Ma Jolán, Zsolt, ödön, Bódog névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Kik vagyunk, mit akarunk
Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >
Napi ajánló
Borbena ili mirotvorna crkva
Bódis Gábor
A Szabad Európa Rádió zágrábi kolumnistája, Ines Šaškor az egyház politkai szerepvállalásáról ír:
„Crkva ima svoje svjetovno mjesto u suvremenom svijetu. Na načelnim pitanjima oko toga gotovo da i nema spora. Ali kada doktrinarna pitanja svoje vjere pokušava nametnuti kao obligatorno ponašanje cijele zajednice nastaju golemi problemi. Laička država temelj je suvremene zapadne civilizacije. Na njemu su civilizacijski profitirali i država i crkva, odnosno društva koja su nastajala. Što znači „vjerska država“ i kakve posljedice ostavlja vidimo svakog dana, na primjeru sve krvavijih ratova. Treba li uz „politički islam“ razvijati i „politički katolicizam“ i „političko pravoslavlje“ i vratiti se izravno u srednji vijek? Kada se Katolička crkva upušta u oblikovanje civilnog života po mjeri svoje dogme i svoga svjetonazora, otvaraju se pitanja koja su apsolvirana francuskom revolucijom. Dijelovi crkvene hijerarhije još kao da nisu preboljeli to vrijeme, a 21. stoljeće im je misaona imenica. Ne snalaze se u vremenu. I u crkvenim redovima sve je više upozorenja na taj anakronizam. U Hrvatskoj svjedočimo upravo toj pojavi. Crkva o nekim važnim pitanjima društvenog života ima različite poglede od aktualne vlasti i dobrog dijela javnosti. Riječ je o pitanjma odgoja i obrazovanja, zdravstvenog odgoja u školama, medicinski potpomognute oplodnje, zakonskog suzbijanja diskriminacije po osnovi svjetonazora, seksualnog, religijskog i drugog opredjeljenja i sl. Svoj stav temelji na vjerskoj dogmi, što je poptuno nesporno. Država joj je, vatikanskim konkordatom, omogućila da svoj svjetonazor, bez
ikakvog utjecaja javnih vlasti na sadržaj i izbor kadrova, propovijeda u školama. Država joj izravno iz budžeta pomaže značajnim financijskim sredstvima. Dijalog o tim pitanjima za svako društvo je dobrodošao. Ali kada svećenici, uključivši i biskupe, optužuju vlast kao „nenarodnu“ (Komisija Iustitia et pax), ili riječima „Ruka u Saboru za industriju smrti je – ruka za Sotonu“ (biskup Valentin Pozaić), ili za uvođenje zdravstvenog odgoja u školama govore da je riječ izmišljenoj potrebi i o tzv. znanstvenosti na kojoj se zasniva (kardinal Josip Bozanić), onda je riječ o zauzimanju političke pozicije „borbene crkve“ koja je u sukobu s civilizacijom i demokratskim standardima.”
Kommentek
Gondolatok a hitről, vallásról, egyházról.
(kezdőknek)
A hit az egyén titkos meggyőződése valamiről.A hit személyes dolog mint a fogfájás,vagy a szerelembe esés.Hinni lehet a vegetáriánus életvitelben,a homeopátiában,az ezotériában,a föltámadásban,a szebb jövőben... .A hitetlen ember is bizonyos értelemben hivő,mert hit nélkül nem érdemes élni.Jobb hiján hite van önmagában és józan eszében.Az egyed hite még nem vallás.Az ember vallhat hitéről, de el is hallgathatja azt.Ha nem restelli,bevallhatja, hogy inkább hisz a vajákos asszonynak, mintsem a csillagok közti vonzerőben.A hit egyik határesete a babona.Ez hitet jelent egy szerencse vagy szerencsétlenség bekövetkeztében
(kéményseprő,fekete macska).Másik határeset lehet a fanatikus hit,a megszállotság.Ilyen állapotokban hajlamos az ember látomásokra, csodák bekövetkeztének tanúsitására.Az ortodox hit mint egy megkövült őshüllő rémképe,bénitja meg a mértékkel hinni akarót.
A hivők szektákba való tömörülését,tömeggé verődését,illetve nyájba terelődését nevezzük vallásnak.Élükön guruk,főpapok és vezérürük állanak,csengetyűvel a nyakukban,vagy bottal a kezükben.Ők az adott vallás hivatalos értelmezői,magyarázói,esetenként félremagyarázói.Sokszor csintalankodásra adják fejüket.
Az egyház egyrészt fogalom,másrészt pedig a vallás testet öltött,eföldi anyagi(as) formája.Az egyházban nem fér el az összes hivő,ezért sok egyházra van szükség.Az egyház nem egy ház,hogy házszáma legyen,de hogy a hivők mégis megleljék, feltűnőnek, hivalkodónak kell lennie.Szükséges a látványos,jellegzetes,megkülönböztető küllem és a lehetőség szerinti belső pazarság a hivők elkápráztatása végett.
Az egyházak rezsiköltségeit a hivők fedezik, jóllehet egyikük sem lakik ott.
Vannak államvallások és van vallásállam.Abban az országban,ahol a vallásnak domináns szerepe van,hiányzik a demokrácia,mert a hivők nem igénylik azt.A vallásállamban jólét uralkodik annak ellenére,hogy ott termelőmunka nem folyik,dolgozni is imitt-amott kell, csak papolni fontos.
Az ember egyik legnagyobb egyéni csatáját akkor vivja,mikor küzd és győzedelmeskedik tévhitei felett.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Egy dél-bácskai tartalékos katona története
Talán az volt a szerencsénk, hogy amikor már egy jó ideje meneteltünk, az egyik szerb tartalékos >
Egy vita rejtekei
A nemzeti érzés – és nemcsak a magyar – nem lehet ártatlan. Soha többé. Mert a >
Füstbe ment szerv
Azt hiszem elég volt, ezt az egész cudarságot, nekünk, egymást kézen fogva, mindenáron el kell kerülnünk. >
Virág a kormányzó úr sírján
Érdektelen, hogy Lázár János (aki Orbán utóda szeretne lenni) miért tette ezt – és hogy miért >
Háborús emlékek nyomában
Arra szeretném kérni Önöket, hogy ezt, amit most tőlem hallottak, adják tovább, és meséljék el, hogy >
„Mórahalmon egyeztettek”
Mivel a VB következő (hatodik) ülését a társelnökök 2020 februárjára jelezték, a Magyar Nemzeti Tanácsnak (MNT) >
Ökomama
Arra nem emlékszem, hogy a „természet” fogalmát úgy általánosságban emlegették volna. Hanem csak konkrétan: kukorica, karfiol, >
"Kivérezteti a vajdasági magyarságot a kettős állampolgárság"
„Lehet mellébeszélni, de az az igazság, hogy a vajdasági magyar közösség menthetetlenné vált, s egy évtizeden >
„Szerbiának két külügyminisztere...”
A magyar külpolitika tehát a nyugat-balkáni országok integrálását az Európai Unióba stratégiai fontosságúnak tartja, miközben teljesen >
A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI
A nemzeti kisebbségek helyzetét egy társadalomban/országban számos tényező együttes létezése alapján lehet csak megállapítani, amelyek közül >
A jugoszláv rendszerváltás
Egy könyv címe szerint pedig „A háború a Maksimirben kezdődött el”, azaz 1990. május 13-án, amikor >
A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI
A gond nem csak a képviselők számával van, hanem, sajnos, azzal is hogyan képviselik a délvidéki/vajdasági >