Ma Mihály, Gábor, Rafael névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Zacchasonlatok várakozásra
Bódis Gábor
Kocsis Árpád a Vajdaság Ma-n jelentette meg jegyzetét a rádióról és poltikusainkról:
„Várakozásból is többféle van. A mamám, hogy végre felvigyem hozzá az Újvidékről hazaköltöztetett rádiót, a sündörgő-topogó formáját mutatja be: tesz-vesz, míg én, kinek tulajdonképpen a várakozása szólt, az ablakba állítom a szerkezetet, az antennával ügyeskedem, a redőny fémhuzalához illesztem, hogy nagyobb felületen keresztül fogjuk be az éter hullámait. Míg kávéhoz ülünk, arra gondolok, hogy az Újvidéki Rádió (sistereg), a Kossuth és a topolyai Régió mellett a nagyszülői ház hatvan éve is megszólalhat a rádióban. Talán éppen ezt várjuk mindketten, hiszen csak hallgatunk. Ő, aki már kifelé várakozik az életből, s én, aki talán még befelé, míg a kanál örvényt kever a csészében.
A rádióban azonban nem a várt hangok rezdülnek meg.
Az első rádiós felolvasását megörökítő novellájából kiderül, hogy Kosztolányi berezelt „az igénytelennek tetsző fehér kocka [...] telis-teli szénszemcsékkel, a mikrofon” előtt, „... mely hangomat az ismert, de rejtélyes villanyáram segítségével éterrezgések útján elviszi majd fiamnak, ki otthon hallgatja, szüleimnek, kik innen messze élnek, más országban, egy frankfurti s egy milánói barátomnak, kiknek sürgönyileg adtam találkát erre az estére a rádión, aztán Stockholmba és Madridba, Moszkvába és Athénba, sőt – amint itt mondják – Afrikában is hallhatják hangomat, mely egyébként arra is gyenge, hogy az dolgozóból az ebédlőbe kiáltsak vele.”
Bezzeg a politikusaink, márt meg egy kockacukrot a kávéjában a mamám, azok nem félnek a mikrofontól! Bólogatok.
Pásztor István (az Újvidéki Rádióban halljuk a hangját) már kora reggel olyan dölyfösen nyilatkozik, hogy (amint elképzelem) a mikrofont az orra alá tartó újságíró csak egy léckerítés túloldaláról mer vele beszélni. Mintha azt mondaná Orbán Viktor-i (MR1) düllesztett mellkassal, hogy: „Nincs két nagy ellentábor. Egy nagy tábor van, itthon is, otthon is. Meg néhány kis táborocska, néhány hangadóval.” (Ja, ezt nem ő mondja, hanem Fehér Márta a jegyzetében. Egyre megy...) Korhecz Tamás MNT-elnök pedig Pásztorban találhatott pásztorára, de hál’ Isten, egy-egy viccet néhanap azért elsüt – ilyenkor pukkad ki belőlünk a nevetés. De az urak bár nem finomkodnak, mint Celluska Erzsébet (Régió Rádió), az újonnan megválasztott kishegyesi polgármesterasszony, akinek ajkain a teljes hasonulások és összeolvadások olyan ritkák, mint Dinkićnél a tények, Dačićnál a lekiismereti kétely, vagy – hogy ismét visszatérjünk a magyar politikusokhoz és a beszédhez – Pál Károlynál a tiszta beszédhang, s úgy keverednek a magyar és szerb kifejezések, mint ahogyan Egeresi Sándornál ölelkezik a toleranciatábor a „bádenvürtenberg”-gel.
A leginkább most mégis Bodzsoni Istvánra, a Pannon RTV igazgatójára várakozunk, hátha szombati esti meseként felolvas a könyvéből...
A kávé zaccáról hörpöljük le már a feketét, amikor ismét Kosztolányi áll a mikrofon elé. Őt figyelmeztették néhány külsőségre: „Nem szabad se nagyon hangosan, se nagyon tagoltam beszélnem, csak úgy, mintha társalognék.”
De a „mi” világunk emberei vajon kinek engedik meg a figyelmeztetést?!”
Következő cikk: Így menekülhetsz meg a Fidesz-kormánytól: látszódj magyarnak!
Kommentek
Szépek az irás metafórái és a szereplők találó jellemvonásai. Sajnos a mai politikusok sem embert, sem Istent, sem mikrofont nem tisztelnek már.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A rossz közérzet lázadása
Az unokák elégedetlenek az középnemzedéki apák konformizmusával¬; ez még nem rendszerváltás a „szelíd tüntetések” még csupán >
Új szintézis?
Azon töprengve, hogy a memoárokban és a regényekben sokat írtak azokról a hontalanokról, emigránsokról, száműzöttekről, kozmopolitákról, >
„Sajnálatos, hogy templomainkban helyt nyer a választási kampány.”
A véemeszes magyar érdekvédelem – a Szerb Haladó Párttal kötött elvtelen szövetség miatt – semmi eredményt >
A nemzetállam keblére öleli még a „tékozló fiait” is
Ezért nem nevezhető hontalannak az, aki egyik várost felcseréli egy másikkal, mert ott jobban érzi magát. >
Szerbia egyetlen csatlakozási fejezetet sem nyitott az idén
A dokumentum hangoztatja, hogy „a nemzeti kisebbségek védelmét Vajdaság AT-on kívül fejleszteni kell”. Mintha a Vajdaságban >
Azt hallom, csoda történt Washingtonban
Ez történik most is, és így marad időtlen-időkig, ha időközben nem tör ki egy regionális háború. >
Osztozkodás a lőporos hordón
A Nyugat-Balkán – leánykori nevén Jugoszlávia plusz Albánia – befolyásolásáért többen vetekednek: az EU, az USA, >
Botrány Újvidéken
Szerbia ezúttal kiállította saját igazolványát, az osztályzaton nem csodálkozom. Ellenben miért hallgatnak a polgárok? Félnek? Tudják, >
Menekülés a magányból a forradalomba
A Menj és szenvedj te is, című, a Nyugatban megjelent naplójegyzetei elárulják, hogy semmiképpen sem az >
Javasasszonyok és politológusok
A szerb kormány szerint Vučić történelmi jelentőségű győzelmet aratott. Mások szerint úgy ült a fotelén gőgösen >
Kettős nyomás alatt
Nem kell azonban szem elől téveszteni a tényt, hogy Szerbiában a médiák új tulajdonosai a hatalmi >
Örömünnep Szerbiában
Nem irigylem a szerbiai politikusokat sem. Hogyan lehet kormányozni egy nemzetet, amelynek lelkében ilyen mély ellentmondások >