2020. szeptember 19. szombat
Ma Vilhelmina, Januáriusz, Dorián névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Gyilkosainkra várva

Bódis Gábor
Bódis Gábor
Gyilkosainkra várva
Shoes on the Danube Promenade

Mert ebben az országban mentegetik a gyilkosokat. Azokat is, akik itt, a cigánysoron lőttek három éve, meg azokat is, akik a Duna-parton, negyvennégyben – írja Kácsor Zsolt a Népszabadságban:

„Tizenegyre ígérik a gyilkosokat, de már reggel kilenckor ott ülök a ház előtt. Borong az ég, eső szitál, évtizedes kátyúkba gyűlik a víz. Három éve itt gyilkolták meg állatok kilövésére gyártott vadászpuskával a munkába induló Kóka Jenőt. Nézem a bokrokat, a koszlott villanyoszlopot, az ütött-kopott utat, a szegényes kerítést, a mindenütt málló vakolatot. A nagy világon e kívül nem volt számára hely, ezt látta hát utolsó pillantásával a levadászott ember. Nem tudom, hányan tapsoltak ebben az országban Kóka Jenő és a többiek halálának, de nem lehettek kevesen, és ők ma is azt gondolják magukról, hogy még mindig nincsenek elegen. Ezt abból gondolom, hogy gyilkosait a megveszett szélsőjobb még ma is mentegeti. Magyarok, rendben, akkor hát ne Móriczot olvassatok, hanem kommenteket, s meg fogjátok tudni, hogy hol éltek. Úgy értem, kik között. Gyilkosok között, akik lesből lőttek ártatlan gyerekre.”...

„Mert ebben az országban mentegetik a gyilkosokat. Azokat is, akik itt, a cigánysoron lőttek három éve, meg azokat is, akik a Duna-parton, negyvennégyben. Nem ők voltak, ők nem lehettek, magyarok ilyesmit nem csinálnak. Hanem biztos a Gyurcsányék csinálták, hogy a társadalmat a szélsőjobb ellen fölhergeljék. Az Izraelből irányított titkosszolgálatok. Azok. Nem mi. Mi, magyarok, soha. Mi nem lövünk ártatlan gyereket. Csak a Gyurcsányék és a zsidók.”...

„Gyilkosainkat tizenegykor meghozzák, s én messziről is jól látom őket. Rezzenéstelen szemek, kifejezéstelen, átlagos arcok, akárkik az utcán, olyanok. Nem beszélnek. Vallomást nem tesznek. Persze, miért is tennének. A nembeszédnek a mi hazánkban hagyománya van, itt nincs kibeszélve évtizedek óta semmi. Hallgat Kóka Jenő is, s mi vagyunk érte a felelősök, mi, mindannyian, én is, hogy a saját peres ügyében ő már soha meg nem szólal.”

2012. október 18.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Javasasszonyok és politológusok

A szerb kormány szerint Vučić történelmi jelentőségű győzelmet aratott. Mások szerint úgy ült a fotelén gőgösen >

Tovább

Kettős nyomás alatt

Nem kell azonban szem elől téveszteni a tényt, hogy Szerbiában a médiák új tulajdonosai a hatalmi >

Tovább

Örömünnep Szerbiában

Nem irigylem a szerbiai politikusokat sem. Hogyan lehet kormányozni egy nemzetet, amelynek lelkében ilyen mély ellentmondások >

Tovább

Konformizmus-vita

Nos, a vereség lehelete már ekkor érződött, ám a folyóiratot, amelynek indulása 1968 előszelét is jelezte, >

Tovább

Örök hála Bosnyák Istvánnak

Magától értetődő volt minden egyes mondata. Most azonban arra gondolok, hogy a lehetetlenre vállalkozott. Csak abban >

Tovább

Szaxofon

A szomszéd, a gimnázium igazgatója, Uroš bácsi szóvá is tette édesapámnak, hogy „eladtuk a kutyánkat, hogy >

Tovább

Alternatíva nélküli kor

Hobsbawm szerint az a veszély fenyeget bennünket, hogy felülkerekednek „a jobboldali, demagóg, idegengyűlölő, nacionalista rendszerek, amelyek >

Tovább

Bret Easton Ellis: “a beszari nemzedék”

A kapitalista rendszerben érvényesülő kapitalista értelmiségi elitet nem kínozza a lelkiismeret. Úgy látszik azonban, hogy a >

Tovább

Laudáció Márti néni tiszteletére

Végülis kettejükben (a megjelenésükön kívül) abszolút van valami közös: mindketten csak hiszik magukat valaminek: egyik főszerkesztőnek, >

Tovább

Mozaik vagy periféria?

A kisebbségi kultúra és közélet lélegeztetőgéppel Budapestre van csatolna, a közösség egyre inkább szigetszerűen működik. A >

Tovább

A Nyugat és Takaró Mihály

Tehát ha azt halljuk: „zsidó, zsidó”, úgy értsük: „amit az elégedetlen magyar gondol” („Protestáló hit s >

Tovább

A szocialista irodalompolitika váratlan dicsérete

A paradoxon abban rejlik, hogy a kitüntetettek közül kerülnek ki a múlt dicséretes példái, ugyanis ez >

Tovább