2020. április 8. Szerda
Ma Dénes, Valér, Valter névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Napi ajánló

Egészségünkre!

Szerbhorváth György
Szerbhorváth György
Egészségünkre!
Kér egy rakit? (Ritualist illusztrációja)

Emlékszem, úgy egy évtizede valahol Szerbiában leültek pálinkázni az atyafiak, szlopálták az olcsó bolti nedűt. Másnapra egyikük meghalt. Vidéken játszódott a történet, kis faluban, a hegyekben, az isten háta mögött, ahová orvos sem jár ki, nem hogy kórboncnok. Eltemették hát a következő napon szerettüket – fiatal már nem volt –, hazatérvén pedig most nem egymás egészségére, hanem a megboldogult lelki üdvére ittak.

Ugyanabból az üvegből.

Az elhunyt ugyan nem támadt fel, de újabbak haltak meg a családból. S mint kiderült, metilalkoholmérgezésben haltak meg. A hatóság nem könnyedén csípte el a kvázi-pálinka gyártóját, mert nem kis tételben ment a dolog, hamisított adatokat tüntettek fel az üveg címkéjén is (Domaća rakija, Beograd – és elég is). Egyébként Szerbiában több, hasonló történet kering, amolyan városi (falusi) legendaként, van, amikor temetés helyett menyegző szerepel, és hamisított  pálinka helyett ipari alkohol.

Mindez tehát abban a Szerbiában játszódik, ahol sosem merülhetett fel, még a szocializmusban sem, hogy korlátozzák a szerb parasztot a szilvapálinka-főzésben – ha megteszik, menten kitör az antikommunista forradalom. Ma sincs ez másképp, de lám, még sincs elég házi itóka. Azaz lenne, na de hát a minőséget meg kell fizetni. Egy jobbfajta házi pálesz literje pedig öt eurótól indul, tíz a barack (áfa és egyebek nélkül). Íme, most egy észak-szerbiai faluban ülök, ahol a házaknál kapható szilva, alma, birs, barack, ám ezekből nem szolgálnak fel a kocsmákban. Ott is van ez meg az, de mind bolti, s a legolcsóbb féldeci (itt még az van) pedig 40 dinár, azaz kb. 35 cent, magyarul 100 forint sincs. A szlovén kolléga csettintett is az árra, de mondtam neki, ha élve akar hazamenni, minimum 50 dinárost vigyen. Mert a pálinka minősége nem csak azon méretik le, másnap fáj-e a fejünk, hanem egyszerűen azon, mennyibe kerül. Ha pedig 40 dinárért adják, az gyümölcsöt nem látott, annál inkább kémikust.

Július végén egyébként Szerbiában újabb metilalkohol-mérgezést is följegyeztek, a biznisz tehát azóta is működik, és amíg lesz állam, adó és alkohol, ez alighanem így is fog maradni.

Anno szép anekdotaként meséltük a fenti esetet, s viccelődve jegyeztük meg, hogy no, már csak a szabályozások miatt is hasznos lesz a sokat kiröhögött Európai Unió, amely még az uborka hosszát is meghatározza – ez volt a közkeletű és elrettentő példa, amiről persze kiderült, hogy nem is úgy igaz –, mert ott nem lehet pancsolni. Meg nem is érdemes – annyira. Aztán hopp, most azt látjuk, Csehországban nagyon is megéri, és feltételezem, máshol is ez a gyakorlat (Magyarországot most ne is említsük!), csak hát ügyelnek a metilalkohol szintjére. Vagyis hát az, hogy hamisítják-e az alkoholt, nem függ attól, EU-s vagy nem EU-s országról van szó, nehéz kimutatni az életszínvonallal való összefüggést, de nincs ez kapcsolatban a világválsággal sem. Hisz mindig válságban élünk.

