2019. szeptember 20. péntek
Ma Friderika névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Kis pénz, kis foci – és nagy zsidózás

Bódis Gábor
Bódis Gábor
Kis pénz, kis foci – és nagy zsidózás
(manverustock fotója)

Ravasz Ábel a Paraméteren elemzi a magyarországi antiszemitizmust, amire „van igény”:

„Csaknem egy hetes kivárás után, de annál határozottabban határolódott el kedden a magyar kormány azoktól az antiszemita szurkolóktól, akik a múlt szerdán (augusztus 15-ödikén) megrendezett magyar-izraeli barátságos meccsen mindent elkövettek azért, hogy bemutassák saját ellenérzéseiket a zsidókkal szemben. Ami aznap lezajlott – és ezúttal történetesen a képernyőre is került – az nem kellett hogy meglepjen senkit, aki valaha látta a budapesti nagycsapatok keményvonalas szurkolóinak viselkedését élőben: ez a viselkedés – a palesztin és iráni zászlókkal, az izraeli himnusszal szembeni tiszteletlenséggel, a holokauszton való viccelődéssel – teljesen organikus folytatása mindannak, ami hétről hétre folyik a stadionokban.”...

„A történtekkel kapcsolatban két fő tendenciát érdemes kihangsúlyozni. Egyrészt, Magyarországon ma nincs intézményes antiszemitizmus. A Fidesz viszonya a zsidósághoz – egyes szerencsétlen esetek kivételével – általában korrekt vagy azon felüli (a demokratikus ellenzékről nem is beszélve), a zsidó kötődésű állampolgárokat pedig ritkán éri diszkriminációs jellegű, hátrányos megkülönböztetés. (Itt nagyon erős a kontraszt a legfontosabb „vizuális kisebbséggel”, a romákkal, akiknek például a munkaerőpiacon folyamatosan szembe kell nézniük másságukból fakadó hátrányukkal.) Másrészt azonban Magyarországon nagyon is létezik antiszemitizmus a fejekben, az írásokban és a köztéri beszélgetésekben – „igény van rá”, ahogyan a vicc mondja.”...

„Emellett a magyar zsidók jelenének kérdése politikai szempontból váratlanul pontatlan keretek között kerül megvitatásra. Ebben a Fidesz azért valamennyire sáros: ott van például a Nyírő-ügy, ahol a kormánypárt egyértelműen huszadrangú szempontként tekintett a magyar zsidó közösség ellenérzéseire, és a saját nemzetpolitikai koncepciójának érvényesítésére koncentrált. De itt van a kormány már említett elítélő nyilatkoztata is, mi szerint a kormány „határozottan fellép minden faji, vallási, nemzetiségi hovatartozás alapján történő megkülönböztetés ellen” és „nyitottsággal és békével közelít a világ összes népéhez”. Ez a megfogalmazás is alulértékeli a magyar-zsidó viszonyt: nem az együttélés évszázadain és a kapcsolódási pontokon, hanem az egyetemes emberi jogok felől közelíti meg a kérdést. Van a dologban némi cinizmus, hiszen a zsidóság (ezúttal történetesen Izrael képében) egyáltalán nem „csak egy” csoport a magyar közösség szemében a sok közül. Magyarország kormánya formálisan nem a „zsidóit”, hanem egy absztrakt alapelvet véd.”...

„Ebben a kontextusban és időzítésben különösen nagy baklövésnek tűnik az, ahogy a magyar állam a Csatáry-ügyet kezeli. A legfrissebb hírek szerint a hét elején lejárhatott Csatáry házi őrizete. Az előbbi állítás valóságtartalmától függetlenül áldatlan állapot, hogy a magyar kormány befelé (a magyar állampolgárok irányában) nem prezentálja elhatározottságát az ügy felgöngyölésével kapcsolatban. Egy erős és határozott kormányzati kiállás sokat tett volna (és tenne) az ügy lakossági percepciójával kapcsolatban, és segítene lerombolni a „holokausztipar” – „Csatáry bácsi” – „nem is volt ott” típusú, már most kézzel fogható és a jövőben csak tovább erősödő ellennarratívát. A zsidóellenesség kérdése pont az a témakör, ahol igenis létezhet demokratikus minimum, amelyben jobb és bal egyetérthet, és ahol húzhat egy közös vonalat a homokban.”

2012. augusztus 22.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Lépésnyire a végső győzelemtől

Már nem csodálkozunk rajta, hogy a „protestáló hit, küldetéses vétó” egyházának püspökét államunk vitathatatlan vezetője jelöli >

Tovább

Hasznos-e a bojkottálás?

Legyünk tisztában: A választásokat mindenképpen megtartják, az ellenzék részvételével, vagy az nélkül.  A VMSZ és a >

Tovább

Alászolgája Főnök, s respekt

Végleg populista fordulatot vett a rommagyar politika, nemcsak esetenként, azaz kampányban, hanem immár eldőlt, hogy minden >

Tovább

Szerelmünk volt és mostohánk lett

Többször is találkoztam Konráddal, hol Berlinben hol Budapesten, de nem került szóba Közép-Európa. Az utolsó néhány >

Tovább

Requiem a vajdmagy sajtószabadságért

Ma Bodzsoni és Ternovácz a vajdmagy újságírás két doyenje, vagy éppen szimbóluma – a két Nagy >

Tovább

Jelzők zűrzavarában

„Nem követhetnénk el nagyobb hibát annál, ha az eszmetörténet tárgykörében vizsgálnánk meg Orbán fejtegetéseinek valós vagy >

Tovább

Magyar-magyar párbeszéd?

Ez is arra utal, hogy a VMSZ elnökét mennyire (nem) érdekli a magyar-magyar együttműködés! De miért >

Tovább

Meghaltatok

Ez nem nekrológ. Csak lamento, jelentékeny emberek halálakor – amely mély válsággal esik egybe időben – >

Tovább

A szocializmusban az volt a legrosszabb, ami utána következett

Vannak azonban olyanok is, akik kritikusak a múlttal szemben, de a jelennel szemben is. Ők lettek >

Tovább

Nyári emlék

10 éve írtam Rajk Laci 60. szülinapjára (1949. január 26.). Nem gondoltam, hogy ez a megemlékezés >

Tovább

Az abszurd, "amiben élsz"

Az EP választásokkal fordulatot vett és kiteljesedett a rommagyar politika és végképp elköteleződött a nacionalista-populista – >

Tovább

A miniszterelnök nem magánember

Hiszen azt senki nem gondolhatja, hogy ez lenne Tarlós István budapesti főpolgármester választási üzenete (via Gulyás): >

Tovább