2022. október 1. szombat
Ma Malvin, Teréz névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Borbena ili mirotvorna crkva

Bódis Gábor
Bódis Gábor
Borbena ili mirotvorna crkva
A zágrábi Szent Márk templom

A Szabad Európa Rádió zágrábi kolumnistája, Ines Šaškor az egyház politkai szerepvállalásáról ír:

„Crkva ima svoje svjetovno mjesto u suvremenom svijetu. Na načelnim pitanjima oko toga gotovo da i nema spora. Ali kada doktrinarna pitanja svoje vjere pokušava nametnuti kao obligatorno ponašanje cijele zajednice nastaju golemi problemi. Laička država temelj je suvremene zapadne civilizacije. Na njemu su civilizacijski profitirali i država i crkva, odnosno društva koja su nastajala. Što znači „vjerska država“ i kakve posljedice ostavlja vidimo svakog dana, na primjeru sve krvavijih ratova. Treba li uz „politički islam“ razvijati i „politički katolicizam“ i „političko pravoslavlje“ i vratiti se izravno u srednji vijek? Kada se Katolička crkva upušta u oblikovanje civilnog života po mjeri svoje dogme i svoga svjetonazora, otvaraju se pitanja koja su apsolvirana francuskom revolucijom. Dijelovi crkvene hijerarhije još kao da nisu preboljeli to vrijeme, a 21. stoljeće im je misaona imenica. Ne snalaze se u vremenu. I u crkvenim redovima sve je više upozorenja na taj anakronizam. U Hrvatskoj svjedočimo upravo toj pojavi. Crkva o nekim važnim pitanjima društvenog života ima različite poglede od aktualne vlasti i dobrog dijela javnosti. Riječ je o pitanjma odgoja i obrazovanja, zdravstvenog odgoja u školama, medicinski potpomognute oplodnje, zakonskog suzbijanja diskriminacije po osnovi svjetonazora, seksualnog, religijskog i drugog opredjeljenja i sl. Svoj stav temelji na vjerskoj dogmi, što je poptuno nesporno. Država joj je, vatikanskim konkordatom, omogućila da svoj svjetonazor, bez

ikakvog utjecaja javnih vlasti na sadržaj i izbor kadrova, propovijeda u školama. Država joj izravno iz budžeta pomaže značajnim financijskim sredstvima. Dijalog o tim pitanjima za svako društvo je dobrodošao. Ali kada svećenici, uključivši i biskupe, optužuju vlast kao „nenarodnu“ (Komisija Iustitia et pax), ili riječima „Ruka u Saboru za industriju smrti je – ruka za Sotonu“ (biskup Valentin Pozaić), ili za uvođenje zdravstvenog odgoja u školama govore da je riječ izmišljenoj potrebi i o tzv. znanstvenosti na kojoj se zasniva (kardinal Josip Bozanić), onda je riječ o zauzimanju političke pozicije „borbene crkve“ koja je u sukobu s civilizacijom i demokratskim standardima.”

2012. szeptember 13.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Név: Cola, írta: 2012. szeptember 14. 7:59:33

