Ma Valér, Detre névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Kik vagyunk, mit akarunk
Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Tolvajok, hazudozók és más koalíciózók
Bódis Gábor
J. Garai Béla állandó rovatában a Tűlevélben (Vajdaság Ma) az új összetételű szerb parlament ülésével foglalkozik. Íme néhány részlet:
„Ha az alakuló ülés alapján ítélünk, az új összetételű belgrádi parlament sem lesz kevésbé „szórakoztató” az eddigieknél, bár azt nem hiszem, hogy jelentősebb számú tévénéző fog átkapcsolni miattuk a török szappanoperákról.”…
„Aki viszont a tömény hazafias pátoszban és a Vučić-féle, jóindulattól csöpögő népi stílusban leli örömét, az nyugodtan előfizethet a közvetítésekre. Ám az új házelnök, Nebojša Stefanović megválasztása körül kirobbant vita és szennyes teregetés rögtön visszarántott bennünket a rideg valóságba, jelezve, hogy mégsem lesz olyan harmonikus a parlamenti élet, ahogyan Vučićék gondolták. Bár ifjú kora miatt kevés fogást találtak rajta az ellenzékiek, nem találták méltónak a házelnöki posztra. Ám végül mégis összejött a többség Stefanović megválasztásához. Ebben csak az volt a meglepő, hogy a VMSZ-frakció – vajdasági szövetségeseivel, a demokratákkal és a ligásokkal, továbbá a liberálisokkal ellentétben – igennel voksolt, amit Pásztor Bálint úgy indokolt, hogy Stefanović a parlament kereskedelmi bizottsága elnökeként „toleránsnak mutatkozott” és tartalmas felszólalásai voltak. Hogy ez az udvarias magyar igen a haladók házelnökére tárgyilagos cselekedet, a jó parlamenti légkörhöz való szerény kisebbségi hozzájárulás volt-e, vagy fricska a demokratáknak, netán egy titkos alku része, az még nem derült ki, és mi, szavazók valószínűleg soha nem fogjuk megtudni.”
„Az viszont kiderült, hogy az ellenzékbe szorult demokraták igen szívós bírálói lesznek az új kormányszövetségnek. A DS vezérszónoka, Dragoljub Mićunović kételyeit fejezte ki, hogy a haladók, a szocialisták és az egyesült régiósok alkotta koalíció változást hozhat az országnak, amikor a kormánytagok fele eddig is miniszter volt, és akik egy nap alatt megváltoztatták álláspontjukat: akkor azt a politikát védelmezték, ma pedig egy másikat.”…
„Aleksandra Jerkov, a ligások amazonja még inkább felpaprikázta a hangulatot, amikor fotót mutatott Vučićról, amint egy néhány évvel ezelőtti szkupstinai ülésen rabruhát lengetve megfenyegette Mlađan Dinkićet, az egyesült régiósok vezetőjét, korábbi gazdasági minisztert, hogy hatalomra kerülésük után azonnal lecsukatják, mint a legnagyobb tolvajt. Most pedig ugyanaz a Dinkić megbecsült koalíciós partnerük... „
„Jerkovnak az a leleplezése sem volt kevésbé kínos, hogy Vučić tavaly Ivica Dačićról, a leendő kormányfőről, újsütetű szövetségesükről azt állította, hogy „megrögzött hazudozó”, és „még az a Magasságos se tudná őt rákényszeríteni, hogy koalícióra lépjen vele”.
„Ilyen előzmények után kell örülnünk az új kormány megválasztásának, és boldogulást várni ettől a kényszer szülte koalíciós csapattól.”
Következő cikk: A nagy dinnyebohózat: ki jár majd jól a végén?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
„Idegen”, „másik nyelv” lett a magyar!?
A magyar nyelv használata a közigazgatásban most már nem csak joghátrányt okoz az itteni magyaroknak, de >
Néhány szó a magyar parlamentről
De ha a polgári állam a saját alkotmányos formáihoz se ragaszkodik, akkor nem érvényes a magyar >
Bőnyi rendőrgyilkos?
A fölfegyverzett és elszánt, nyílt fasizmus – amelyet érzelmileg és „szellemileg” ma is fűt a szélsőjobboldali >
Lesz-e Vajdaságban intézményes kisebbségkutatás?
Amennyiben egyáltalán megalakul egy ilyen intézet, nem lenne elfogadható – de az emberi valamint a nemzeti >
A színház az új CEU
Így tehát az ilyen harcokban nem az a tét, hogy jön a konzervatív váltás, hanem hogy >
Einstand. Avagy a Viktor utcai fiúk
A cím maradhat? A címmel nincs semmi baj. Ennél jobb címet mi sem találhattunk volna. A >
Mengyán: A Magyar Szó és a Hét Nap „mélyrepülésben van”
Tanulmányozni kellene, hogy a közpénzek iránti ilyen – felelőtlennek is nevezhető – viszonyulásban (meg)vannak-e a gazdasági >
Szerpentin a Kárpátokban
Akármennyire is lehangoló ma a román politika távlattalansága, az erdélyi magyar közvélemény figyelmét ismét rá kellene >
A szájzár és a nemzet
Az ellenzéktagadásnak nevezhető meggyőződés, amelyről azt mondtuk, hogy fertőzésként terjedt el, itthon gyakorta még azzal a >
„Egy ilyen országban, amelynek, sajnos, nem látjuk a jövőképét”…
itt egy formálisnak is alig nevezhető kulturális autonómia létezik, ami egy (költséges) pénzelosztó és (döntő többségében) >
Most már komolyan veszem...
Akkor talán én is megmosolyogtam volna ezt a mondatot. Most azonban komolyan kellene venni. Nem vágyni >
„Vajdaságban nagyon jó a helyzet”?
A Vajdaságban a nemzeti kisebbségi jogok az ún. joghurtforradalom előtt valóban példa értékűek, európai szintűek voltak. >