Az egyik helyi kávézó vezetője világosan lekottázta, miért nem árulnak ők igazi házi pálinkát – mert őrületes procedúra azt bejegyeztetni, engedélyeztetni. Már eleve a termelést, nem hogy a forgalmazást. Igaz, ez így van mindenütt. De az sem biztos, hogy nagy lenne rá kereslet, még ha bizonyos fajtákat egészen olcsón is tudnának árulni – hisz itt, a világ végén úgyis főleg azok isszák meg azt is, akik termelik. De elmondott még egy csavart a történetben. Tudniillik amíg kocsmájukat az összes szabály maximális betartása mellett üzemeltették, rendszeresen fizették az adót, a járulékokat, rendben volt a könyvelés, megvolt minden számla minden egyes deciről, addig folyamatosan nyakukra jártak az ilyen-olyan ellenőrök. Gyanús volt nekik, hogy semmi sem gyanús. És ha már kijöttek, hát úgyis kiírtak valami büntetést, ha más nem, a pincérnő haja belelógott a pohárba, hát ezért. Ám mióta többek közt a rentabilitás érdekében maguk is elkezdtek mutyizni, pult alól árulni, vizezni a bort (de ezt már én teszem hozzá, nyilván nem részletezte), azóta a hatóságok is megnyugodtak. Persze ellenőriznek náluk is, de ugyanoly gyakorisággal, mint másokat, és persze azért kirónak valami bírságot is.

A történet úgy lenne ha szép, ha most a végén odabiggyeszthetném: és most így mindenki boldog. De nem, hisz házi pálinka továbbra sincs a kocsmában, a szlovén kolléga legnagyobb fájdalmára.

2012. szeptember 19.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Büntetés vagy gondoskodás

A politikusnak kötelessége a feltételek biztosítása, ezért adókedvezményben részesíti azokat az üzletláncokat, amelyek nem reklámfogásból ígérik >

Tovább

A farkas és a huncut kismalac

Van egy álmom, vágyam, kívánságom - van több is, de maradjunk meg ennél, mert olyan bájosan >

Tovább

Bizalmi válság?

Ha a kormány nem akarja leváltani a népet, akkor nem ártana némi önkritika: nézzenek magukba, tegyék >

Tovább

A másik szabadsága

Ha elvárom, hogy senki ne korlátozzon személyi szabadságom kiteljesítésében, ezt joggal várhatják el tőlem is. Önmagammal >

Tovább

A hatalomban, vagy ellenzékből? (3.)

A VMSZ vezetői történelmi hibát követtek el, amikor szövetkeztek a radikálisokból lett haladókkal. Számukra nem a >

Tovább

A hatalomban, vagy ellenzékből? (2.)

A Szijjártó vezette magyar külügy teljesen lemondott a délvidéki magyar közösség helyzetével kapcsolatos bármilyen kérdésnek vagy >

Tovább

Harangok és mentőautók

Ferenc pápa a koronavírus sújtotta világért imádkozik. Rómában szólnak a harangok miközben szirénáznak a mentőautók. Végel >

Tovább

Kellemes meglepetés

Az újvidéki rádiósok becsületére váljon, hogy az ügyben Sinkovics Norbertot, a SZER vajdasági tudósítóját, a független >

Tovább

A hatalomban, vagy ellenzékből? (1.)

Mit eredményezett, tehát, a VMSZ-nek „a hatalomban való szerepvállalása”? A VMSZ vezető tagjainak néhány jól fizetett >

Tovább

A nemzeti egység kompromisszumok nélkül csonka

Semmi sem kártékonyabb, mint az embereket nemzetpolitikai kínai csizmába kényszeríteni. A vajdasági magyar politikusoknak sem ártana >

Tovább

A jövő sem lesz a régi

A pestissel együtt terjedt az antiszemitizmus, Dél-Franciaországban elterjedt a hír, hogy a zsidók megmérgezték a kutakat, >

Tovább

Felemelt kezekkel menekülünk, de nem tudjuk, hogy pontosan hova

Most már mindenki tisztában van vele, elvesztettük az ismeretlen ellenséggel szembeni háborút. Berendezkedtünk a megalázó védekezésre. >

Tovább