Ma Natália, Valéria, Filótea névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Kik vagyunk, mit akarunk
Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Gyilkosainkra várva
Bódis Gábor
Mert ebben az országban mentegetik a gyilkosokat. Azokat is, akik itt, a cigánysoron lőttek három éve, meg azokat is, akik a Duna-parton, negyvennégyben – írja Kácsor Zsolt a Népszabadságban:
„Tizenegyre ígérik a gyilkosokat, de már reggel kilenckor ott ülök a ház előtt. Borong az ég, eső szitál, évtizedes kátyúkba gyűlik a víz. Három éve itt gyilkolták meg állatok kilövésére gyártott vadászpuskával a munkába induló Kóka Jenőt. Nézem a bokrokat, a koszlott villanyoszlopot, az ütött-kopott utat, a szegényes kerítést, a mindenütt málló vakolatot. A nagy világon e kívül nem volt számára hely, ezt látta hát utolsó pillantásával a levadászott ember. Nem tudom, hányan tapsoltak ebben az országban Kóka Jenő és a többiek halálának, de nem lehettek kevesen, és ők ma is azt gondolják magukról, hogy még mindig nincsenek elegen. Ezt abból gondolom, hogy gyilkosait a megveszett szélsőjobb még ma is mentegeti. Magyarok, rendben, akkor hát ne Móriczot olvassatok, hanem kommenteket, s meg fogjátok tudni, hogy hol éltek. Úgy értem, kik között. Gyilkosok között, akik lesből lőttek ártatlan gyerekre.”...
„Mert ebben az országban mentegetik a gyilkosokat. Azokat is, akik itt, a cigánysoron lőttek három éve, meg azokat is, akik a Duna-parton, negyvennégyben. Nem ők voltak, ők nem lehettek, magyarok ilyesmit nem csinálnak. Hanem biztos a Gyurcsányék csinálták, hogy a társadalmat a szélsőjobb ellen fölhergeljék. Az Izraelből irányított titkosszolgálatok. Azok. Nem mi. Mi, magyarok, soha. Mi nem lövünk ártatlan gyereket. Csak a Gyurcsányék és a zsidók.”...
„Gyilkosainkat tizenegykor meghozzák, s én messziről is jól látom őket. Rezzenéstelen szemek, kifejezéstelen, átlagos arcok, akárkik az utcán, olyanok. Nem beszélnek. Vallomást nem tesznek. Persze, miért is tennének. A nembeszédnek a mi hazánkban hagyománya van, itt nincs kibeszélve évtizedek óta semmi. Hallgat Kóka Jenő is, s mi vagyunk érte a felelősök, mi, mindannyian, én is, hogy a saját peres ügyében ő már soha meg nem szólal.”
Következő cikk: Bajnai, az anyósok kedvence: ez így kevés lesz
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Mengyán: A Magyar Szó és a Hét Nap „mélyrepülésben van”
Tanulmányozni kellene, hogy a közpénzek iránti ilyen – felelőtlennek is nevezhető – viszonyulásban (meg)vannak-e a gazdasági >
Szerpentin a Kárpátokban
Akármennyire is lehangoló ma a román politika távlattalansága, az erdélyi magyar közvélemény figyelmét ismét rá kellene >
A szájzár és a nemzet
Az ellenzéktagadásnak nevezhető meggyőződés, amelyről azt mondtuk, hogy fertőzésként terjedt el, itthon gyakorta még azzal a >
„Egy ilyen országban, amelynek, sajnos, nem látjuk a jövőképét”…
itt egy formálisnak is alig nevezhető kulturális autonómia létezik, ami egy (költséges) pénzelosztó és (döntő többségében) >
Most már komolyan veszem...
Akkor talán én is megmosolyogtam volna ezt a mondatot. Most azonban komolyan kellene venni. Nem vágyni >
„Vajdaságban nagyon jó a helyzet”?
A Vajdaságban a nemzeti kisebbségi jogok az ún. joghurtforradalom előtt valóban példa értékűek, európai szintűek voltak. >
A balkanizálódástól a posztfasiszta kísértésekig
A kelet-közép-európai régió egy-két évtizeden belül balkanizálódott. Ezt a „jövőt” Szerbiában könnyebb volt felismerni, mint a >
Fontosabb a kirakat?
A nyilvánosságnak nem kell értesülni a nemzeti kisebbségek oktatási problémáiról? Csak arról, amit Vicsek hangoztatott, hogy >
Két bácskai katolikus pap, aki a háború idején Horvátországban szolgált
Egyszer arra lettem figyelmes, hogy az 56-os sorszámú után a 200-valahányas engedély következett. Másnap egy újabb >
Nem a tietekért jöttünk, hanem tiértetek! (I. rész)
Lábra se tudott állni, olyan állapotban volt. A vörösmarti egyházközség akkori vezetője, a hatvanegynéhány éves Tűr >
„Ej, ráérünk arra még!”?
Előre lemondani a választásokon való részvételről, a megmérettetésről, amikor – a magyarországi október 13-ai választásokhoz hasonlóan >
A statisztaszerep bevállalása
Egy végtelenül cinikus álláspont fölvázolása következik a tavasszal esedékes szerbiai választás bojkottjával kapcsolatban, politikai kiskáté formájában. >