2020. október 25. vasárnap
Ma Blanka, Bianka, Mór névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Nova zvečka

Bódis Gábor
Bódis Gábor
Nova zvečka
Segítség! (emmil illusztrációja)

Az Európai Unió elveszett számunkra – írja Svetlana Lukić a Peščanikon:

„Tek smo počeli da zaboravljamo na fusnotu, kad eto nove zvečke u obliku starog dobrog “teritorijalnog integriteta“. Štefan File je izveštajem o napretku Srbije ponizio i ošamario premijera Ivicu Dačića. Nije bila tajna da nam neće dati datum početka pregovora, ali jeste da će u izveštaju tražiti, ne samo da rešavamo probleme na severu Kosova, a zna se šta to znači – nego i da će od nas zahtevati da poštujemo teritorijalni integritet Kosova. Poniženi Dačić je ciknuo i zapretio prekidom kontakata sa Prištinom, što znači i sa Briselom, jer, kako kaže, nijedan Srbin na to ne može da pristane. Onda je ponovio mantru o navodnim novim uslovima, na koje opet nijedan Srbin neće pristati. Komesar za proširenje je objasnio da je formulacija o teritorijalnom integritetu pre svega odgovor na Dačićeve učestale izjave – između dve pesme i dva Red Bulla sa votkom – o podeli Kosova. Odmah su se po medijima rastrčali razni eksperti, koji objašnjavaju da je svakom njihovom studentu jasno da teritorijalni integritet i suverenitet idu u istom paketu, da je File odigrao prljavo, udario premijera ispod pleksusa i da nije dobra diplomatska praksa da nam tako uznemiravaju premijera i predsednika. Trebalo je da ih obaveste šta će pisati u izveštaju, a ne da se ovi pred kamerama i svekolikim srpskim narodom šokiraju i crvene. Sudeći po Dačićevom besu, ako sledeći put dođu sa sličnim izveštajem, on će ga pocepati pred kamerama i pojesti stranicu sa “teritorijalnim integritetom”. I zapretiti hapšenjem Fileu zbog zloupotrebe službenog položaja, uznemiravanja srpske javnosti i širenja govora mržnje. Aleksandar Vučić je brže-bolje umesto policijske i udbaške šapke stavio na glavu kapu potpredsednika vlade fanatično odanog Evropi i odmah umirio javnost rečima – sve je u redu, Štefan mi je sve objasnio, mi smo, to jest Dačić, bili glupi i pogrešno smo protumačili tu formulaciju. Trenutni čuvar nacionalnog dostojanstva, patrijarh Nikolić, nastavio je igru tražeći od Filea da iz teksta izveštaja izbriše inkriminisani i blasfemični teritorijalni integritet Kosova, na šta je ovaj rekao – neću.“...

„Iz špila je prvi izvučen nesrećni Oliver Dulić. Problem je u tome što pri svakom hapšenju ugaslih političkih zvezda, čovek s pravom može da se upita zašto baš on, da li je stvarno lopov ili je izabran zbog političke odmazde, da li se njegovim hapšenjem nekome nešto poručuje. Dodatna nevolja je u tome što je hapsiti ministre, državne sekretare, direktore, zbog pljačke i nameštenih tendera – isto što i baciti kamen u gomilu „ludaka“ – ne možeš da promašiš. Na kraju, ipak je najvažnije pitanje da li se i na koji način u borbi protiv korupcije zloupotrebljavaju državne institucije, policija, tužilaštvo, sud. Riba se može loviti i dinamitom, ali to je zabranjeno i opasno – postoje poznate tehnike koje su na raspolaganju svakom pristojnom ribolovcu. Ne zna se šta je strašnije gledati: zajapurenog Vučića koji preti svima, ili smirenog Vučića koji tobože uobičajenim metodama demokratske države ispituje nečije poslovanje. Za sada naš mladi David nije stavio nogu na glavu nijednog Golijata. Taj delija se, visok i stasit kao Mikelanđelov David, još uvek samo poigrava praćkom: miran je a napet, spreman da pogodi svakoga. To je i njegove koalicione partnere i opoziciju učinilo jako nervoznima: Dačića, Mrkonjića, Dinkića, Velju Ilića, a iz nekog razloga i Čedomira Jovanovića. Evropska unija ili ono što smo, s razlogom ili bez njega, učitali u taj pojam maštajući o mirnoj luci u kojoj ćemo se najzad odmoriti – izgubljena je za nas. To više nije ni priviđenje koje nam određuje putanju, a sami više nemamo unutrašnje koordinate koje bi nam rekle kuda da pođemo. Putokaza je sve manje, a jedan od njih je bio i profesor Vojin Dimitrijević. Od prošlog petka njega više nema. Ugasio se još jedan svetionik prema kome smo dizali pogled kada se nađemo u mraku.”

2012. október 13.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Elvesztettem egy országot, de maradt egy város

Szóba került a kisebbségi állapot is. Emiatt nem siránkozok, elfogadtam, vállalom, ezzel élek és nem azonosulok >

Tovább

Akinek Gorbacsov volt a riportere

Zolcer Jánossal valamikor a kilencvenes évek elején ismerkedtem meg Münchenben, amikor egy ideig ott éltünk Évával >

Tovább

Minden befejezetlen, még a rendszerváltás is

Az ellenzéki pártok nem alkalmazkodnak az új helyzethez, nehezen veszik tudomásul, hogy többé nem Milošević izolációs >

Tovább

Száz napos türelmi idő

Az új vezetőség egyik első intézkedése éppen az MNT-ből való kivonulás lehetne, ami új helyzetet teremtene >

Tovább

A doktori diplomák feketepiaci ára zuhan, az arany ára emelkedik

Minden relatív lett. A hazugság meggyőzőbb, mint az igazság, minden eladó és minden megvásárolható. A doktori >

Tovább

Orbán Viktor! Hátrább az agarakkal!

Ha pedig a rezsim mégis elfojtja ezt a méreteiben aprócska, politikailag gyönge, ám szeretetre méltó, szép, >

Tovább

A kapitalizmus veszélyes bohóca

Természetesen Trump nem Lindbergh, de félő, hogy győzelme esetén nemcsak Amerikában, hanem az egész Európában is >

Tovább

Egy kurta után most egy hosszabb közleménnyel rukkolt elő a Magyar Mozgalom

Öt küzdelmes év után őrségváltásra került sor a szervezet élén. Az eddigi elnökségből ketten, Garai Zsolt >

Tovább

Baloldal és gyermekbalett

„Miközben mi itt családi ünnepet rendezünk republikánus gyermekbalettel, a reakció éjszakai katonai gyakorlatokat rendez gépfegyverekkel”. Nézem, >

Tovább

Mi lesz a Futaki úti temetőben lévő emlékhely sorsa?

Az „1944/45-ös ártatlan áldozatok” emlékművének elkészítése is azt mutatja, hogy a VMSZ képtelen egyetlen vitás kérdést >

Tovább

A demokráciába vetett hit megroggyanása

Hiányzik a mindennapi demokrácia, a republikánus tér, amelyben a polgár beleszólhat a dolgok alakulásába. Ez főleg >

Tovább

Néha elhangzik egy-egy pedagógus sikolya, amelyet dermesztő csend követ

A VMSZ szerint minden rendben van, helyzetünk soha nem volt jobb, ez jut eszembe miközben az >

Tovább