2019. december 14. szombat
Ma Szilárda, Szilárd, János névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

A kutya éji dala

Bódis Gábor
Bódis Gábor
A kutya éji dala

Két nagy próba áll az Alkotmánybíróság előtt, amelyek az Alkotmánybíróság saját jövőjét és az alkotmányosság jövőjét is eldöntik Magyarországon – írja Sólyom László a komment.hu-n:

„Az alkotmánybíróságnak döntése minimális többséggel született. A bírák másik felének különvéleményei pontosan az alkotmány értelmezésének és az alkotmánybíráskodás feladatának a kezdetekkor lefektetett alapjaival fordultak szembe. A kezdetekkor az út Európába vezetett. Az első Alkotmánybíróság mindent megtett, hogy meghonosítsa »a közös európai alkotmányos hagyományt«, és annak további fejlődésében részt vegyen. Ebben a munkában nem egyes konkrét szabályok vagy jogi megoldások átvétele volt a lényeg, hanem az alkotmánybíráskodás szerepének, súlyának, valódi feladatának megértése. A közös alkotmányos hagyomány nem normák tömege, hanem a belőlük folyó magatartás: az alkotmányosság akarása. A közös alapok befogadása éppen úgy, mint Európa pozitív válasza, Magyarország feltétlen jogállamként kezelése, először informálisan történt. De azután tagjelölti státuszunk és felvételünk az unióba legelsősorban ezen alapult. Európai uniós tagságunkkal pedig a helyzet megváltozott. A közös alkotmányos alapelvek már nem olyan ideálok, amelyeket a magunk módján, legjobb tudásunk szerint követünk. Ezek nagy része immár formalizálva, kötelező jogszabályként vonatkozik ránk, s betartásukat az unió kikényszeríti. Az Alkotmánybíróság felelőssége maradt, hogy ne kerüljön sor uniós kikényszerítésre. Ám az Alkotmánybíróság elsődleges felelőssége az alkotmányos alapok fenntartása a maguk teljességében, függetlenül a nemzetközi szankciós lehetőségektől. Ehhez továbbra is »az alkotmányosság akarása« kell. S ebben kellene osztoznia az alkotmányos demokrácia további őrzőinek is: az ombudsmannak és a köztársasági elnöknek.”

„A nyugdíjhatározat - a nemleges szavazatok száma, s még inkább indokolása - megmutatja, milyen közel került a visszalépés ettől a magatartástól. Két nagy próba áll az Alkotmánybíróság előtt, két ügy, amelyben vizsgálnia kell az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseibe felvett részletszabályok ellentmondását az Alaptörvénnyel. Az egyik ügy már az Alkotmánybíróság előtt van: az átmeneti rendelkezések vizsgálata az ombudsman kezdeményezésére. A másik rendelkezést pedig a napokban hozta meg az Országgyűlés: ez az általános választójog korlátozása az átmeneti rendelkezésekben azokra, akik regisztráltatják magukat. Az »alkotmányosság akarása«, az alkotmányosságért való felelősség megkívánja, hogy az arra jogosultak ezt a módosítást és annak törvényi végrehajtását az Alkotmánybíróság elé vigyék. Ezek a döntések az Alkotmánybíróság saját jövőjét és az alkotmányosság jövőjét is eldöntik Magyarországon.”

2012. november 13.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Bőnyi rendőrgyilkos?

A fölfegyverzett és elszánt, nyílt fasizmus – amelyet érzelmileg és „szellemileg” ma is fűt a szélsőjobboldali >

Tovább

Lesz-e Vajdaságban intézményes kisebbségkutatás?

Amennyiben egyáltalán megalakul egy ilyen intézet, nem lenne elfogadható – de az emberi valamint a nemzeti >

Tovább

A színház az új CEU

Így tehát az ilyen harcokban nem az a tét, hogy jön a konzervatív váltás, hanem hogy >

Tovább

Einstand. Avagy a Viktor utcai fiúk

A cím maradhat? A címmel nincs semmi baj. Ennél jobb címet mi sem találhattunk volna. A >

Tovább

Mengyán: A Magyar Szó és a Hét Nap „mélyrepülésben van”

Tanulmányozni kellene, hogy a közpénzek iránti ilyen – felelőtlennek is nevezhető – viszonyulásban (meg)vannak-e a gazdasági >

Tovább

Szerpentin a Kárpátokban

Akármennyire is lehangoló ma a román politika távlattalansága, az erdélyi magyar közvélemény figyelmét ismét rá kellene >

Tovább

A szájzár és a nemzet

Az ellenzéktagadásnak nevezhető meggyőződés, amelyről azt mondtuk, hogy fertőzésként terjedt el, itthon gyakorta még azzal a >

Tovább

„Egy ilyen országban, amelynek, sajnos, nem látjuk a jövőképét”…

itt egy formálisnak is alig nevezhető kulturális autonómia létezik, ami egy (költséges) pénzelosztó és (döntő többségében) >

Tovább

Most már komolyan veszem...

Akkor talán én is megmosolyogtam volna ezt a mondatot. Most azonban komolyan kellene venni. Nem vágyni >

Tovább

„Vajdaságban nagyon jó a helyzet”?

A Vajdaságban a nemzeti kisebbségi jogok az ún. joghurtforradalom előtt valóban példa értékűek, európai szintűek voltak. >

Tovább

A balkanizálódástól a posztfasiszta kísértésekig

A kelet-közép-európai régió egy-két évtizeden belül balkanizálódott. Ezt a „jövőt” Szerbiában könnyebb volt felismerni, mint a >

Tovább

Fontosabb a kirakat?

A nyilvánosságnak nem kell értesülni a nemzeti kisebbségek oktatási problémáiról?  Csak arról, amit Vicsek hangoztatott, hogy >

Tovább