Gondolatok a hitről, vallásról, egyházról.
           (kezdőknek)
A hit az egyén titkos meggyőződése valamiről.A hit személyes dolog mint a fogfájás,vagy a szerelembe esés.Hinni lehet a vegetáriánus életvitelben,a homeopátiában,az ezotériában,a föltámadásban,a szebb jövőben... .A hitetlen ember is bizonyos értelemben hivő,mert hit nélkül nem érdemes élni.Jobb hiján hite van önmagában és józan eszében.Az egyed hite még nem vallás.Az ember vallhat hitéről, de el is hallgathatja azt.Ha nem restelli,bevallhatja, hogy inkább hisz a vajákos asszonynak, mintsem a csillagok közti vonzerőben.A hit egyik határesete a babona.Ez hitet jelent egy szerencse vagy szerencsétlenség bekövetkeztében
(kéményseprő,fekete macska).Másik határeset lehet a fanatikus hit,a megszállotság.Ilyen állapotokban hajlamos az ember látomásokra, csodák bekövetkeztének tanúsitására.Az ortodox hit mint egy megkövült őshüllő rémképe,bénitja meg a mértékkel hinni akarót.
A hivők szektákba való tömörülését,tömeggé verődését,illetve nyájba terelődését nevezzük vallásnak.Élükön guruk,főpapok és vezérürük állanak,csengetyűvel a nyakukban,vagy bottal a kezükben.Ők az adott vallás hivatalos értelmezői,magyarázói,esetenként félremagyarázói.Sokszor csintalankodásra adják fejüket.
Az egyház egyrészt fogalom,másrészt pedig a vallás testet öltött,eföldi anyagi(as) formája.Az egyházban nem fér el az összes hivő,ezért sok egyházra van szükség.Az egyház nem egy ház,hogy házszáma legyen,de hogy a hivők mégis megleljék, feltűnőnek, hivalkodónak kell lennie.Szükséges a látványos,jellegzetes,megkülönböztető küllem és a lehetőség szerinti belső pazarság a hivők elkápráztatása végett.
Az egyházak rezsiköltségeit a hivők fedezik, jóllehet egyikük sem lakik ott.
Vannak államvallások és van vallásállam.Abban az országban,ahol a vallásnak domináns szerepe van,hiányzik a demokrácia,mert a hivők nem igénylik azt.A vallásállamban jólét uralkodik annak ellenére,hogy ott termelőmunka nem folyik,dolgozni is imitt-amott kell, csak papolni fontos.
Az ember egyik legnagyobb egyéni csatáját akkor vivja,mikor küzd és győzedelmeskedik tévhitei felett.  

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Az államnak fizetni kell a migránsok okozta károkért!

A Hangadó Szerda műsorában elhangzott hírt, miszerint a szerb államnak kárpótlást kell fizetni a migránsok által >

Tovább

Legitim lesz-e az egypárti MNT?

Amennyiben csak egy magyar lista indul a november 13-ai választásokon, felállhat egy csupán Véemeszes és a >

Tovább

Szabadságra ítéltek

Azóta sem tudok szabadulni attól az érzéstől, hogy akit az állam kebelére emel, attól ellenszolgáltatásokat követel. >

Tovább

Az apa, a fia és a szentlélek

Az ilyen szintű fogadás a VMSZ részéről nem meglepetés, hiszen az MCC-t az Orbán „kormány egyik >

Tovább

Ezt akartam? Ezt vártuk a rendszerváltástól?

Egykor a Párt volt az elnyomó, ma pedig a szabadságra esküvő új bűnös osztály. Egykor még >

Tovább

A sajtószabadság kicsúfolása

A lapból – annak ellenére, hogy a fejléce alatt megtévesztő módon hirdeti, hogy „a vajdasági magyarság >

Tovább

A folytonosság jelképe tapintatosan a modernizáció őrének számított

Ahol túlburjánzik a hatalom, ott elmélyülnek a nemzeten belüli szakadékok, amelyeknek manapság főleg a posztkommunista országok >

Tovább

Ajándékcsere

Pintér Attila 8 évet töltött nagykövetként Belgrádban. Szemtanúja és tevékeny részese volt a szerb magyar/magyar-szerb kapcsolatok >

Tovább

„Hoppon marad” a Pásztor Kft. és az ügyfélköre?

Pásztor Pista nyilatkozatából derül ki, hogy a Prosperitati Alapítvány „nagy volumenű vajdasági feldolgozó- és szolgáltatóipari fejlesztések >

Tovább

Követendő példát mutattak

A vita után a közönség soraiból nem egy, hanem legalább féltucat fiatalember szólalt fel, fiatalok voltak, >

Tovább

A magyar jacht

Egyszer azonban csoda történt. Magyar jachton szolgálta fel a pizzát. Az utasok éppen arról cseverésztek, milyen >

Tovább

Pásztor-lista

Pásztor és Hajnal egyik politikai bűne, hogy az MNT illetékességét az oktatás, a tájékoztatás és a >

Tovább