2020. október 25. vasárnap
Ma Blanka, Bianka, Mór névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

De mit adtak nekünk a magyar olimpikonok?!

Bódis Gábor
Bódis Gábor
De mit adtak nekünk a magyar olimpikonok?!
Gyurta Dániel (eszti9 fotója)

A Mandinerről ollóztuk a következő szöveget a magyar sportsikerek és a politika kapcsolatáról:

…„És igenis jó érzés, szívet melengető érzés a magyar sportolók diadalát látni, legyen szó akár dobogós eredményről, akár hihetetlen (sport)emberi teljesítményekről. Hogy Német-, Francia- és Olaszországgal vagyunk versenyben az éremtáblázaton, ráadásul nem egy sportágas országként, hanem nagyon is különböző sportokból gyűjtögetve az érmeket.

Nem arról van szó, hogy a magyar aranyaktól máról holnapra megváltoznának a mindennapjaink, színesbe váltana a tündérmese, gyorsabban úszná az átlagpolgár a kétszáz mellet. De a sportsikerek épp úgy hozzájárulnak egy ország, egy nemzet önbecsüléséhez, mint a kiemelkedő gazdasági, kulturális vagy tudományos teljesítmények. Gondoljunk csak a külhoni magyarokra, akik közül sokan – teljesen természetes módon – többes identitással rendelkeznek. Amikor Magyarországnak jól megy, az erősíti a kapcsokat, mindenki szereti erős és sikeres közösség tagjának tudni magát. Gazdaságilag sajnos évek óta nem megy jól, és nem is látszik, mikor fog jobban menni, mint például Szlovákiának. Nincsen Nokiánk, Ikeánk, de még csak Skodánk sem. Reméljük, lesz majd, de per pillanat nincs. Viszont itt van az olimpia, ahol Magyarországnak egyedül annyi aranyérme van, mint az összes szomszédjának együttvéve (a hozzánk hasonló méretű Ausztriának például egyetlen árva bronzérme sincs). Mi ez, ha nem vegytiszta, száz százalékos menőség?

Mi a szerepe mindebben politikának? Valóban a kormányzat sportpolitika által biztosított körülményeknek köszönhető Gyurta Dániel aranya, ahogy Czene Attila szerényen utalt rá a köztévé közvetítésében (amikor éppen nem magáról beszélt, meg arról, hogy ki mindenkitől kap ő sms-t)? A fenét. Hogy Peking a Gyurcsány-éra depressziójának mementója, London meg a csodálatos forradalom győzelmének messzire lobogó lángja? Agyrém. A politikusok szurkoljanak, írjanak őszinte vagy gejl győzelmi gratulációkat a Facebookra, és kellő szerénységgel értékeljék a maguk szerepét a sportteljesítményekben. Ezek a győzelmek nem az ő győzelmeik, és ezt minden politikaellenes él nélkül mondom.

Ezeknek a győzelmeknek köszönhetjük, hogy lesz sok kisfiú és kislány, akik elhatározzák, hogy 15-20 év múlva ők az új Szilágyi Áronok és Risztov Évák akarnak lenni. 99,99%-ukból persze sohasem lesz, mégis, sportolni és versenyezni fognak, megtanulnak nyerni és veszteni, aminek nem lehet eléggé örülni.”

2012. augusztus 10.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Elvesztettem egy országot, de maradt egy város

Szóba került a kisebbségi állapot is. Emiatt nem siránkozok, elfogadtam, vállalom, ezzel élek és nem azonosulok >

Tovább

Akinek Gorbacsov volt a riportere

Zolcer Jánossal valamikor a kilencvenes évek elején ismerkedtem meg Münchenben, amikor egy ideig ott éltünk Évával >

Tovább

Minden befejezetlen, még a rendszerváltás is

Az ellenzéki pártok nem alkalmazkodnak az új helyzethez, nehezen veszik tudomásul, hogy többé nem Milošević izolációs >

Tovább

Száz napos türelmi idő

Az új vezetőség egyik első intézkedése éppen az MNT-ből való kivonulás lehetne, ami új helyzetet teremtene >

Tovább

A doktori diplomák feketepiaci ára zuhan, az arany ára emelkedik

Minden relatív lett. A hazugság meggyőzőbb, mint az igazság, minden eladó és minden megvásárolható. A doktori >

Tovább

Orbán Viktor! Hátrább az agarakkal!

Ha pedig a rezsim mégis elfojtja ezt a méreteiben aprócska, politikailag gyönge, ám szeretetre méltó, szép, >

Tovább

A kapitalizmus veszélyes bohóca

Természetesen Trump nem Lindbergh, de félő, hogy győzelme esetén nemcsak Amerikában, hanem az egész Európában is >

Tovább

Egy kurta után most egy hosszabb közleménnyel rukkolt elő a Magyar Mozgalom

Öt küzdelmes év után őrségváltásra került sor a szervezet élén. Az eddigi elnökségből ketten, Garai Zsolt >

Tovább

Baloldal és gyermekbalett

„Miközben mi itt családi ünnepet rendezünk republikánus gyermekbalettel, a reakció éjszakai katonai gyakorlatokat rendez gépfegyverekkel”. Nézem, >

Tovább

Mi lesz a Futaki úti temetőben lévő emlékhely sorsa?

Az „1944/45-ös ártatlan áldozatok” emlékművének elkészítése is azt mutatja, hogy a VMSZ képtelen egyetlen vitás kérdést >

Tovább

A demokráciába vetett hit megroggyanása

Hiányzik a mindennapi demokrácia, a republikánus tér, amelyben a polgár beleszólhat a dolgok alakulásába. Ez főleg >

Tovább

Néha elhangzik egy-egy pedagógus sikolya, amelyet dermesztő csend követ

A VMSZ szerint minden rendben van, helyzetünk soha nem volt jobb, ez jut eszembe miközben az >

Tovább