2019. november 20. Szerda
Ma Jolán, Zsolt, ödön, Bódog névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Napi ajánló

A nagykövet bosszúja

J. Garai Béla
J. Garai Béla
A nagykövet bosszúja
Cameron Munter

J. Garai Béla a Vajdaság Ma-n elemzi, hogy a külföldi nagykövetekkel nem árt jóban lenni, különösen, ha egy szuperhatalmat képviselnek:

„Ellenük cselekedni pedig egyenesen botorság, a legnagyobb hiba, amit egy nem túl jelentős ország vezető politikusa elkövethet. Ezt a leckét alighanem egy életre megtanulta Vojislav Koštunica, aki 2008. februárjában, a koszovói függetlenség kihirdetése miatt megrendezett belgrádi demonstráció idején a kormányfői posztot töltötte be.

A „Koszovó Szerbiáé!” szlogen jegyében megtartott tüntetés nemcsak a déli tartomány elvesztése miatti össznépi felháborodásról maradt emlékezetes, hanem arról is, hogy a randalírozó tömeg megrohamozta az „ellenséges” nagykövetségeket: az amerikai külképviseletet felgyújtotta, a német és a török nagykövetséget pedig megrongálta, miközben a rendőrség „elfelejtett” közbelépni, vagy csak későn tette ezt. „…

„Hogy mi tette aktuálissá ezt a régi históriát? Az, hogy Cameron Munter akkori amerikai nagykövet most megjelent visszaemlékezéseiben néhány érdekes kulisszatitkot tárt fel. Kiderült, hogy a nagykövet megbízható bizonyítékok birtokába jutott a tekintetben, hogy Koštunica személyesen hagyta jóvá az amerikai külképviselet elleni „spontán” támadást, amely során a tüntetők egyike életét vesztette. Talán így akarta megmutatni gyűlöletét a koszovói albánok ügyét felkaroló Amerika iránt.

Ám a válasz nem maradt el: Munter úgy állt bosszút a szerb demokraták vezérén, hogy meghiúsította újraválasztását, derül ki a memoárból. Ezzel szinte végérvényesen megpecsételte Koštunica politikai pályafutását, mint olyan politikusét, aki erőszakra buzdít, szélsőségesen Nyugat-, és NATO-ellenes, ezért nem ajánlott koalíciós partner. Talán ezért nem rúghatott labdába a mostani vörös-fekete koalíció megteremtésekor sem, pedig a DSS színei nagyon is odailletek volna.

Az amerikai a titkos diplomáciára jellemző fondorlattal érte el célját eszközként használva Ivica Dačić politikai ambícióit. A miloševići örökséggel küszködő szocialistákat és a vezetőjüket eltanácsolta az ultrakonzervatív Koštunicával való szövetkezéstől, és rávette őket az európai erők felé való váltásra. Mivel tudta, hogy Dačić leghőbb óhaja szalonképessé tenni a volt rezsimpártot, „elintézte” a Szocialista Internacionálé akkori vezetőinél, José Luis Zapatero spanyol -, és Jorgos Papanadreu görög kormányfőnél, hogy hívják meg Ivica Dačićot, akit egy ivászattal egybekötött baráti megbeszélésen sikerült is rávenniük, hogy lépjen át az Európa-barát táborba, és akkor felveszik az SPS-t a tömörülésbe. Így is történt, s ezzel Munter – Dačić közreműködésével – kihúzta a szőnyeget Koštunica lába alól. A szocialista politikus pedig mindenki meglepetésére az ősellenség demokrata Boris Tadić oldalán bukkant fel, és miniszterelnök-helyettesi posztra került.”

2012. szeptember 22.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Egy vita rejtekei

A nemzeti érzés – és nemcsak a magyar – nem lehet ártatlan. Soha többé. Mert a >

Tovább

Füstbe ment szerv

Azt hiszem elég volt, ezt az egész cudarságot, nekünk, egymást kézen fogva, mindenáron el kell kerülnünk. >

Tovább

Virág a kormányzó úr sírján

Érdektelen, hogy Lázár János (aki Orbán utóda szeretne lenni) miért tette ezt – és hogy miért >

Tovább

Háborús emlékek nyomában

Arra szeretném kérni Önöket, hogy ezt, amit most tőlem hallottak, adják tovább, és meséljék el, hogy >

Tovább

„Mórahalmon egyeztettek”

Mivel a VB következő (hatodik) ülését a társelnökök 2020 februárjára jelezték, a Magyar Nemzeti Tanácsnak (MNT) >

Tovább

Ökomama

Arra nem emlékszem, hogy a „természet” fogalmát úgy általánosságban emlegették volna. Hanem csak konkrétan: kukorica, karfiol, >

Tovább

"Kivérezteti a vajdasági magyarságot a kettős állampolgárság"

„Lehet mellébeszélni, de az az igazság, hogy a vajdasági magyar közösség menthetetlenné vált, s egy évtizeden >

Tovább

„Szerbiának két külügyminisztere...”

A magyar külpolitika tehát a nyugat-balkáni országok integrálását az Európai Unióba stratégiai fontosságúnak tartja, miközben teljesen >

Tovább

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

A nemzeti kisebbségek helyzetét egy társadalomban/országban számos tényező együttes létezése alapján lehet csak megállapítani, amelyek közül >

Tovább

A jugoszláv rendszerváltás

Egy könyv címe szerint pedig „A háború a Maksimirben kezdődött el”, azaz 1990. május 13-án, amikor >

Tovább

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

A gond nem csak a képviselők számával van, hanem, sajnos, azzal is hogyan képviselik a délvidéki/vajdasági >

Tovább

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

Hogyan lehetséges, hogy olyan községben, mint a zombori, nagybecskereki, nagykikindai, vagy Muzslya, a Közép-Bánság legnagyobb magyar >

Tovább