2023. november 28. kedd
Ma Stefánia, Jakab névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Kik azok a székelyek? Milyen nyelven beszélnek?

Székelyföldön nem ismeretlen e mondás: “Székely szarta a magyart!”

Bódis Gábor
Bódis Gábor

A Terrasiculorum azaz a Székelyföld blogról ollóztuk az írást, amelyet kivonatosan közlünk.

„Székelyföldön nem ismeretlen e mondás: “Székely szarta a magyart!”, mely tézist jómagam is osztok de ettől eltekintve én még magyarként nőttem fel és az volt mindig a tudatomban, hogy a székelyföldi is pont olyan magyar mint az anyaországi magyar, csak ez utóbbi a hianyos történelmi ismeretei okán kicsivel több hülyeséget hord össze mivel sokuk számára már az is meglepő tény, hogy itt is magyarul beszélnek. De afelől hogy ők is ill. “műnk” is magyarok vagyunk sosem volt kétségem, csak a “hazait” székelynek hívják; kb. így fogtam fel én a határon átívelő nemzet fogalmát. Ugyanakkor kisebbségi magyarként örömmel tölt el a tudat miszerint az utóbbi években egyre erőteljesebben bontakozik ki és erősödik a székely öntudat és az ezzel járó nemzeti öntudat ébredése. Ám amikor az ilyen és ehhez hasonló kijeleteseket hallok miszerint: “a székely nem a magyar nemzet egy része, hanem egy erős regionális (helyhez kötött) identitás” önkéntelen ül is felmegy a pumpám.“...

„Egyik kedves ismerősöm a következőképp nyilatkozott e témában:

“Tudnék vitázni arról, hogy “magyari” nyelven beszél-e a székely, de nem teszem. Amikor az a kérdés szegeződik nekem, hogy “magyar vagy-e?” vagy “esti roman?”, számomra csakis egy válasz létezik: SZÉKELY VAGYOK, mert székelynek születtem. Az általam használt nyelv pedig, ha a kérdező korlátoltsága miatt nincs más lehetőség, azt mondom, a magyar.”

„Ezek után joggal felmerül bennem a kérdés:

Vajon magyarnak vallják-e magukat: a jászok, a palócok, a matyók,a hajdúk netán a gyimesi csángók?

Ami meg minket székelyeket illet, jómagam Szélyes Sándor: Székely Karácsony c. versének egy sorával határoznám meg nemzetiségem: “a székely is magyar csak egy kicsivel több”, mert a mi népünk az anyaországtól elszakítva is képes volt megőrizni magyarságát, ápoljuk a hagyományainkat, és erős nemzeti öntudattal rendelkezzünk. Magyarabbak vagyunk mint Ők ott a határ túloldalán, magyarabbak mint sok anyaországbeli szájhősködő, díszmagyar!“

2012. július 31.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Öncenzúra

Csak azt nem értem, hogy akik saját országuknak szuverén nemzeti jövőt vizionálnak, mit fognak szólni, ha >

Tovább

Nincs jövőkép – a lakosok csendben távoznak!

Tordán – Dobai cikke alapján – semmilyen komolyabb befektetés, munkahelyteremtés nem volt és még csak a >

Tovább

Lehet-e a nemzeti kérdésre nem nacionalista választ adni?

Rendben van, gondolom, mért ne lennének ellenvélemények, de azért a rendszerváltó eliteknek egyszer szembe kell nézniük >

Tovább

A tolerancia határai

Arra gondolok, hogy az elmúlt években tapasztalt terrorista hullámok és a Hamász izraeli terrorakciója után jó >

Tovább

A Magyar Nemzeti Tanácstól független szerkesztéspolitikát!

A magyar nyelvű tájékoztatásban is alkalmazni kell az említett törvény  idézett két kulcsfontosságú rendelkezését! Ha tetszik >

Tovább

Sosem panaszkodott másokra, legfeljebb diszkréten kételkedett

Útközben ért a hír: elhunyt Reményi József, magyar kritikus és esszéista. Nem voltam abban a szerencsés >

Tovább

Méltatlan emlékezési körülmények

Az 1942-es újvidéki vérengzés többségében szerb és zsidó áldozatait megnevezték. Emléküket Újvidéken a Duna-parton (a Razzia >

Tovább

A párizsi tudósító

A tudósítás annak kapcsán született, hogy 1904 júliusában Ady úgy értesült, hogy öt párizsi színház is >

Tovább

Milošević ma elégedett lehet a sírjában, hiszen számtalan „tanítványa” akad

Tudom, persze, hogy a populizmusnak komoly története van, de ezúttal arról a populizmusról beszélek, amelyet a >

Tovább

A szabadság egyféle vákuumban él

Nem tudom ezt mással magyarázni, mint azzal, hogy a társadalom hangosabb része kemény rendszerpárti, a másik, >

Tovább

„Az elnök meghalt, éljen az elnök”?

Elmondása szerint „testvéri viszonyban van Juhász Bálinttal (a Prosperitati Alapítvány ügyvezetőjével), Fremond Árpáddal (az MNT elnökével) >

Tovább

Marko, te nem ismered az oroszokat

Az Informbíró határozata (1948) után Tito elhatározta, hogy Brioniba helyezi át nyári rezidenciáját, mire Ranković megjegyezte, >

Tovább