2022. december 5. hétfő
Ma Vilma, Ünige, Csaba, Sebőrella névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Az újságíró mint nyomkereső kiscserkész

Szerbhorváth György
Szerbhorváth György
Az újságíró mint nyomkereső kiscserkész
(fotosensible fotója)

Túlélőtábort szervez a honvédelem a magyar újságíróknak. De nem információk, hanem a víz után kereshetnek. Szerbhorváth György a Paraméteren elemzi a magyar újságírás jelenkori áldatlan állapotát:

Új éra következik a magyar újságírás történetében: a zsurnaliszta ezután nem információkat próbál megszerezni, leellenőrizni és hírré varázsolni, hanem tájékozódni tanul (félreértések ne essék: nem úgy általában, hanem az erdőben, mezőben, a természetben), vizet találni, azt ihatóvá tenni, tüzet gyújtani, menedéket építeni. Felderítő lesz, aki utat tör a szebb jövő felé, na meg a Honvédelmi Minisztériumnak, a kormányzatnak.

A kiképző tábor stílusosan Táborfalván lesz, de tegyük hozzá, ennek apropója a National Geogaphic Chanel új műsora lesz a túlélési praktikákról. És a HM kapva kapott az alkalmon, hogy a dicső magyar honvédséget népszerűsítse.

A Natgeót még érteni is vélem, aki neki dolgozik, gyakran kerülhet éles helyzetbe. Magam is írtam egyszer egy riportot a folyóiratnak az észak-montenegrói és dél-szerbiai muzulmán bosnyákokról, pár vahabitával, azaz radikális muzulmánnal is találkoztunk, akik a mészárszékben fenték a késeiket és nem engedtek fotózni. Később tényleg lelepleztek egy-két terroristát közülük az ügybuzgó szerb kommandósok, lásd még Ozorát, ahol 400 magyar rendőr kapott el négy drogdílert.

Az én tapasztalatom az, hogy inkább éppen az ügybuzgó hatóságoktól kell tartanunk. Így akkor is a legnagyobb veszélyt egy, a pisztolyával hadonászó, focialsógatyóban ugráló montenegrói rendőr-focista jelentette. Egy tehenet próbáltam a fotós kérésére odaterelni, hogy a feje belelógjon a képbe, ám a csávó elzavart bennünket, mondván, ők ott lenn, akik fociznak a völgyben, s akiket mi fotózunk, nagyon fontos emberek a városban, a rendőrségi-titkosszolgálati elit, utalt rá finoman. Tilos hát fotózni, húzzunk el, és ne jöjjünk mi itt a Nacionál Geográf papírjával, ismeri ő azt, a tévében megy. A fotós megjegyezte: az egész országban nincs annyi fontos ember (tizenkettő), mint ahányan itt most fociznak – de ezt nem fordítottam le.

Az egész túlélőtáborban az a perverz, hogy ma a magyar újságírót nem azért fenyegeti az éh- és szomjhalál, mert elveszett az Alföld híres kannás boros Bermuda-háromszögében, a pusztában, hanem egyszerűen egzisztenciális okokból (lásd a mégiscsak kereskedelmi Neo FM-et, ahol akadt, aki nem tudott dolgozni menni, mert vonatjegyre sem futotta, s már anyósának sem).

Ó, persze akad egy réteg, akiknek nincs gondja, és százezer forintos túrabakancsra is telik majd, hogy a NG-vel meg a HM-mel ripacskodjon (utána kötelezően borkóstoló lesz vaddisznópörkölttel, lefogadom), ők a rezsimpárti magánsajtó és a közmédia kiváló munkatársai. Velük azonban az a (fogalmi) probléma, hogy nem újságírók, hanem propagandisták. Nem is értem, hogy a magára joggal oly kényes NG ezt hogyan képzeli? A média mégiscsak hatalmi ág lenne egy boldog világban, mely ellenőrizni igyekszik a hatalmat – nem pedig a valagát nyalni és közös táborozásokba bevonni, hogy egymást népszerűsítsék. Ez épp olyan, mintha a NG a kínai párt-szénmágnásokkal állna össze, hogy igenis, milyen jó ott a munkásoknak és az egész a környezet javára válik.

S azokat, akiknek tényleg szükségük lenne a túlélési praktikák elsajátítására (ha nem is ebben a kommandós avagy túra-verzióban), úgysem fogja a HM meghívni. Hisz a kormányzati propagandagyár, ha valamire ügyel, az az, hogy távol tartsa magától a független és/vagy ellenzéki média munkatársait, nem küldenek meghívókat a sajtótájékoztatókra, nem válaszolnak az elküldött kérdésekre (noha ez törvényi kötelezettségük közérdekű adatok esetben is), nem adnak interjúkat, csak saját mikrofonállványaiknak. Arról nem beszélve, milyen anyagi helyzetbe kerültek ezen újságírók – már akiknek egyáltalán van, maradt munkája. Az persze nem kétséges, hogy a kereskedelmi tévék kvázi-magazinműsorainak egy-két vezetője majd sisakkal a fején fog tombolni Táborfalván, s hogy a Fidesz-közeli kereskedelmi on-line, rádió- és tévébirodalmak emberei is ott lesznek „túlélni”, noha ők éppen túléltek, addig biztos, amíg a Fidesz hatalmon van.

