettint, bólogat: mondom én, hogy jó úton jártok, fiúk. Csak pofátlanul, szarni mindenkire! Lesz elég birka, aki megeszi; a többit meg le kell nyomni.

Lukasenka üdvözlőkártyája mindenkinek szól. Ő maga úgy fogalmazott: a magyaroknak lett elegük a demokráciából, a magyarok biztosan megértik Belaruszt, és szeretnének egy olyan téeszelnökforma cáratyuskát, mint amilyen ő. Az történt, hogy a környék legrosszabb arcú bűnözője megveregette a vállunkat, és harsányan közölte, hogy jó úton járunk. Nem vagyunk egyedül, valóban, viszont elég rossz társaságba keveredtünk. Kívülről eszerint úgy néz ki, hogy nekünk ez való. Le kéne mosni a gyalázatot.”

2012. november 19.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A szélsőjobb balkáni tervei

A lehallgatott beszélgetéseket sorozatban közlő olasz lap forrása egyébként egy szlovén szélsőjobbos újságíró, Laris Gaiser. Ő >

Tovább

Zsidókat jobbra át

Csak szeretnénk nyugodtan elmondani, hogy a neokohn.hu az, ami és nem egyéb, a jelenlegi magyarországi kormányrendszer >

Tovább

Lesz-e (ismét) magyar nyelvű SZER?

Amiről ugyancsak nem szoktak beszélni: hogyan működik a Trump elnök kormányzása alatt újraindított román és bolgár >

Tovább

A VMJE nyári egyeteméről

Végső ideje lenne közösségi szinten elgondolkozni a jogászképzésről, mivel a jogászok – véemeszees irányítással – „szépen >

Tovább

Građanski sloj je siroče ovog društva

Trava strada i onda kada se slonovi međusobno bore, ali i onda kada se vole. I >

Tovább

Az MNT mikor illetékes, és mikor nem?

Nem az a probléma, hogy Birkózóakadémia létesül, hanem, hogy az MNT nem az illetékességi körével összhangban, >

Tovább

Álmomban sem gondoltam volna...

De mit mondjon az elszegényedett kisember, akinek a gyerekei azokban az években külföldre menekültek, ő pedig >

Tovább

De mily lángot is gyújthassunk, amit el nem oltana ez a szél?

Az Új Symposion munkatársai, szerkesztői az utóbbi időben sokat nyilatkoztak, főleg saját érdemeikről, még a kocsmázások >

Tovább

Nincs szó

Amikor „kurvaanyázok”, nem is rájuk gondolok! Hanem mindazokra, akik úgy vélik, hogy kizárólagos, kirekesztő eszmék, faji >

Tovább

Nem ismerem a magyar vidéket...

Az elvándorló magyar értelmiségiek nagy része jobban kötődik a Vajdasághoz, többek között a szerb kultúrához is, >

Tovább

Egy csókoltatás népies diplomáciája

Persze a fővadász és főnöke még biztonságban van, jól bélelt bundákban és terepjárókkal járnak ők vadászni, >

Tovább

Ólomévek

Az egyik napról a másikra, meséli Tolnai, a hatalom jó és rossz fiúkra osztott fel bennünket. >

Tovább