2020. szeptember 22. kedd
Ma Móric, Tamás névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Život je čudo

Bódis Gábor
Bódis Gábor
Život je čudo
Bob Dylan fotómanipuláció (ObsessiveMinds illusztrációja)

Miért tiltották ki Bob Dylant a szpliti közszolgálati rádió műsorából? – megtudjuk Heni Erceg írásából a Peščanikon:

„Veliko je pitanje hoće li gospodin Robert Allen Zimmerman uopće preživjeti takav udarac. Jest da mu je zadat izdaleka, čak s drugog kontinenta, ali ipak… Američki pjesnik, pjevač, kultna osoba generacije šesdesetih, buntovnik protiv društvenih i političkih dogmi, poznatiji javnosti kao Bob Dylan, ovih je dana naime zabranjen na Radio Splitu, stanici Hrvatske radio televizije. Dylanove pjesme s njegova novog albuma naprasno su skinute s programa, a prema odluci glavne urednice koja je odlučila da taj provincijski bastion hrvatstva ne smije u eter puštati nekoga tko se diskriminatorski odnosi prema drugome. Hm, lijepo i poučno! Pogotovo jer je urednica, kao što i treba, poslušala glas naroda, to jest slušatelja, koji da su je „bombardirali pozivima, šokirani što je u eteru još uvijek pjevač koji je Hrvate izjednačio s nacistima.” Tako je jedna usputna izjava koštala eto Dylana gubitka tolikih brojnih i važnih slušalaca, totalno ogorčenih poput većine Hrvata, jer je Dylan u intervju listu Rolling Stone, govoreći o američkom rasizmu, kazao i kako Židovi mogu osjetiti naciste, baš kao Srbi Hrvate.”...

„Pa sada, dok presretni Srbi namjeravaju velikog pjevača proglasiti svecem jer je tamo u bijelom svijetu prepoznao kakva su Hrvati rasistička govna, dotle su Hrvati izvan sebe zbog činjenice da Dylan nije prepoznao tko je tu žrtva, a tko agresor, nego ih tako nevine proglašava još i nacistima. Zato uvijek budna urednica hrvatskog radija nije puno dvojila, nego je Dylana naprosto izbacila iz programa.

I dok su nacionalno osvješteni građani, analitičari, intelektualci, pljuvali Boba Dylana, filmski producent Branko Lustig, dobitnik dva Oscara, također Židov, organizirao je u Kninu predavanje o holokaustu, uz prikazivanje dokumentarnog filma „Posljednji let Petra Ginza”, priče o židovskom dječaku iz Praga ubijenom u plinskoj komori u Auschwitzu. Ali grdno se prevario Lustig, koji je i sam bio zatočenik toga nacističkog logora, jer od 350 školskih učenika, koliko ih je trebalo biti na predavanju o holokaustu, nije se pojavio ni jedan. OK, znamo koji je grijeh Boba Dylana, ali čime je to Lustig zaslužio takav generalni bojkot u gradu kojemu je, upravo zbog nacionalističke zadrtosti, itekako potrebno tumačenje opasnosti rasizma i fašizma? Zaslužio je, nego što nego zaslužio, kliknut će taj oveći zdrug ovdašnjih talibana, jer se usudio dan ranije, na istom predavanju u drugom gradu, deklarirati kao nevjernik, to jest kazao je kako nakon iskustva Auschwitza više ne vjeruje u boga! Uzaludna su mu bila sva naknadna objašnjenja, neće nekrst u naš grad, zaključili su nastavnici i roditelji katoličkog grada Knina i zabranili djeci odlazak na predavanje o strahotama nacizma. Pa vrijeme vjerojatno proveli, ti roditelji, a možda i ta djeca, mnogo svrsishodnije, to jest psujući Židove, toga Dylana zbog sramotne izjave o Hrvatima i Srbima, i toga Lustiga koji se usuđuje kazati kako ne vjeruje u boga.”

