2019. november 20. Szerda
Ma Jolán, Zsolt, ödön, Bódog névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Napi ajánló

Kik azok a székelyek? Milyen nyelven beszélnek?

Székelyföldön nem ismeretlen e mondás: “Székely szarta a magyart!”

Bódis Gábor
Bódis Gábor

A Terrasiculorum azaz a Székelyföld blogról ollóztuk az írást, amelyet kivonatosan közlünk.

„Székelyföldön nem ismeretlen e mondás: “Székely szarta a magyart!”, mely tézist jómagam is osztok de ettől eltekintve én még magyarként nőttem fel és az volt mindig a tudatomban, hogy a székelyföldi is pont olyan magyar mint az anyaországi magyar, csak ez utóbbi a hianyos történelmi ismeretei okán kicsivel több hülyeséget hord össze mivel sokuk számára már az is meglepő tény, hogy itt is magyarul beszélnek. De afelől hogy ők is ill. “műnk” is magyarok vagyunk sosem volt kétségem, csak a “hazait” székelynek hívják; kb. így fogtam fel én a határon átívelő nemzet fogalmát. Ugyanakkor kisebbségi magyarként örömmel tölt el a tudat miszerint az utóbbi években egyre erőteljesebben bontakozik ki és erősödik a székely öntudat és az ezzel járó nemzeti öntudat ébredése. Ám amikor az ilyen és ehhez hasonló kijeleteseket hallok miszerint: “a székely nem a magyar nemzet egy része, hanem egy erős regionális (helyhez kötött) identitás” önkéntelen ül is felmegy a pumpám.“...

„Egyik kedves ismerősöm a következőképp nyilatkozott e témában:

“Tudnék vitázni arról, hogy “magyari” nyelven beszél-e a székely, de nem teszem. Amikor az a kérdés szegeződik nekem, hogy “magyar vagy-e?” vagy “esti roman?”, számomra csakis egy válasz létezik: SZÉKELY VAGYOK, mert székelynek születtem. Az általam használt nyelv pedig, ha a kérdező korlátoltsága miatt nincs más lehetőség, azt mondom, a magyar.”

„Ezek után joggal felmerül bennem a kérdés:

Vajon magyarnak vallják-e magukat: a jászok, a palócok, a matyók,a hajdúk netán a gyimesi csángók?

Ami meg minket székelyeket illet, jómagam Szélyes Sándor: Székely Karácsony c. versének egy sorával határoznám meg nemzetiségem: “a székely is magyar csak egy kicsivel több”, mert a mi népünk az anyaországtól elszakítva is képes volt megőrizni magyarságát, ápoljuk a hagyományainkat, és erős nemzeti öntudattal rendelkezzünk. Magyarabbak vagyunk mint Ők ott a határ túloldalán, magyarabbak mint sok anyaországbeli szájhősködő, díszmagyar!“

2012. július 31.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Szeretettel a Vajdaságból: itt a harmadik orosz megszállás, de ennek most örülnek

Ám, mint azt jól tudjuk, semmi sem tart örökké, és minden jónak vége szakad egyszer. Megbízható >

Tovább

Egy dél-bácskai tartalékos katona története

Talán az volt a szerencsénk, hogy amikor már egy jó ideje meneteltünk, az egyik szerb tartalékos >

Tovább

Egy vita rejtekei

A nemzeti érzés – és nemcsak a magyar – nem lehet ártatlan. Soha többé. Mert a >

Tovább

Füstbe ment szerv

Azt hiszem elég volt, ezt az egész cudarságot, nekünk, egymást kézen fogva, mindenáron el kell kerülnünk. >

Tovább

Virág a kormányzó úr sírján

Érdektelen, hogy Lázár János (aki Orbán utóda szeretne lenni) miért tette ezt – és hogy miért >

Tovább

Háborús emlékek nyomában

Arra szeretném kérni Önöket, hogy ezt, amit most tőlem hallottak, adják tovább, és meséljék el, hogy >

Tovább

„Mórahalmon egyeztettek”

Mivel a VB következő (hatodik) ülését a társelnökök 2020 februárjára jelezték, a Magyar Nemzeti Tanácsnak (MNT) >

Tovább

Ökomama

Arra nem emlékszem, hogy a „természet” fogalmát úgy általánosságban emlegették volna. Hanem csak konkrétan: kukorica, karfiol, >

Tovább

"Kivérezteti a vajdasági magyarságot a kettős állampolgárság"

„Lehet mellébeszélni, de az az igazság, hogy a vajdasági magyar közösség menthetetlenné vált, s egy évtizeden >

Tovább

„Szerbiának két külügyminisztere...”

A magyar külpolitika tehát a nyugat-balkáni országok integrálását az Európai Unióba stratégiai fontosságúnak tartja, miközben teljesen >

Tovább

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

A nemzeti kisebbségek helyzetét egy társadalomban/országban számos tényező együttes létezése alapján lehet csak megállapítani, amelyek közül >

Tovább

A jugoszláv rendszerváltás

Egy könyv címe szerint pedig „A háború a Maksimirben kezdődött el”, azaz 1990. május 13-án, amikor >

Tovább