2020. július 10. péntek
Ma Amália, Engelbert, Ulrika névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Napi ajánló

Pár centivel a valóság fölött, avagy a bácskai Márquez

Bódis Gábor
Bódis Gábor
Pár centivel a valóság fölött, avagy a bácskai Márquez
Gion Nándor

A József Attila-díjas író, Gion Nándor tíz éve, 2002. augusztus 27-én hunyt el Szegeden.

„Írásművészetét gyakran Faulkneréhez, vagy Márquezéhez hasonlítják. Mások Bodor Ádám, Darvasi László és Tar Sándor prózájával rokonítják műveit. Hazai kedvencei között egy beszélgetés alkalmával Krúdyt, Szerb Antalt, Illyést, Déry Tibort és Mándyt említette, de szívesen vette kezébe Hemingway, Capote és Kerouac munkáit is. Sőt, az sem véletlen talán, hogy Börtönről álmodom mostanában című könyvének éjjeli portása Thomas Mann-műveket olvas.

Gion írásait a szerkezeti brillírozás és az elbeszélői pozíciók közti rafinált váltások is izgalmassá teszik. Ám áradó mesélőkedve, kitűnő alakteremtő képessége és sajátos stílusa ennél is nagyobb hatást gyakorol az olvasóra. Jellemző elrajzolásai, ismétlései, túlzásai pár centivel a valóság fölé emelik írói világát. Sosem a társadalom fotografikus leképezése foglalkoztatta, jobban érdekelte a közösséget alkotó emberek magatartása. Válaszaik és választásaik. Könyveiben a 20. századi magyar történelem sorsfordítóit ábrázolja, ahogy azokat egy vajdasági író hallotta, látta, megélte. Szívesen mesél mostoha sorsúakról, elesettekről. De megérteni igyekszik fondorlatos, áskálódó, rossz természetű figuráit is. Széles tablói azt sugallják: az emberség, a helytállás sosem származás kérdése.”...

„A Gion-életmű csúcsának a Szenttamás történetét elbeszélő regény-tetralógiát tartják. A meglehetős tudatossággal épített írói világ történetei e négy könyvben nagyjából összeérnek. A Virágos Katona a XIX. század legvégétől az első világháború idejéig jut, a Rózsaméz a második háború kezdetén játszódik, az Ez a nap a miénk az 1941-45 közötti évek véres történéseiről számol be, az Aranyat talált cselekményének hátterében pedig a titoista Jugoszlávia és a rákosista/sztálinista Magyarország közti feszültség húzódik. Az elbeszélt félszázad alatt a település több ízben is gazdát cserélt ugyan, lakói viszont jóformán ki sem mozdultak a helység határain túlra.”

2012. augusztus 28.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Szerbiában tisztességtelen és törvénytelen választások voltak

Belgrádban július 7-én (ami egybevág az 1941. július 7-ei népfelkelés dátumával) hatalmas tüntetés volt. A rendőrséggel >

Tovább

Az MNT-t nem érdekli a fejletlen községek felzárkózása?!

Felettébb érdekelne, hogy a Magyar Nemzeti Tanácsnak van-e bárminemű betekintése, esetleg elemzése arról, hogyan valósulnak meg >

Tovább

Trump mérge hatni kezdett

Trump intézkedik, erőskezű, határozott elnöknek akarja feltüntetni magát. A Fehér Ház környékén is erőteljes tüntetésekre került >

Tovább

Szerbiában a helyzet fokozódik!

Hevülnek az ellentétek. Ez persze a nem demokratikus választások következménye is. Ennek senki értelmes nem örül, >

Tovább

Minden tét nélkül

A vajdasági szellemi élet egyébként abban is különbözik a magyarországitól, hogy ott az írók és a >

Tovább

A NER esztétái

Mert ha művészet a foci, akkor ezt a művészeti ágat például Angliában, Spanyolországban, Franciaországban, Brazíliában vagy >

Tovább

„le tudtad-e írni e leírhatatlan érzést”

A nagyszabású formátlanságban megtalálni azt a bizonyos minimális, legkisebbre redukált formát, aminek viszont pontos jelentése és >

Tovább

Egy lovasszobor története

Ne pazaroljátok rájuk, mármint (az albánokra) a lőszert, karókkal verjétek őket agyon, adta ki a parancsot >

Tovább

A széplelkek apokalipszise

Kezdek félni a “bátraktól,” azoktól a farizeus írástudóktól, akik a páholyban ülve másokat küldenek harcba, miközben >

Tovább

Mennyire „történelmi” a VMSZ választási sikere?

Egy szabadnak és tisztességesnek távolról sem mondható, bojkott által övezett választáson sikerült a VMSZ-nek hatalmi pozícióból, >

Tovább

Amikor a kakas korán kukorékol

Mindez megerősíti, hogy a háború utáni legnagyobb választási csalásnak/hamisításnak vagyunk tanúi. Már előre lehetett látni, hogy >

Tovább

Európai hatalmi vákuum

Gyáni Gábor a Nagy Háború utáni amnéziáról beszél, holott a XX. század akkor nyerte el a >

Tovább