2012. október 6.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Név: Cola, írta: 2012. október 8. 8:27:14

VASÁRNAPI  BESZÉLGETÉS
A vasárnap ebéd utáni TV-s beszélgetéseket nehéz figyelemmel kisérni,mert a telt has gravitációja urrá lesz a szempillákon.Kivéve,ha a meghivott vendég egy kivételes egyéniség.
Az idős úr egy világhirű Oscar-dijas filmproducer,számtalan dijnyertes film társszerzője.Sztár szinészekkel és sztár rendezőkkel dolgozott már együtt. A műsorvezető tisztelettudó tapintattal mindenről fagatta;magánéletéről,munkájáről.Ő készségesen válaszolt a feltett kérdésekre,amiből egy gazdag,izgalmas élet rajzolódott ki.
A beszélgetésből kiderűlt,hogy ő egy horvátországi zsidónak vallja magát.Gyermekként élte túl a második világháborús náci haláltáborokat,ahova apja és rokonai odavesztek.A munkája felől érdeklődvén,a riporter megjegyzi,hogy szigorú egyén hirében áll,aki már néhány szinésszel és rendezővel összezördült.A műsor vendége barátságos mosoly kiséretében válaszol:"Nézze kérem,nem gondolom,hogy ezt szigornak kellene nevezni,csupán a rendet és a pontosságot tartatom be munkám során.Ezt a tulajdonságomat valószinűleg Auschwitznek köszönhetem."
Lám, aki azt túlélte,még gazdagodott is belőle.A fentebb elhangzott válasz értelme kisértetiesen egybecseng a Sorstalanság cimű könyv Nobel-dijas irójának gyerekkori élményével.A háború után kiszabadulva a német haláltáborból,a világ,hazája és városa zűrzavara,fejetlensége fogadta.Bizonyos értelemben "honvágy" fogta el a tábor után,ahol "tisztább és egyszerűbb volt az élet".Utolsó mondatában a könyvben,pedig a"koncentrációs táborok boldogságáról"szól.
A "honvágy" és a "boldogság",valamint a fentebbi "rend" és "pontosság" szavak nemes érzéseket és tulajdonságokat takarnak.Ezek birtokosai lelki gazdagságról tanúskodnak,melyre a haláltáborokban tettek szert.               (Branko Lustig védelmére közöltem ezt az irást)

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Botrány Újvidéken

Szerbia ezúttal kiállította saját igazolványát, az osztályzaton nem csodálkozom. Ellenben miért hallgatnak a polgárok? Félnek? Tudják, >

Tovább

Menekülés a magányból a forradalomba

A Menj és szenvedj te is, című, a Nyugatban megjelent naplójegyzetei elárulják, hogy semmiképpen sem az >

Tovább

Javasasszonyok és politológusok

A szerb kormány szerint Vučić történelmi jelentőségű győzelmet aratott. Mások szerint úgy ült a fotelén gőgösen >

Tovább

Kettős nyomás alatt

Nem kell azonban szem elől téveszteni a tényt, hogy Szerbiában a médiák új tulajdonosai a hatalmi >

Tovább

Örömünnep Szerbiában

Nem irigylem a szerbiai politikusokat sem. Hogyan lehet kormányozni egy nemzetet, amelynek lelkében ilyen mély ellentmondások >

Tovább

Konformizmus-vita

Nos, a vereség lehelete már ekkor érződött, ám a folyóiratot, amelynek indulása 1968 előszelét is jelezte, >

Tovább

Örök hála Bosnyák Istvánnak

Magától értetődő volt minden egyes mondata. Most azonban arra gondolok, hogy a lehetetlenre vállalkozott. Csak abban >

Tovább

Szaxofon

A szomszéd, a gimnázium igazgatója, Uroš bácsi szóvá is tette édesapámnak, hogy „eladtuk a kutyánkat, hogy >

Tovább

Alternatíva nélküli kor

Hobsbawm szerint az a veszély fenyeget bennünket, hogy felülkerekednek „a jobboldali, demagóg, idegengyűlölő, nacionalista rendszerek, amelyek >

Tovább

Bret Easton Ellis: “a beszari nemzedék”

A kapitalista rendszerben érvényesülő kapitalista értelmiségi elitet nem kínozza a lelkiismeret. Úgy látszik azonban, hogy a >

Tovább

Laudáció Márti néni tiszteletére

Végülis kettejükben (a megjelenésükön kívül) abszolút van valami közös: mindketten csak hiszik magukat valaminek: egyik főszerkesztőnek, >

Tovább

Mozaik vagy periféria?

A kisebbségi kultúra és közélet lélegeztetőgéppel Budapestre van csatolna, a közösség egyre inkább szigetszerűen működik. A >

Tovább