2020. július 6. hétfő
Ma Csaba, Mária névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Napi ajánló

Az önző óriás

Bódis Gábor
Bódis Gábor
Az önző óriás
(Aegean-Prince illusztrációja)

Tóta W. Árpád a hvg.hu-n: van azért, ami tényleg simábban megy, mint azelőtt – a lopás:

„Nem ússzuk meg a csődöt azzal, hogy uralkodót választunk, kezébe adjuk sorsunkat, és hazamegyünk. A központosítás óhajtása tévút volt. A feltétel nélküli rajongás kártékony.

„Szóval az van, amit Orbán Viktor akar. És akkor most nézzünk körül, vajon jó-e nekünk, amit akar. Ment-é az erős kéz által a világ elébb?

Nos, nem ment. Pedig olyan jól hangzott: adjunk minél több hatalmat egy okos embernek, bízzuk rá magunkat, és ő kivezet bennünket a sötétségből. A kudarc egyik oka, hogy az erős kézhez nem erős jellem és elme tartozik, hanem proletár mohóság és hanyatló mentális képességek, színes elmebajokkal tarkítva. Mindennél többet mond a médiapolitika: aki megalázó bírósági és nemzetközi fenyítések után sem képes elfogadni, hogy egyáltalán létezik egy ellenzéki rádiócsatorna, az szimplán beteg. Inkább kockáztatja az újabb és újabb kínos helyzeteket ország-világ előtt, csak ne legyen Klubrádió. Ennyire alacsony kritikatűrő képességgel kiszeltünde sem lehet az ember, nemhogy legfőbb vezető.

Orbán Viktor hatalmának annyi az eredménye, hogy az ő elkeserítő korlátoltsága érvényesül mindenhol, ahova elér a keze. Márpedig kényelmetlenül sok helyre elérnek azok a bután matató, tömpe ujjak. A hálószobától a munkahelyen át az iskoláig. Sehol senki nem lehet okosabb, mint amennyire ő ért az adott területhez, vagy az alattvaló, akire rábízta az ügyet. Úgy lesz, ahogy ő jónak látja, és még ha esetleg rá is ébred időközben, hogy az úgy baromság, akkor is, juszt is, mert különben be kellene vallani, hogy tévedett. És hogyan is tévedhetne egy ekkora ember? A beismeréssel megkérdőjelezné a funkcióját.

Van azért, ami tényleg simábban megy, mint azelőtt. A lopás. Abban nincs hiba. Korrupció volt az élcsapat győzelme előtt is, de nem határozta meg a politikai stratégiát. Ma ez a helyzet. Az Európai Unió, a külvilág és a nyilvánosság nyomása mindenekelőtt azért utálatos és visszaverendő, mert akadályozná azt, hogy Lajos és barátai felvásárolják az országot az utolsó macskakőig. Hogy az étvágyuk megvan hozzá, az nyilvánvalóvá vált mostanra. Minden más: tragikus zsákutca. Erős volt a kéz, amely kipaterolta az IMF-et, de nem elég ügyes, hogy ne kelljen visszahívnia.”

2012. szeptember 28.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Szerbiában a helyzet fokozódik!

Hevülnek az ellentétek. Ez persze a nem demokratikus választások következménye is. Ennek senki értelmes nem örül, >

Tovább

Minden tét nélkül

A vajdasági szellemi élet egyébként abban is különbözik a magyarországitól, hogy ott az írók és a >

Tovább

A NER esztétái

Mert ha művészet a foci, akkor ezt a művészeti ágat például Angliában, Spanyolországban, Franciaországban, Brazíliában vagy >

Tovább

„le tudtad-e írni e leírhatatlan érzést”

A nagyszabású formátlanságban megtalálni azt a bizonyos minimális, legkisebbre redukált formát, aminek viszont pontos jelentése és >

Tovább

Egy lovasszobor története

Ne pazaroljátok rájuk, mármint (az albánokra) a lőszert, karókkal verjétek őket agyon, adta ki a parancsot >

Tovább

A széplelkek apokalipszise

Kezdek félni a “bátraktól,” azoktól a farizeus írástudóktól, akik a páholyban ülve másokat küldenek harcba, miközben >

Tovább

Mennyire „történelmi” a VMSZ választási sikere?

Egy szabadnak és tisztességesnek távolról sem mondható, bojkott által övezett választáson sikerült a VMSZ-nek hatalmi pozícióból, >

Tovább

Amikor a kakas korán kukorékol

Mindez megerősíti, hogy a háború utáni legnagyobb választási csalásnak/hamisításnak vagyunk tanúi. Már előre lehetett látni, hogy >

Tovább

Európai hatalmi vákuum

Gyáni Gábor a Nagy Háború utáni amnéziáról beszél, holott a XX. század akkor nyerte el a >

Tovább

Nevidljivi neprijatelj u Kriznom štabu

Sada još više, jer je i broj zaraženih svakim danom sve veći… I dok se zaraza >

Tovább

A hágai matt

Így múlik el a világ dicsősége: Szerbiának és Koszovónak egyedülálló, történelmi esélye adódott volna, hogy ha >

Tovább

Itt minden a párté

Az alattvalói magatartás a kulturális élet minden területén visszaköszön, tehetséges újságírók válnak pályaelhagyóvá, de aki marad, >

Tovább