Ma Jolán, Zsolt, ödön, Bódog névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Kik vagyunk, mit akarunk
Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >
A pártlap történelmi kontárságai
Bódis Gábor
Derűs mélabúval olvastam a vajdasági párt napilap legújabb kísérletét, hogy a még egyetlen független médiumot, a Vajdasági RTV magyar szerkesztőségét (Vajdaságban a függetlenség egyetlen fokmérője, hogy távol áll az VMSZ-MNT csápjaitól) lejárassa. Erre ugyan nem a leghitelesebb „szemtanút” kérte fel (vagy jött kéretlenül is), de hát egy mozgalomban vannak komolyabb érdemek is a hitelességnél (párthűség, sőt ajánlatos a szakmaiatlanság is). A folytatásos valami (Magyar Szó, A média elvesztegetett hatalma) inkább hasonlít egy Rorschach-teszt eredményére, mint történelmi visszapillantásra.
Természetesen, az Újvidéki Televízió magyar szerkesztőségével foglalkozó részre kívánok csak egy-két megjegyzést tenni. A szerző lelkileg nehezen megélt kívülállóságát mintegy elpanaszolván, hogy a „Híradó szerkesztősége volt a vajdasági magyar újságíró arisztokrácia központja. Ezt akár dicséretnek is felfoghatnánk, ha a kívül rekedt szerkesztő nem sejtetné, hogy igen érdemes drámaírók, szerkesztők, rendezők, operatőrök más részlegekben is dolgoztak. Az én emlékezetem szerint, ezeket a jeles alkotókat senki nem zárta ki sehonnan (legfeljebb a párt, de ez egy másik történet) és nagyon jól érezték magukat a helyükön, nem kívántak részt venni a napi kuli munkában, ami az „arisztokratáknak” jutott ki osztályrészül. A „kékvérűség” akkori mércéje a magyar nyelv ismerete és egy kis írástudás volt. Ezen a hálón fenn is lehetett akadni.
A Rorschach-teszt egyik legkirívóbb eredménye a szerkesztőség elnevezése az irományban: Híradó. Hát, kérem szépen tisztelettel: a magyar szerkesztőség a nyolcvanas évek közepén (szerény személyemmel az élén) több mint száz tagot számlált, komplett „technológiai lánca” volt (főszerkesztőtől a gépkocsivezetőn át a technikusig), a napi néhány híradó mellett magazinműsorokat és szakosított (mezőgazdaság, gazdaság, kultúra) műsorokat gyártott. A sportrészleg legkevesebb évi 12 ezer percet produkált (ez az egy adat maradt meg a fejemben), amely sporthíradókból és közvetítésekből állt össze. Soha addig és valószínűleg soha többé (sajnos) nem lesz ilyen méretű és hatású szerkesztősége a határon túli magyarságnak. A i šire.
A Híradó elnevezéssel ezt lefitymálni hamisítás vagy kóros hárítás – ne adj Isten! a nyelvileg kirekesztett tudatlansága.
A szerző ezután úgy jut el a közelmúlt történéseihez, hogy saját szerepét nem igen domborította ki. Hiszen a magyar szerkesztőséget akkor fejezték le és tették tönkre, amikor a miloševići hordák megszállták Vajdaságot. Ezt a hatalmat szolgálta, zokszó nélkül és alázatosan, a szerző. Így hát nem ugyanarról az oldalról figyeltük és értékeltük az eseményeket.
A mai állapotok leírása és a szerző szánalmas magyarázkodása saját rövid, de annál botrányosabb szerepléséről nem jelenhetne meg semmilyen magára valamit is adó lapban (megkockáztatom: még pártlapban sem). Konkrét személyek pletykaszerű említése a bulvár szintjére süllyeszti a szerző által a jobb időket is látott Magyar Szót. Talán ez a pártlapok és kontárok sorsa.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Szeretettel a Vajdaságból: itt a harmadik orosz megszállás, de ennek most örülnek
Ám, mint azt jól tudjuk, semmi sem tart örökké, és minden jónak vége szakad egyszer. Megbízható >
Egy dél-bácskai tartalékos katona története
Talán az volt a szerencsénk, hogy amikor már egy jó ideje meneteltünk, az egyik szerb tartalékos >
Egy vita rejtekei
A nemzeti érzés – és nemcsak a magyar – nem lehet ártatlan. Soha többé. Mert a >
Füstbe ment szerv
Azt hiszem elég volt, ezt az egész cudarságot, nekünk, egymást kézen fogva, mindenáron el kell kerülnünk. >
Virág a kormányzó úr sírján
Érdektelen, hogy Lázár János (aki Orbán utóda szeretne lenni) miért tette ezt – és hogy miért >
Háborús emlékek nyomában
Arra szeretném kérni Önöket, hogy ezt, amit most tőlem hallottak, adják tovább, és meséljék el, hogy >
„Mórahalmon egyeztettek”
Mivel a VB következő (hatodik) ülését a társelnökök 2020 februárjára jelezték, a Magyar Nemzeti Tanácsnak (MNT) >
Ökomama
Arra nem emlékszem, hogy a „természet” fogalmát úgy általánosságban emlegették volna. Hanem csak konkrétan: kukorica, karfiol, >
"Kivérezteti a vajdasági magyarságot a kettős állampolgárság"
„Lehet mellébeszélni, de az az igazság, hogy a vajdasági magyar közösség menthetetlenné vált, s egy évtizeden >
„Szerbiának két külügyminisztere...”
A magyar külpolitika tehát a nyugat-balkáni országok integrálását az Európai Unióba stratégiai fontosságúnak tartja, miközben teljesen >
A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI
A nemzeti kisebbségek helyzetét egy társadalomban/országban számos tényező együttes létezése alapján lehet csak megállapítani, amelyek közül >
A jugoszláv rendszerváltás
Egy könyv címe szerint pedig „A háború a Maksimirben kezdődött el”, azaz 1990. május 13-án, amikor >