Ma Valéria, Péter névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Pinochet nyomában
Bódis Gábor
Szerbhorváth György a Paraméter állandó publicistája a magyar, a román és a szerb politikát hasonlítja össze.
”Egy hónapja Santiagóban százak tüntettek az Augusto Pinochetről készített film ellen, mert az nemzeti hősként ábrázolja a diktátort, aki ezrek haláláért, eltűnéséért felelős. S ne kételkedjünk, akármi lesz is az Orbán-rezsim ámokfutásának a vége, sokak szemében ő is mindörökkön örökké nemzeti hős fog maradni, igazi demokrata, aki nem szakadékba taszította az országot, hanem felemelte. Szabadságharcos, aki megmutatta a világnak, hogy a magyar, az egy szabad nép, és nem lehet vele szarozni.”
„De Orbán nincs egyedül a régióban. Mint olvashatjuk, az új román miniszterelnök is hasonló útra lépett. Victor Ponta és csapata leváltotta a parlament mindkét házának elnökét, saját emberét nevezte ki ombudsmannak, lecserélte a közmédia vezetőségét, megnyirbálta az alkotmánybíróság jogkörét, felfüggesztette az államelnököt stb. Aztán meg csodálkoznak, hogy ez nem tetszik a nyugatnak, az EU-nak. És mintha egy az egyben másolnák Orbánékat abban is, hogy azokat az ellenzéki románokat emlegetik, akik úgymond külföldön ócsárolják a drága román hazát és félrevezetik Angela Merkelt és a többieket.”
„Az új szerb kormány pedig még meg sem alakult, a hatalomra készülő pártok egymás után jelentik be, hogy milyen pozíciókra tartanak igényt. Így a relatív többséget szerző „haladók” máris ugrottak, hogy lefoglalják az állami tévé és rádió igazgatói posztját, és ami számukra még fontosabb, azt akarják, hogy a titkosszolgálat élére is saját emberük kerüljön. Amikor pedig az USA és az EU követei megjelentek Belgrádban, a miniszterelnöknek készülő szocialista Ivica Dačiċ szintén az orbáni leckét mondta fel az ország függetlenségéről, meg hogy itt a nép döntött, elég volt a nyomásgyakorlásból és a többi. És szinte az összes párt lehazaárulózta a távozó köztársasági elnököt, Boris Tadiċot, mert egy dubrovniki konferencián kezet fogott a koszovói elnökkel, Hashim Thaçival, akit a szerb politikusok java háborús bűnösnek tart. Mintha a kézfogás nem szimpla üdvözlési forma lenne, civilizációs cselekedet, hanem explicit politikai üzenet is egyben, hogy lám, Tadiċ ezzel elismerte Koszovó függetlenségét.”
„De Szerbiában aggasztó dolgok folynak a tudományos-egyetemi életben is, újra nacionalista-konzervatív fordulat folyik, akárcsak jó néhány helyen Magyarországon. S abszurd, de szimbolikus esetként megemlíthetjük, hogy az egyik szerbiai egyetemen a filozófia szakra jelentkezőknek feltettek egy kérdést arról, hogy az egyik műnépdal-énekesnő legújabb dalában mely bibliai városok említődnek meg. Vagyis a filozófusjelölt diákoktól nem Kant ismeretét várják el, hanem a giccses popszámokét. Sajna nem fogok azon sem csodálkozni, ha nemsoká Magyarországon is hasonló „kulturális forradalom” fog lejátszódni, és a magyar irodalom szakosoknak nem Kosztolányi munkásságát kell majd behatóan ismerniük, hanem az Ákos nevű énekes giccses, világfájdalomtól is csepegő, szirupos dalait. Hisz ő az Orbán-rezsim élő kulturális ikonja, sokkal inkább, mint Nyirő vagy Wass Albert.”
„Ahogyan végül majd azon sem fogunk meglepődni, ha ezen új kelet-európai, latin-amerikanizálódó zsebdiktatúrák újabb antidemokratikus intézkedéseket hoznak, persze úgy, hogy éppen a demokráciára avagy a népuralomra hivatkoznak. Így egyszerűen a köztársasági elnök saját maga nevezi ki utódját, a kormány pedig az idők végezetéig a helyén marad, ha úgy tartja kedve. Biztos, ami biztos alapon elfogadják majd a szocialisták baromi ötletét is, miszerint kötelező lesz szavazni. Hogy a rendszerbe nehogy hiba csússzék, ezen országok együtt fognak működni oly mód, hogy bármikor szövetséges barátaik rendelkezésére bocsátanak saját szavazóik közül egy-két milliót, kinek mennyire lesz szüksége a hatalom megtartásához. A rendszer kritikusainak elnémításában pedig ugyanúgy fognak összejátszani, együttműködni, ahogyan azt tették anno a komcsik Nagy Imréék esetében. Snagov ismét fogadhatja vendégeit.”
Következő cikk: Orbánnak már csak a küzdés dicsősége maradt
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Eltűnt a türelmes középút
Az ember vagy ide, vagy ide kényszerül. Mindeközben az írástudók sopánkodnak, hogy nincs többé társadalmi befolyása >
„EGY KÖZÖSSÉG, EGY PÁRT, EGY VEZÉR”
Fremond Árpád és Juhász Bálint általában, a különböző eseményeken többnyire úgy jelennek meg, mint a pártelnök >
Magyar, szerb két jó barát?
Együtt harcol? Nem áprilisi 1-i tréfa volt a hír, hogy a magyar és az akkor lemondásban >
SZERB VILÁGOT ÉPÍTŐ KISEBBSÉG(ÜGY)I MINISZTEREK
Demo Beriša is csak az egyik a Đuro Macut bosszúállónak is nevezett kormánya lojalista miniszterei közül. >
A kíméletlen múlt utánunk nyúl
A múlt nem csak szép, hanem sokszor kíméletlen is, utánunk nyúl, akkor is, ha ennek nem >
Az aranykorról szóló narratíva hitelét vesztette
A polgárok érzékenyebbé váltak a baljósan terjedő korrupcióra, amit Vučić elnök is érzékelt, ezért ezekben a >
A vajdasági magyar közösség helyzete és jogainak érvényesítése
A Szerbiában és Vajdaságban kialakult helyzet miatt a magyar közösségben egyre jobban eluralkodik a kiábrándulás, a >
Egy új nemzedéki mítosz
Természetesen ebben a küzdelemben a hatalom az állami erőszak bevetésével elfojtja az egyetemista megmozdulásokat. Ezt Vučić >
MAGYAR TYACIK
Magyarországon és Szerbiában is most valójában a jelenlegi hatalmi elit uralmának a megőrzéséről van szó, amelyik >
A nagytőkések vásárolták meg a maguk Hitlerét
A legkínosabb Trump helyzete, aki Amerikát újra naggyá akarja tenni, miközben a valódi célja az, hogy >
A nagyon rövid időre megcsillanó a csillag
Nagy és felesleges luxusnak számít úgy írni, hogy legalább a lelkemben ne rejtőzködjen a remény, hogy >
AZ EGYETEMI HALLGATÓK KÖVETELÉSEI
Az egyetemisták nem csak követeléseket fogalmaztak meg: március 1-én este Nišben felolvasták a nyolc fejezetből álló >