2019. szeptember 22. vasárnap
Ma Móric, Tamás névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

De mit adtak nekünk a magyar olimpikonok?!

Bódis Gábor
Bódis Gábor
De mit adtak nekünk a magyar olimpikonok?!
Gyurta Dániel (eszti9 fotója)

A Mandinerről ollóztuk a következő szöveget a magyar sportsikerek és a politika kapcsolatáról:

…„És igenis jó érzés, szívet melengető érzés a magyar sportolók diadalát látni, legyen szó akár dobogós eredményről, akár hihetetlen (sport)emberi teljesítményekről. Hogy Német-, Francia- és Olaszországgal vagyunk versenyben az éremtáblázaton, ráadásul nem egy sportágas országként, hanem nagyon is különböző sportokból gyűjtögetve az érmeket.

Nem arról van szó, hogy a magyar aranyaktól máról holnapra megváltoznának a mindennapjaink, színesbe váltana a tündérmese, gyorsabban úszná az átlagpolgár a kétszáz mellet. De a sportsikerek épp úgy hozzájárulnak egy ország, egy nemzet önbecsüléséhez, mint a kiemelkedő gazdasági, kulturális vagy tudományos teljesítmények. Gondoljunk csak a külhoni magyarokra, akik közül sokan – teljesen természetes módon – többes identitással rendelkeznek. Amikor Magyarországnak jól megy, az erősíti a kapcsokat, mindenki szereti erős és sikeres közösség tagjának tudni magát. Gazdaságilag sajnos évek óta nem megy jól, és nem is látszik, mikor fog jobban menni, mint például Szlovákiának. Nincsen Nokiánk, Ikeánk, de még csak Skodánk sem. Reméljük, lesz majd, de per pillanat nincs. Viszont itt van az olimpia, ahol Magyarországnak egyedül annyi aranyérme van, mint az összes szomszédjának együttvéve (a hozzánk hasonló méretű Ausztriának például egyetlen árva bronzérme sincs). Mi ez, ha nem vegytiszta, száz százalékos menőség?

Mi a szerepe mindebben politikának? Valóban a kormányzat sportpolitika által biztosított körülményeknek köszönhető Gyurta Dániel aranya, ahogy Czene Attila szerényen utalt rá a köztévé közvetítésében (amikor éppen nem magáról beszélt, meg arról, hogy ki mindenkitől kap ő sms-t)? A fenét. Hogy Peking a Gyurcsány-éra depressziójának mementója, London meg a csodálatos forradalom győzelmének messzire lobogó lángja? Agyrém. A politikusok szurkoljanak, írjanak őszinte vagy gejl győzelmi gratulációkat a Facebookra, és kellő szerénységgel értékeljék a maguk szerepét a sportteljesítményekben. Ezek a győzelmek nem az ő győzelmeik, és ezt minden politikaellenes él nélkül mondom.

Ezeknek a győzelmeknek köszönhetjük, hogy lesz sok kisfiú és kislány, akik elhatározzák, hogy 15-20 év múlva ők az új Szilágyi Áronok és Risztov Évák akarnak lenni. 99,99%-ukból persze sohasem lesz, mégis, sportolni és versenyezni fognak, megtanulnak nyerni és veszteni, aminek nem lehet eléggé örülni.”

2012. augusztus 10.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Lépésnyire a végső győzelemtől

Már nem csodálkozunk rajta, hogy a „protestáló hit, küldetéses vétó” egyházának püspökét államunk vitathatatlan vezetője jelöli >

Tovább

Hasznos-e a bojkottálás?

Legyünk tisztában: A választásokat mindenképpen megtartják, az ellenzék részvételével, vagy az nélkül.  A VMSZ és a >

Tovább

Alászolgája Főnök, s respekt

Végleg populista fordulatot vett a rommagyar politika, nemcsak esetenként, azaz kampányban, hanem immár eldőlt, hogy minden >

Tovább

Szerelmünk volt és mostohánk lett

Többször is találkoztam Konráddal, hol Berlinben hol Budapesten, de nem került szóba Közép-Európa. Az utolsó néhány >

Tovább

Requiem a vajdmagy sajtószabadságért

Ma Bodzsoni és Ternovácz a vajdmagy újságírás két doyenje, vagy éppen szimbóluma – a két Nagy >

Tovább

Jelzők zűrzavarában

„Nem követhetnénk el nagyobb hibát annál, ha az eszmetörténet tárgykörében vizsgálnánk meg Orbán fejtegetéseinek valós vagy >

Tovább

Magyar-magyar párbeszéd?

Ez is arra utal, hogy a VMSZ elnökét mennyire (nem) érdekli a magyar-magyar együttműködés! De miért >

Tovább

Meghaltatok

Ez nem nekrológ. Csak lamento, jelentékeny emberek halálakor – amely mély válsággal esik egybe időben – >

Tovább

A szocializmusban az volt a legrosszabb, ami utána következett

Vannak azonban olyanok is, akik kritikusak a múlttal szemben, de a jelennel szemben is. Ők lettek >

Tovább

Nyári emlék

10 éve írtam Rajk Laci 60. szülinapjára (1949. január 26.). Nem gondoltam, hogy ez a megemlékezés >

Tovább

Az abszurd, "amiben élsz"

Az EP választásokkal fordulatot vett és kiteljesedett a rommagyar politika és végképp elköteleződött a nacionalista-populista – >

Tovább

A miniszterelnök nem magánember

Hiszen azt senki nem gondolhatja, hogy ez lenne Tarlós István budapesti főpolgármester választási üzenete (via Gulyás): >

Tovább