2021. március 2. kedd
Ma Lujza, Ágnes, Henrik névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Pár centivel a valóság fölött, avagy a bácskai Márquez

Bódis Gábor
Bódis Gábor
Pár centivel a valóság fölött, avagy a bácskai Márquez
Gion Nándor

A József Attila-díjas író, Gion Nándor tíz éve, 2002. augusztus 27-én hunyt el Szegeden.

„Írásművészetét gyakran Faulkneréhez, vagy Márquezéhez hasonlítják. Mások Bodor Ádám, Darvasi László és Tar Sándor prózájával rokonítják műveit. Hazai kedvencei között egy beszélgetés alkalmával Krúdyt, Szerb Antalt, Illyést, Déry Tibort és Mándyt említette, de szívesen vette kezébe Hemingway, Capote és Kerouac munkáit is. Sőt, az sem véletlen talán, hogy Börtönről álmodom mostanában című könyvének éjjeli portása Thomas Mann-műveket olvas.

Gion írásait a szerkezeti brillírozás és az elbeszélői pozíciók közti rafinált váltások is izgalmassá teszik. Ám áradó mesélőkedve, kitűnő alakteremtő képessége és sajátos stílusa ennél is nagyobb hatást gyakorol az olvasóra. Jellemző elrajzolásai, ismétlései, túlzásai pár centivel a valóság fölé emelik írói világát. Sosem a társadalom fotografikus leképezése foglalkoztatta, jobban érdekelte a közösséget alkotó emberek magatartása. Válaszaik és választásaik. Könyveiben a 20. századi magyar történelem sorsfordítóit ábrázolja, ahogy azokat egy vajdasági író hallotta, látta, megélte. Szívesen mesél mostoha sorsúakról, elesettekről. De megérteni igyekszik fondorlatos, áskálódó, rossz természetű figuráit is. Széles tablói azt sugallják: az emberség, a helytállás sosem származás kérdése.”...

„A Gion-életmű csúcsának a Szenttamás történetét elbeszélő regény-tetralógiát tartják. A meglehetős tudatossággal épített írói világ történetei e négy könyvben nagyjából összeérnek. A Virágos Katona a XIX. század legvégétől az első világháború idejéig jut, a Rózsaméz a második háború kezdetén játszódik, az Ez a nap a miénk az 1941-45 közötti évek véres történéseiről számol be, az Aranyat talált cselekményének hátterében pedig a titoista Jugoszlávia és a rákosista/sztálinista Magyarország közti feszültség húzódik. Az elbeszélt félszázad alatt a település több ízben is gazdát cserélt ugyan, lakói viszont jóformán ki sem mozdultak a helység határain túlra.”

2012. augusztus 28.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Sok pénz, semmi eredmény

A jelenlegi vezetőknek halvány elképzelésük se nincsen, hogyan lehetne fejleszteni, a saját lábára állítani a délvidéki/vajdasági >

Tovább

A mazsolázók

Színre lépnek a névtelenül mazsolázó sajtómunkások, akik a megjelent autorizált interjút úgy vágják össze, hogy nem >

Tovább

Kusturica Szarajevó fölött

És akadnak azért jó dolgok is. Igaz, a halálhoz kötődnek ezek is. Elhunyt ugyanis az újvidéki >

Tovább

Az elrabolt idők nyomában

Én csak keresem a hagyományt miközben az a tudat kínoz, hogy elrabolták a múltomat.  Nem csak >

Tovább

A tévedhetetlenekkel szemben

Furcsa állítás, de bevallom: nem hiszek azoknak az embereknek, akik életükben nem tévedtek jó néhányszor. Nem >

Tovább

„Nesze semmi, fogd meg jól!”

Aki csak teheti, továbbra is tartson ki az elvett ingatlanok természetben való visszakövetelése mellett, ne fogadja >

Tovább

A közéleti vákuum depresszív hatása

A covid19 befagyasztotta az állapotokat, ami nem jelenti azt, hogy a társadalmi feszültségek nem növekszenek. Ezt >

Tovább

A harmincas évek újra meg újra felbukkanak

Az antifasiszta Európa kerekedett felül, az képviselte a többséget, és rossz érzéseim ellenére elégedett vagyok azzal, >

Tovább

Haiku és kapitalizmus

Inkább azon csodálkoztam, hogy ezek az államkapitalista kommunista milliárdosok verseket írnak. Mégpedig haikukat! Környezetünkben ilyesmi nem >

Tovább

Független sajtó

Aki saját eszmei értékrendjéhez ragaszkodik, legyen az akár szocialista, konzervatív vagy liberális, az Arthur Koestlerrel elmondhatja, >

Tovább

Bűn

Lehet, hogy a legnagyobb bűn a bűnhődéstől való menekülés. Azokra gondolok, akik Pilátusként nem akartak hallani >

Tovább

Kamberi: „Így még Milošević uralkodása idején sem volt”

A képviselők nem éltek/élnek az anyanyelv használatának jogával a szerb parlamenti felszólalásaik alkalmával. Kovács Elvira, a >

Tovább