Ma Szabolcs, Alina, Ince, Győző névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Istorija nasilja
Bódis Gábor
Ha bűnös, Nenad Čanak polgárnak felelnie kell, de mi lesz azokkal, akik ezt az incidenst a társadalmi légkör mérgezésére használják – írja Teofil Pančić a Vreme-ben:
„Šta smo ovde imali? Jednog građanina koji, khm, izgleda dosta loše, to jest ne baš onako kako izgleda neko ko je sam pao i sam se razbio (i tako više puta). I jednog političara koji prvo nije tukao tog građanina, a onda ga ipak jeste tukao – ali zasluženo, po njegovom mišljenju. Političarevom, naime. A ne građaninovom. Mada, opet, i političar je građanin, dapače i ljudsko biće, pa i njemu može da pukne film, naročito ako ga neko provocira, vređa ili nečim ugrožava integritet njegovih bližnjih, a za šta političar Nenad Č. tvrdi da je podliveni građanin činio. I što, znajući za pogane navade izvesnog sloja našeg sveta, uopšte nije isključeno da je istina. Samo što ipak nije baš poželjno da taj film pukne po nečijem licu ili telu: to je nešto što se naprosto ne radi, naročito ako ste "javna ličnost"…
„Ima, međutim, u ovoj priči jedan drugi sloj preko kojeg će se, bojim se, isuviše olako preći. A ne bih rekao da zaslužuje tako nehajno ignorisanje. Izvesnom Vučeviću, čoveku koji u poslednje vreme ima običaj da se predstavlja kao gradonačelnik Novog Sada (pazi boga ti, gradonačelnik sazdan od partijskih prebega i isključenika i od optuženih kradljivaca glasova!), "slučaj Čanak" poslužio je za promptnu optužbu – dok još takoreći ništa oko tog incidenta nije bilo jasno – da se tu radi o nekoj stvari "političkoj", ružnoj i mutnoj dozlaboga, po kojoj je onaj građanin pretučen "jer je Beograđanin", dakle u svojstvu građanina jednog grada, a ne konkretnog pojedinca koji se – videće se još kako i zašto – našao u sukobu s drugim pojedincem, inkriminisanim N. Č. Pa je onda građanin Vučević, pazi sad, uzeo da od građanina Čanka brani ne samo tog narečenog građanina nego i Novi Sad kao "multikulturalnu i multikonfesionalnu sredinu", kao grad otvoren za sve ljude bez obzira na nacionalnost, veroispovest i poreklo, pa eto čak i za Beograđane… Ne, vaistinu bi bilo smešnjikavo da nije tako oveštalo otužno.”…
„Sasvim je moguće da je Nenad Čanak dopustio sebi da učini nešto nedopustivo i da, ako je tako, zbog toga treba da podnese ovu ili onu formu političke i građanske odgovornosti. Međutim, implicirati da je to učinio naprosto zato što je taj-i-taj "Beograđanin" opasno je poigravanje vatrom, najodvratniji politikantski manevar koji se uopšte može zamisliti – dakle, nešto baš dostojno kadrova tzv. Srpske napredne stranke, kao loše preumljenih radikala. Jer, o čemu se tu uopšte radi, na šta se ovde namiguje?! Neko ko je upravo pao s Marsa pomislio bi, slušajući tog Vučevića, da Čankove patrole i kazneni korpusi iz večeri u veče patroliraju po novosadskim lokalima i legitimišu prisutne, sve tražeći Beograđane, pa da im pokažu čija nana crnu vunu prede?! Naravno da to ne radi ni Čanak ni bilo ko drugi, i da takvo nešto ne postoji nigde u stvarnom Novom Sadu, nego samo u opako bolesnim glavama i zatrovanim dušama onih koje dokazano nije sramota ničega, pa ih otuda nije sramota ni da se cinično poigravaju ovako toksičnim optužbama, koje ne škode Čanku nego ukupnoj društvenoj atmosferi, veštački izazivajući realno nepostojeće tenzije. Doduše, istina je da mnogo gde, pa i u Novom Sadu, postoji izvesna, hm, istorija nasilja motivisanog političkim i etničko-geografskim razlozima, ali akteri i baštinici tog nasilja nisu Čanak i njegova okolina nego, naprotiv, upravo oni koji sada cinično brane "otvoreni Novi Sad".
Következő cikk: Ha egyszer a férfi megelégeli!
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Hernyák: Milyen jogon veszik el a gyerekek hitét?
Előadásokat betiltottak már, de Hitler már meghalt, vagy nem? Sztálin is betiltott előadásokat, de ő is >
A Pásztor-világ második nagy kultúrbotránya
Az első kétségkívül a szabadkai Népszínház magyar társulata "betörésének" kísérlete volt egy szélsőjobbos káder kinevezésével. Ekkor >
A „párbaj”
Verekedésre nem került sor, csak kávéházi veszekedésre. Vuk Jeremić pártelnök szerint helyesebb lenne, ha egy tévévitában >
Magánszorgalmú dögök
Néha a gazda nagytakarít a vezérkarban. Most is éppen ilyesféle takarítás készül. Áldozatoknak nevezhetjük-e az akolból >
A tömegdemokrácia Achilles sarka a nép
Abból indulok ki, hogy mindenki személyesen felel az általa választott politikai elit bűneiért. Nem elég a >
Rezsimtelevíziós káderek
Hol vannak most ezek a „fiatal újságírók” és mikor kapnak munkalehetőséget, ha a „nélkülözhetetlen” nyugdíjjogosultak nem >
A demokrácia bohózat lett
Diktátorra többé nincs szükség, közeleg a diktátor nélküli diktatúra korszaka. Ilyennek tűnik az önkéntes szolgaság a >
Pásztor „senkit sem hagyott cserben”?
Pásztor egyetlen fontos, a magyar közösséget is érintő társadalmi kérdést nem hogy megoldani, de még csak >
Ádám és Sztálin
Azt látom, hogy – akár egy szíven lőtt, bordó keselyű, amely épphogy csap még néhányat szárnyával >
Amikor még Orbán neve szitokszónak számított Vajdaságban
Jól emlékszem Mészöly Miklós az akkor még a Fideszes Fodor Gábor társaságába Szabadkára és Újvidékre látogatva >
Egy fenékkel több lovat megülni?
Több funkció ellátása – ebben az esetben a haladó VMSZ tisztségviselői részéről – arról tanúskodik, hogy >
Az identitás
Furcsa, hogy a magyar prózában az identitásprobléma nem játszik szerepet, legfeljebb a zsidó származású és a >