2020. június 4. csütörtök
Ma Bulcsú, Kerény, Kerubin névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Napi ajánló

De mit adtak nekünk a magyar olimpikonok?!

Bódis Gábor
Bódis Gábor
De mit adtak nekünk a magyar olimpikonok?!
Gyurta Dániel (eszti9 fotója)

A Mandinerről ollóztuk a következő szöveget a magyar sportsikerek és a politika kapcsolatáról:

…„És igenis jó érzés, szívet melengető érzés a magyar sportolók diadalát látni, legyen szó akár dobogós eredményről, akár hihetetlen (sport)emberi teljesítményekről. Hogy Német-, Francia- és Olaszországgal vagyunk versenyben az éremtáblázaton, ráadásul nem egy sportágas országként, hanem nagyon is különböző sportokból gyűjtögetve az érmeket.

Nem arról van szó, hogy a magyar aranyaktól máról holnapra megváltoznának a mindennapjaink, színesbe váltana a tündérmese, gyorsabban úszná az átlagpolgár a kétszáz mellet. De a sportsikerek épp úgy hozzájárulnak egy ország, egy nemzet önbecsüléséhez, mint a kiemelkedő gazdasági, kulturális vagy tudományos teljesítmények. Gondoljunk csak a külhoni magyarokra, akik közül sokan – teljesen természetes módon – többes identitással rendelkeznek. Amikor Magyarországnak jól megy, az erősíti a kapcsokat, mindenki szereti erős és sikeres közösség tagjának tudni magát. Gazdaságilag sajnos évek óta nem megy jól, és nem is látszik, mikor fog jobban menni, mint például Szlovákiának. Nincsen Nokiánk, Ikeánk, de még csak Skodánk sem. Reméljük, lesz majd, de per pillanat nincs. Viszont itt van az olimpia, ahol Magyarországnak egyedül annyi aranyérme van, mint az összes szomszédjának együttvéve (a hozzánk hasonló méretű Ausztriának például egyetlen árva bronzérme sincs). Mi ez, ha nem vegytiszta, száz százalékos menőség?

Mi a szerepe mindebben politikának? Valóban a kormányzat sportpolitika által biztosított körülményeknek köszönhető Gyurta Dániel aranya, ahogy Czene Attila szerényen utalt rá a köztévé közvetítésében (amikor éppen nem magáról beszélt, meg arról, hogy ki mindenkitől kap ő sms-t)? A fenét. Hogy Peking a Gyurcsány-éra depressziójának mementója, London meg a csodálatos forradalom győzelmének messzire lobogó lángja? Agyrém. A politikusok szurkoljanak, írjanak őszinte vagy gejl győzelmi gratulációkat a Facebookra, és kellő szerénységgel értékeljék a maguk szerepét a sportteljesítményekben. Ezek a győzelmek nem az ő győzelmeik, és ezt minden politikaellenes él nélkül mondom.

Ezeknek a győzelmeknek köszönhetjük, hogy lesz sok kisfiú és kislány, akik elhatározzák, hogy 15-20 év múlva ők az új Szilágyi Áronok és Risztov Évák akarnak lenni. 99,99%-ukból persze sohasem lesz, mégis, sportolni és versenyezni fognak, megtanulnak nyerni és veszteni, aminek nem lehet eléggé örülni.”

2012. augusztus 10.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Keresik az ajándékot

Eluralkodtak a minden nagyobb szenvedély nélküli, intelligens, művelt és óvatos szeretők. Megcsodálom őket, ám sajnálom, hogy >

Tovább

Húsz éve (3. rész)

Az ünnepélyes megnyitás után azonnal beütött a ménkű: Bogár Laci és neje (a partnerek) úgy gondolták, >

Tovább

Szerbia nem demokratikus ország

Amennyiben nem lesz biztosíték a szabad és tisztességes választási kampányra, a választások legitimitása elkerülhetetlenül kérdésesé válik. >

Tovább

Szabadulás Trianontól

Nincs más a magyar nacionalizmuson kívül. Csak versengő nacionalizmusok vannak. Két kirekesztő diskurzus verseng egymással: az >

Tovább

Az idegen nő

Az idegen nő egyszerre vonz és taszít. Felcsillant a szemem, amikor Tišma-regényben feltűnt Dornstädter kávéház. Ugyanott >

Tovább

Soknyelvű ország – egynyelvű álom és emlék(mű)

A mesterséges nevek százai azonban bekerültek az Akadémiai Nagylexikonba, emiatt tévelyegnek úttalan utakon a magyar GPS-t >

Tovább

Trianon és a VMSZ

Nem tűnik ki az sem, a Fidesz hogyan tekint arra, hogy stratégiai partnere, a Vajdasági Magyart >

Tovább

Húsz éve (2. rész)

Folytatom a Bódis cukrászda 2.0 történetét. Az első részben arról volt szó, hogy miként került vissza >

Tovább

Húsz éve (1. rész)

Valami ciklikusság nyavalyog velem az utóbbi néhány évtizedben. Néhány hete volt 30 éve, hogy megszültük a >

Tovább

Magyarok a Vajdaság „aranyidejében”

A vajdasági magyar nyilvánosságban ma alig akad kritikus hang. Magyarország valójában több tekintetben visszafoglalta a területet, >

Tovább

Töppedt is, férges is, de a VMSZ-é

A párt egyedül maradt a vajdasági magyar politikai porondon, és immár a polgári opció harmatgyenge ellenzéki >

Tovább

A hallgatás ideológusai

A pandémia után veszélyes idők következnek, az „óvatos radikálisok” azonban gondtalanul büszkélkednek az önkéntes szellemi karanténjukban. >

Tovább