2025. január 19. vasárnap
Ma Sára, Márta, Márió névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

A birkák dala

Hatodik rész: Korruptokrácia

Bódis Gábor
Bódis Gábor
A birkák dala
Korrupció (ggarfield illusztrációja)

Bitó László írónak, a galamus.hu-n megjelenő sorozatából ragadtunk ki egy részt a korrpucióról:

„Orbán sokszor hangoztatta, hogy szigorúan fel akar lépni a korrupció ellen. Vagyis meg akarja szüntetni a széles körű törvényellenes befolyásgyakorlást, a megvesztegetéseket, lefizetéseket, csúszópénzeket. A Kádár-korszak nyilvánvaló kedvezményezettjeként a fiatal Orbán számára is a mindenkit mindenért – még a cipészt is a gyorstalpalásért – lefizetni kényszerülő, szánalmasan kisszerű korrupció lehetett a rendszer egyik legirritálóbb aspektusa. Az ilyen kicsinyes korrupció semmiképp sem lehet elfogadható Orbán számára. Márpedig ez ellen az egyik leghatásosabb mód a korrupció államosítása, a korruptokrácia bevezetése lehet, amelyben a korrupció és az intézmények korrumpálása megfelelő törvényekkel bele van építve a rendszerbe, tehát az egyéni korrupció bizonyos körök – például a kormányközeli oligarchák – számára fölöslegessé, míg a kívülállók számára szinte lehetetlenné válik. Például olyan közbeszerzési törvények beiktatásával, amelyek automatikusan, minden egyéni befolyásgyakorlás (egyéni korrupció) nélkül előnyhöz juttatnak bizonyos szektorokat, monopóliumokat, míg másokat kizárnak. Tehát a jól felépített korruptokráciában a kedvezményezetteknek nem kell senkit lefizetniük vagy zsarolniuk előnyök megszerzéséhez.

A már végbement ilyen irányú lépesek között említhetjük a földbérleti pályázatok titkosítását, amellyel ellehetetlenítik az elbírálások átláthatóságát: nem tudja meg senki, milyen alapon semmizik ki a belső körön kívül állókat, a rokoni kapcsolattal nem rendelkezőket. Egy újabb példa a korrupció rendszerbe foglalására az egy év múlva életbe lépő trafiktörvény, a dohány-kiskereskedelem állami koncesszióvá tétele a szabad piacgazdaság kizárásával. Vajon kik és milyen alapon fogják elbírálni a várhatóan hat-hétezer koncessziós pályázatot, amelyek elnyerése húsz évre hatalmas vagyont ér? Még ha senki sem használja is ki ezt az az állami monopóliumot és az adminisztrációjából elérhető előnyöket, ezt a monopóliumot egymagában a szabad piac korrumpálásának tekinthetjük. Amit eddig láttunk, az azonban csak a kezdete egy folyamatnak, melyet korruptokráciának nevezhetünk, és amely rákos burjánzásként terjedhet át az állam minden szervére.

Így válhat maga a korrupció állami monopóliummá egy egyeduralkodó és holdudvara, egy szűk kör javára. Ezzel az eddig szélesebb körben elterjedt egyedi – vagy a szemben álló politikai pártok fenntartását biztosító – korrupciót szinte teljesen meg lehet szüntetni. Ha mégis előfordul nem törvényes korrumpálás a rendszeren kívül állók részéről, azt az ad hoc törvények teljes szigorával lehet büntetni. Méghozzá anélkül, hogy az ilyen precedens érintené a „mi kutyánk kölykeit”, akik mindent elérhetnek a törvényileg korrumpált intézményeken keresztül.

Ha netán lesz még ideje bukása vagy leváltása előtt, Orbán a demokráciának még a korruptokráciánál durvább alternatíváját is megpróbálhatja bevezetni. Amit ki sem kell gondolnia, mert jól ismeri ifjúsága legboldogabb éveiből, a kádári diktatúra idejéből. Persze lehet, hogy a már elnyert egyeduralmát a kádárinál is bársonyosabbnak hiszi, és hiheti is, ha csak a sajátjait veszi figyelembe. Mint ahogy már régen leírta a népnek nem az ő oldalán felsorakozó felét, hiszen „a haza nem lehet ellenzékben”, mint ahogy erről már szó esett az előző részben is. Híveiért viszont nyilván szeretne többet tenni, mint amit a mai gazdasági helyzet megenged – ez ugyanis azt semmiképp sem engedi meg, hogy mindenki számára jobb életet biztosítson. Követőit, támogatóit, belső körét pedig csak a korrupció intézményesítésével juttathatja anyagi előnyökhöz.”

2012. szeptember 17.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Következzen az erőszakos (nem okvetlenül véres) rendszerváltás?

Csakhogy az utóbbi a jogállami eszmék megtagadását képviseli. Óriási paradoxon, hiszen évtizedeken át a jogállamiságért szálltunk >

Tovább

Következzen az erőszakos (nem okvetlenül véres) rendszerváltás?

Csakhogy az utóbbi a jogállami eszmék megtagadását képviseli. Óriási paradoxon, hiszen évtizedeken át a jogállamiságért szálltunk >

Tovább

Az egyetemisták nagy erkölcsi győzelme

Engem különösen felháborított, hogy mindeközben vagy párszáz méterre levő Köztársaság téren Belgrád városa ünnepi újévvárást rendezett, >

Tovább

Már nem az én városaim

De akárcsak 1968-ban és 1996-ban Belgrádban, az egyetemisták tiltakozó hulláma vált mára jelentőssé, azoké, akik elhatárolódnak >

Tovább

„A rezsimnek vége van”!

A magyar közösségben – az egyetemi hallgatók lázadásával párhuzamosan – át kell(ene) gondolni a nemzeti közösségi >

Tovább

Az inga kileng a szélsőjobb fele

Attól tartok, hogy a társadalom egy része kiábrándult a bársonyos forradalomból, a politikai szabadságjogokon, a jogállamiságon, >

Tovább

A 2024-es év vajdasági magyar közösséggel kapcsolatos eseményei (3.)

A közösségi hálón több összeállítás is készült arról, hogy 2024-ben melyek voltak a magyar közösséget érintő >

Tovább

A 2024-es év vajdasági magyar közösséggel kapcsolatos eseményei (2.)

A közösségi hálón több összeállítás is készült arról, hogy 2024-ben melyek voltak a magyar közösséget érintő >

Tovább

Remény és félelem

Ezekben a zűrzavaros napokban kéz a kézben jár a remény és a félelem. Az egyik nap >

Tovább

A 2024-es év magyar közösséggel kapcsolatos eseményei (1.)

Ilyenkor, év elején szokásos számot vetni az elmúlt év eseményeivel, értékelni azokat és megfogalmazni az újévtől >

Tovább

Leleplezték az eltitkolt félelmet

Az értelmiségiek nem győzték hangoztatni, hogy őket nem érdekli a politika. Most pedig az egyetemisták kimondták >

Tovább

Mintha nem is ugyanabban az országban élnénk

Valamiképpen így volt ez 1968-ban is, az egyetemista tüntetések idején. Csakhogy akkor akadt egy Bosnyák István, >

Tovább