A HM akciójának egyik célja, hogy népszerűsítse a honvédséget (hoppá, erre tehát van lóvé, pedig elég homályos az egész). A másik viszont a nem szándékolt, ám ami még inkább jellemzi az uralkodó osztály viszonyulását az újságíráshoz: a tollforgató, ha nem képes minket kiszolgálni, ne a városban, a minisztériumok, hivatalok stb. környékén kószáljon hülye kérdéseivel, ne az interneten molyoljon, ne ott terjessze a felfedezett dolgokat, ne fácsézzen, emilezgessen, mobilozzon, hanem iparkodjon kifele a sivatagba, a kopár sziklaszirtekre, oda, ahol golyókkal várják, nem kávéval és pogival. Ne oknyomozzon, hanem ehető vadnyulak nyomát kutassa a Nemzeti Összefogás Rendszerének Csingacsgukjaként. Ott ugráljon, a skorpiók között negyvenöt fok árnyékban, egyen bogarakat és igya meg saját húgyát, az is jó, majd meglátja, sőt, fertőtlenít.

Az újságíró mint nyomkereső kiscserkész
Túlélőtábort szervez a honvédelem a magyar újságíróknak. De nem információk, hanem a víz után kereshetnek.
Szerbhorváth György  a Paraméteren elemzi a magyar újságírás jelenkori áldatlan állapotát
Új éra következik a magyar újságírás történetében: a zsurnaliszta ezután nem információkat próbál megszerezni, leellenőrizni és hírré varázsolni, hanem tájékozódni tanul (félreértések ne essék: nem úgy általában, hanem az erdőben, mezőben, a természetben), vizet találni, azt ihatóvá tenni, tüzet gyújtani, menedéket építeni. Felderítő lesz, aki utat tör a szebb jövő felé, na meg a Honvédelmi Minisztériumnak, a kormányzatnak.
A kiképző tábor stílusosan Táborfalván lesz, de tegyük hozzá, ennek apropója a National Geogaphic Chanel új műsora lesz a túlélési praktikákról. És a HM kapva kapott az alkalmon, hogy a dicső magyar honvédséget népszerűsítse.
A Natgeót még érteni is vélem, aki neki dolgozik, gyakran kerülhet éles helyzetbe. Magam is írtam egyszer egy riportot a folyóiratnak az észak-montenegrói és dél-szerbiai muzulmán bosnyákokról, pár vahabitával, azaz radikális muzulmánnal is találkoztunk, akik a mészárszékben fenték a késeiket és nem engedtek fotózni. Később tényleg lelepleztek egy-két terroristát közülük az ügybuzgó szerb kommandósok, lásd még Ozorát, ahol 400 magyar rendőr kapott el négy drogdílert.
Az én tapasztalatom az, hogy inkább éppen az ügybuzgó hatóságoktól kell tartanunk. Így akkor is a legnagyobb veszélyt egy, a pisztolyával hadonászó, focialsógatyóban ugráló montenegrói rendőr-focista jelentette. Egy tehenet próbáltam a fotós kérésére odaterelni, hogy a feje belelógjon a képbe, ám a csávó elzavart bennünket, mondván, ők ott lenn, akik fociznak a völgyben, s akiket mi fotózunk, nagyon fontos emberek a városban, a rendőrségi-titkosszolgálati elit, utalt rá finoman. Tilos hát fotózni, húzzunk el, és ne jöjjünk mi itt a Nacionál Geográf papírjával, ismeri ő azt, a tévében megy. A fotós megjegyezte: az egész országban nincs annyi fontos ember (tizenkettő), mint ahányan itt most fociznak – de ezt nem fordítottam le.
Az egész túlélőtáborban az a perverz, hogy ma a magyar újságírót nem azért fenyegeti az éh- és szomjhalál, mert elveszett az Alföld híres kannás boros Bermuda-háromszögében, a pusztában, hanem egyszerűen egzisztenciális okokból (lásd a mégiscsak kereskedelmi Neo FM-et, ahol akadt, aki nem tudott dolgozni menni, mert vonatjegyre sem futotta, s már anyósának sem).
Ó, persze akad egy réteg, akiknek nincs gondja, és százezer forintos túrabakancsra is telik majd, hogy a NG-vel meg a HM-mel ripacskodjon (utána kötelezően borkóstoló lesz vaddisznópörkölttel, lefogadom), ők a rezsimpárti magánsajtó és a közmédia kiváló munkatársai. Velük azonban az a (fogalmi) probléma, hogy nem újságírók, hanem propagandisták. Nem is értem, hogy a magára joggal oly kényes NG ezt hogyan képzeli? A média mégiscsak hatalmi ág lenne egy boldog világban, mely ellenőrizni igyekszik a hatalmat – nem pedig a valagát nyalni és közös táborozásokba bevonni, hogy egymást népszerűsítsék. Ez épp olyan, mintha a NG a kínai párt-szénmágnásokkal állna össze, hogy igenis, milyen jó ott a munkásoknak és az egész a környezet javára válik.
S azokat, akiknek tényleg szükségük lenne a túlélési praktikák elsajátítására (ha nem is ebben a kommandós avagy túra-verzióban), úgysem fogja a HM meghívni. Hisz a kormányzati propagandagyár, ha valamire ügyel, az az, hogy távol tartsa magától a független és/vagy ellenzéki média munkatársait, nem küldenek meghívókat a sajtótájékoztatókra, nem válaszolnak az elküldött kérdésekre (noha ez törvényi kötelezettségük közérdekű adatok esetben is), nem adnak interjúkat, csak saját mikrofonállványaiknak. Arról nem beszélve, milyen anyagi helyzetbe kerültek ezen újságírók – már akiknek egyáltalán van, maradt munkája. Az persze nem kétséges, hogy a kereskedelmi tévék kvázi-magazinműsorainak egy-két vezetője majd sisakkal a fején fog tombolni Táborfalván, s hogy a Fidesz-közeli kereskedelmi on-line, rádió- és tévébirodalmak emberei is ott lesznek „túlélni”, noha ők éppen túléltek, addig biztos, amíg a Fidesz hatalmon van.
A HM akciójának egyik célja, hogy népszerűsítse a honvédséget (hoppá, erre tehát van lóvé, pedig elég homályos az egész). A másik viszont a nem szándékolt, ám ami még inkább jellemzi az uralkodó osztály viszonyulását az újságíráshoz: a tollforgató, ha nem képes minket kiszolgálni, ne a városban, a minisztériumok, hivatalok stb. környékén kószáljon hülye kérdéseivel, ne az interneten molyoljon, ne ott terjessze a felfedezett dolgokat, ne fácsézzen, emilezgessen, mobilozzon, hanem iparkodjon kifele a sivatagba, a kopár sziklaszirtekre, oda, ahol golyókkal várják, nem kávéval és pogival. Ne oknyomozzon, hanem ehető vadnyulak nyomát kutassa a Nemzeti Összefogás Rendszerének Csingacsgukjaként. Ott ugráljon, a skorpiók között negyvenöt fok árnyékban, egyen bogarakat és igya meg saját húgyát, az is jó, majd meglátja, sőt, fertőtlenít.
Menjen a mocsárba. Túlélni. Ha nem sikerül, hát úgy is jó. Eggyel kevesebb.
http://www.parameter.sk/rovat/paravelemeny/2012/08/13/az-ujsagiro-mint-nyomkereso-
2012. augusztus 15.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Emlékmű helyett fasizmus ellenes plató (2.)

