2020. június 3. Szerda
Ma Klotild, Cecília, Károly névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Napi ajánló

Бест оф Сербиа

Bódis Gábor
Bódis Gábor
Бест оф Сербиа
(MozzART26 illusztrációja)

A mieink annyira felsőbbrendűek, hogy magukat védik, míg az övéik el sem jutottak Hágáig – írja Nadežda Milenković a Peščanikon:

„Ovih dana se u svim medijima pominje i proslavlja Prvi balkanski rat iz kojeg smo, pre sto godina, izašli kao pobednici. I to bi moglo biti lekovito po mentalno zdravlje nacije. Mada bi bilo lekovito i pominjanje ratova koje smo izgubili. Makar ovog jednog.

Godinama smo slušali kako smo izgubili ”medijski rat”. Žalosna istina je da ga nismo ni vodili. Aleluja! Znači da ipak ima neki rat koji smo izgubili, a da izistinski (a ne samo na rečima kao u nedavnim balkanskim ratovima devedesetih) u njemu nismo učestvovali.

Ali, šta bi bilo da smo ga vodili? Pa da smo makar polovinu od tih milion dolara dnevno, umesto ”za Kosovo”, davali nekoj kredibilnoj, inostranoj, agenciji za formiranje takođe inostranog javnog mnjenja kao što su to učinili lideri Albanaca? Sada bismo, a verovatno i mnogo ranije, bili u boljoj pregovaračkoj poziciji. Ali ne, naši lideri više od dvadeset godina ulažu i domaće i strane pare u formiranje samo domaćeg javnog mnjenja sa jedinim ciljem – uspeh na domaćim izborima. A o tome ko bi trebalo da radi na građenju onog drugog, po državu važnijeg javnog mnjenja, naši lideri su imali različite stavove.

Milošević je rekao da će to on sam raditi. Da bi na kraju rekao: zar na Vidovdan, braćo Srbi?

Ćosić je takođe rekao da će to on sam raditi – napisaće sve najgore o Albancima čim se vrati pisanju romana.

Šta je Panić rekao, ne znamo, jer mu je srpski bio jako loš.

Milutinović je rekao da to neće niko raditi jer ”ke sera, sera”.

Koštunica je rekao da će to dobrovoljno i besplatno da radi naša dijaspora u rasejanju, a onda je nahuškao ove na domaćem terenu da pošalju zapaljive slike u svet.

Đinđić je, čim je uzeo vazduh da kaže, uz svesrdnu pomoć mnogobrojnih izdahnuo.

Tadić je rekao da će to raditi nacionalni savet, ali je mislio na svoje drugare iz mladosti, kraja, gimnazije, đakuzija, bazena, kafića…

Dačić je rekao – ima da im odbrusim ono što ću vama da otpevam (ili beše obratno: ima da vam odbrusim ono što ću njima da otpevam – na uvo?).

Nikolić i Vučić, koji svojim sadašnjim položajima svedoče koliko je važna profesionalna usluga, reći će: to će da rade isti ovi koji su i nama radili, ali ipak i dalje samo za nas i našu stvar.

I tako ćemo i dalje, umesto da sebe promovišemo drugima, sebe reklamirati nama samima, uglavnom nakaradno, sve praveći se da je to u cilju građenja i očuvanja nacionalnog identiteta, a ne građenja i očuvanja glasačke mašine.

I zato, zažmurite, opustite se i ponavljajte za mnom:

Naši huligani su deca, tuđi su – nacionalisti.

Srebrenica je diskutabilna, ”žuta kuća” je van svake sumnje; kad mi omalovažavamo Srebrenicu to je na osnovu istorijskih činjenica, kad oni omalovažavaju ”žutu kuću”, to je državni skandal.

Kad mi iskopavamo Dražu i Nedića to je zbog nacionalnog pomirenja, kad oni iskopaju Aćif-efendiju to je zbog nacionalne svađe.

Naši, Dveri, Obraz, 1389 su otačastveni pokreti, 64 županije su zabranjene.

Kad kradu ovi iz naše stranke to je manje zlo nego kad kradu oni iz druge. Fakat.

Naši u Hagu su toliko superiorni da mogu i sami da se brane, dok njihovi čak nisu ni stigli do Haga. U-ta-ta!”

2012. október 29.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Szerbia nem demokratikus ország

Amennyiben nem lesz biztosíték a szabad és tisztességes választási kampányra, a választások legitimitása elkerülhetetlenül kérdésesé válik. >

Tovább

Szabadulás Trianontól

Nincs más a magyar nacionalizmuson kívül. Csak versengő nacionalizmusok vannak. Két kirekesztő diskurzus verseng egymással: az >

Tovább

Az idegen nő

Az idegen nő egyszerre vonz és taszít. Felcsillant a szemem, amikor Tišma-regényben feltűnt Dornstädter kávéház. Ugyanott >

Tovább

Soknyelvű ország – egynyelvű álom és emlék(mű)

A mesterséges nevek százai azonban bekerültek az Akadémiai Nagylexikonba, emiatt tévelyegnek úttalan utakon a magyar GPS-t >

Tovább

Trianon és a VMSZ

Nem tűnik ki az sem, a Fidesz hogyan tekint arra, hogy stratégiai partnere, a Vajdasági Magyart >

Tovább

Húsz éve (2. rész)

Folytatom a Bódis cukrászda 2.0 történetét. Az első részben arról volt szó, hogy miként került vissza >

Tovább

Húsz éve (1. rész)

Valami ciklikusság nyavalyog velem az utóbbi néhány évtizedben. Néhány hete volt 30 éve, hogy megszültük a >

Tovább

Magyarok a Vajdaság „aranyidejében”

A vajdasági magyar nyilvánosságban ma alig akad kritikus hang. Magyarország valójában több tekintetben visszafoglalta a területet, >

Tovább

Töppedt is, férges is, de a VMSZ-é

A párt egyedül maradt a vajdasági magyar politikai porondon, és immár a polgári opció harmatgyenge ellenzéki >

Tovább

A hallgatás ideológusai

A pandémia után veszélyes idők következnek, az „óvatos radikálisok” azonban gondtalanul büszkélkednek az önkéntes szellemi karanténjukban. >

Tovább

Pásztorból polgármester?

Az egyetlen dolog talán, ami az írással kapcsolatban felkeltette a figyelmemet, a lehetséges polgármester kijelentése, miszerint >

Tovább

Szabadka súlya

A VMSZ részéről a közelgő júniusi választás fényében, úgy tűnik, rendkívüli stratégiai pontnak számít Szabadka „megszerzése“. >

Tovább