2019. november 20. Szerda
Ma Jolán, Zsolt, ödön, Bódog névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Napi ajánló

Minek nekik az állam?

Bódis Gábor
Bódis Gábor

J. Garai Béla az új szerbiai hatalom Koszovóval kapcsolatos terveiről ír Tűlevél nevű állandó rovatában, a Vajdaság Ma-n

„Ha volt is valakinek illúziója, hogy Szerbia új vezetői használható megoldást fognak ajánlani a nyomasztó koszovói problémára és ezzel megszabadítják az országot és minden polgárát (akár „államalkotó”, akár kisebbségi) ettől a hatalmas nyűgtől, akkor most keserűen csalódniuk kellett.

Máris kiderült ugyanis, hogy a király meztelen: nem csak hogy csodatevő titkos tervük nincs a haladóknak Koszovóval kapcsolatban, ahogyan a kampányban ígérgették, hanem semmilyen tervük sincs. Legfeljebb homályos, patrióta pátosszal átitatott, elképesztően idejét múlta elképzeléseik, amelyek sehová se vezetnek.”

„Ez derül ki abból az interjúból is, amelyet Tomislav Nikolić adott a minap a Danasnak.  Arra a kérdésre, hogy mit kínál a koszovói albánoknak, akik az alkotmány szerint Szerbia állampolgárai, ez a válasz hangzott el: „érdemi autonómiát a Biztonsági Tanács 1244-es határozatával összhangban”. Vagyis olyan autonóm státust Szerbián belül, fejtegette az államfő, mint amilyent az Olaszországban vagy Belgiumban élő német kisebbség élvez. „…

„Normális ésszel nehéz felfogni azt a megszállottságot, amely feltételezi, hogy a koszovói albánok, a világ legbefolyásosabb hatalmainak támogatását élvezve, lemondanak a több mint kilencven ország által elismert függetlenségről, és a haladók szép szeméért leülnek tárgyalni a szerb fennhatóság alá való visszatérésről. Csak azért, mert így írja elő a szerb alkotmány. Semmivel sem több az esély erre, mint Nagy-Szerbia megteremtésére a Károlyváros—Ogulin—Karlobag szegélyezte nyugati határral, amiről pedig Tomislav Nikolić állítólag, amikor szakított korábbi mesterével, Vojislav Šešeljjel.  Akkor pedig csakis az következhet, hogy folytatódik a vég nélküli alkudozás Pristinával és Brüsszellel, akiknek mellesleg már nagyon elegük lehet az efféle balkáni makacsságból. Mi ráérünk, mi nekünk az ötven év, ami alatt az albánok meggondolhatják magukat? Addig legfeljebb azzal üthetjük el az időt, hogy az elnökkel együtt sopánkodunk az albánok pimaszságán, hogy államot akarnak maguknak. Államot, ezeknek?! Akik még tegnap favágással keresték meg a burekra valót? Ugyan minek nekik az állam, amikor az olyan értelmetlen.”

2012. augusztus 7.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Szeretettel a Vajdaságból: itt a harmadik orosz megszállás, de ennek most örülnek

Ám, mint azt jól tudjuk, semmi sem tart örökké, és minden jónak vége szakad egyszer. Megbízható >

Tovább

Egy dél-bácskai tartalékos katona története

Talán az volt a szerencsénk, hogy amikor már egy jó ideje meneteltünk, az egyik szerb tartalékos >

Tovább

Egy vita rejtekei

A nemzeti érzés – és nemcsak a magyar – nem lehet ártatlan. Soha többé. Mert a >

Tovább

Füstbe ment szerv

Azt hiszem elég volt, ezt az egész cudarságot, nekünk, egymást kézen fogva, mindenáron el kell kerülnünk. >

Tovább

Virág a kormányzó úr sírján

Érdektelen, hogy Lázár János (aki Orbán utóda szeretne lenni) miért tette ezt – és hogy miért >

Tovább

Háborús emlékek nyomában

Arra szeretném kérni Önöket, hogy ezt, amit most tőlem hallottak, adják tovább, és meséljék el, hogy >

Tovább

„Mórahalmon egyeztettek”

Mivel a VB következő (hatodik) ülését a társelnökök 2020 februárjára jelezték, a Magyar Nemzeti Tanácsnak (MNT) >

Tovább

Ökomama

Arra nem emlékszem, hogy a „természet” fogalmát úgy általánosságban emlegették volna. Hanem csak konkrétan: kukorica, karfiol, >

Tovább

"Kivérezteti a vajdasági magyarságot a kettős állampolgárság"

„Lehet mellébeszélni, de az az igazság, hogy a vajdasági magyar közösség menthetetlenné vált, s egy évtizeden >

Tovább

„Szerbiának két külügyminisztere...”

A magyar külpolitika tehát a nyugat-balkáni országok integrálását az Európai Unióba stratégiai fontosságúnak tartja, miközben teljesen >

Tovább

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

A nemzeti kisebbségek helyzetét egy társadalomban/országban számos tényező együttes létezése alapján lehet csak megállapítani, amelyek közül >

Tovább

A jugoszláv rendszerváltás

Egy könyv címe szerint pedig „A háború a Maksimirben kezdődött el”, azaz 1990. május 13-án, amikor >

Tovább