A tiltakozók nem azt akarják megakadályozni, hogy ez az emlékmű elkészüljön és emléket állítson azoknak a >

Tovább

Nem volt győztes, ugyanis mindannyian vesztesek lettünk

Nemzeti szempontról szólok, de nem a manapság divatos magyarság-narratívára gondolok, hanem a magyarság többségére, azokra, akik >

Tovább

Emlékmű helyett fasizmus ellenes plató

Többszöri halasztás és új befejezési dátumok megjelölése után sem készült el, nem fejeződött be az újvidéki >

Tovább

Tovább bonyolódik a koszovói helyzet

A szerbiai politikusok szerint a szerbiai kisebbségi törvény az egész Európában példamutató. A magyar kormány is >

Tovább

Az egyház közösségteremtő esélye

Ahhoz azonban, hogy az egyház hatékony lehessen, új dimenziókkal kell gazdagodnia, ezt újabban éppen Ferenc pápa >

Tovább

Az EP üzenete Szerbiának: „Szankciók Oroszországnak, csak aztán az európai pénzek”

Deli és Kovács nem azt mondják, hogy Szerbiának teljesíteni kell az Európai Unióba való tagfelvételi követelményeket >

Tovább

Novemberi tézisek

A magyar állam egészét, intézményeit és szabályrendszerét behálózzák a hatalmon lévők magánérdekei és érdekeltségei. Mivel az >

Tovább

Öreg Anna közleményben nyilvános televíziós vitára hívta Pásztor Bálintot ·

„Sorolhatnám még, mindazokat a szégyenteljes technikákat, amelyekkel próbálja félrevezetni a nyilvánosságot. Látom, úgy gondolja, hogy senkinek >

Tovább

Az EU nem akarja látni, hogy egyfolytában a bolondját járatják velük

Szóval, ha az EU látni akarná, hogy ezek a törvények még alig születtek meg és máris >

Tovább

Ez nem az a Magyar Nemzeti Tanács!

Nem fogadható el az egypárti, demokráciaellenes szavazáson létrehozott nemzeti tanács, mivel Pásztor István önkényuralmának lesz alárendelve. >

Tovább

A listára fel sem kerülhettek volna!

A választási gyakorlat szerint az lista 1. számú jelöltje Fremond Árpád lehet az MNT új elnöke. >

Tovább

A „győztes” Pásztor/Lovas-lista (2.)

Akármilyen határozatot is hoz a Köztársasági Választási Bizottság, a 2022. évi Magyar Nemzeti Tanácsi választásokat az >

Tovább